Parma uralkodóinak listája

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ez a lista a Parmai Hercegség uralkodóit tartalmazza. 1556-tól ők voltak Piacenza hercegei is, az osztrák örökösödési háború végétől, 1748-tól 1848-ig pedig Guastalla hercegei is.

Farnese család

Név	Uralkodása	Megjegyzések
Pier Luigi Farnese (*1503. november 19.)	hcg.: 1545, †1547. szeptember 10.
Ottavio Farnese (*1524. október 9.)	hcg.: 1547, †1586. szeptember 18.
Alessandro Farnese (*1545. augusztus 27.)	hcg.: 1586, †1592. december 3.
Ranuccio I. Farnese (*1569. március 28.)	hcg.: 1592, †1622. március 5.
Odoardo I. Farnese (*1612. április 28.)	hcg.: 1622, †1646. szeptember 11.
Ranuccio II. Farnese (*1630. szeptember 17.)	hcg.: 1646, †1694. december 11.
Francesco Farnese (*1678. május 19.)	hcg.: 1694, †1727. május 26.
Antonio Farnese (*1679. május 29.)	hcg.: 1727, †1731. január 20.

1731-ben Antonio herceg halálával kihalt a Farnese-nemzetség férfiága, a parmai hercegi trónt Odoardo herceg unokája, Antonio unokaöccse, III. Károly spanyol király örökölte.

Bourbon-ház

• 1731–1735: I. Károly, Parma hercege (1716–1788), III. Károly néven spanyol király, Odoardo I. Farnese leányának, Farnese Erzsébet hercegnőnek fia.

1735-ben a lengyel örökösödési háborút lezáró egyezmények értelmében III. Károly spanyol király a Parmai Hercegséget átengedte a Habsburgoknak, cserébe a Szicíliai Királyságért és a Nápolyi Királyságért.

Habsburg-ház

• 1735–1740: II. Károly, Parma hercege (1685–1740), VI. Károly néven német-római császár, III. Károly néven magyar király
• 1740–1748: Mária Terézia (1717–1780), osztrák uralkodó főhercegnő, magyar királynő.

1748-ban az osztrák örökösödési háborút lezáró aacheni békeszerződés a Parmai Hercegséget visszajuttatta a spanyol Bourbonoknak.

Bourbon-ház az osztrák örökösödési háború után

• 1748–1765: I. Fülöp (1720–1765), V. Fülöp spanyol király fia
• 1765–1802: I. Ferdinánd (1751–1802), I. Fülöp herceg fia, Mária Amália főhercegnő férje

1802-ben Bonaparte tábornok, első konzul bekebelezte Parmát a Francia Köztársaságba.

Francia köztársasági és császári kormányzók (1802–1808)

• 1802–1806 : Médéric Louis Élie Moreau de Saint-Méry(wd), Parma adminisztrátora
• 1806 : Jean-Andoche Junot tábornok, katonai kormányzó
• 1806–1808 : Catherine-Dominique de Pérignon császári marsall, katonai kormányzó

Bonaparte-ház

• 1806–1808: Pauline Bonaparte (1780–1825), Parma és Guastalla uralkodó hercegnője
• 1808–1814: Jean-Jacques Régis de Cambacérès, Parma címzetes hercege
• 1808–1814: Charles-François Lebrun, Piacenza címzetes hercege

A napóleoni háborúk végén, 1814-től a fontainebleau-i békeszerződés a Parmai Hercegséget Napóleon császár feleségének, Mária Ludovika osztrák főhercegnőnek adta, életfogytig tartó jogát 1815-ben a bécsi kongresszus is megerősítette.

Habsburg–Lotaringiai-ház

• 1814–1847: Mária Ludovika (Lujza) főhercegnő (1791–1847) I. Ferenc osztrák császár leánya, volt francia császárné.

A bécsi kongresszus határozata alapján Mária Lujza halálával a parmai trón visszaszállt a Bourbonokra.

Bourbon-ház

• 1847–1849: II. Károly (Lajos) (1799–1883), I. Lajos etruriai király fia.
• 1849–1854: III. Károly (Ferdinánd) (1823–1854), II. Károly herceg fia
• 1854–1860: I. Róbert (1848–1907), III. Károly herceg fia.

1854-ben a kiskorú I. Róbert herceg anyja, Louise Marie Thérèse francia királyi hercegnő (1819–1864), Berry hercegnője lett Parma régense. 1859-ben a francia–szárd csapatok elől gyermekeivel együtt Svájcba, majd Ausztriába menekült, 1860-ban a Parmai Hercegséget a Szárd–Piemonti Királysághoz csatolták, ettől kezdve a Parma hercege (névleges) cím férfiágon öröklődik.

Parma címzetes hercegei 1860 után

• 1860–1907: I. Róbert (1848–1907), Zita magyar királyné édesapja.
• 1907–1939: I. Henrik (1873−1939), I. Róbert herceg fia
• 1939–1950: I. József (1875−1950), I. Róbert herceg fia
• 1950–1959: I. Illés (Elias, 1880–1959), I. Róbert herceg fia.
• 1959–1974: II. Róbert (1909–1974), Illés herceg fia.
• 1974–1977: I. Xavér (Saverio, 1889–1977), I. Róbert herceg fia.
• 1977-2010: IV. Károly (Hugó) (1930-2010), I. Xavér herceg fia.
• 2010-től: V. Károly (* 1970), IV. Károly Hugó herceg fia.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Duca di Parma című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Liste der Herrscher von Parma című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Ducato di Parma e Piacenza című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.