Ptuj

Ptuj
A ptuji vár
Ptuj címere
Közigazgatás
Ország	Szlovénia
Statisztikai régió	Podravska
Község	Ptuj
Rang	város
Irányítószám	2250
Körzethívószám	02
Népesség
Teljes népesség	17 880 fő (2022)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	232 m
Terület	66,7 km²
Időzóna	UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 25′ 07″, k. h. 15° 52′ 17″46.418611111111, 15.87138888888946.418611°N 15.871389°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 07″, k. h. 15° 52′ 17″46.418611111111, 15.87138888888946.418611°N 15.871389°E
Ptuj község elhelyezkedése
Ptuj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ptuj témájú médiaállományokat.

Ptuj (IPA: [ptuːj], archaikus magyar nevén Potoly, németül Pettau IPA: [ˈpɛtaʊ], latinul Poetovio IPA: [petoːvjo], vendül Ptüj IPA: [ptyːj]) város és az azonos nevű alapvető közigazgatási egység, azaz község (városi község) körpontja Szlovéniában, Maribortól 25 km-re délkeletre, a Dráva partján.

A község (járás) települései

Grajena, Grajenščak, Kicar, Krčevina pri Vurbergu, Mestni Vrh, Pacinje, Podvinci, Ptuj, Spodnji Velovlek és Spuhlja.

Története

Már a kőkorban lakott hely volt. Az i. e. 1. században Noricum királyságként a kelta szövetség része volt. A rómaiak i. sz. 15-ben hódították meg, és Pannónia tartomány egyik fontos településévé (Poetovium, Poetovio) fejlesztették. Vespasianust itt választották császárrá 69-ben, ekkor kelt egyben első írásos említése is. Traianus császár 102-ben nevet (Colonia Ulpia Traiana Poetovio) és városi jogokat (colonia) adományozott neki. Jelentősége megnőtt, amikor a XIII Gemina légió szálláshelyévé tették.

A népvándorlások korában többször ostromolták, így az 5. században a gótok. A középkorban avarok, frankok kezén volt, majd Stájerország kebelezte be.

1252-ben IV. Béla magyar király csapatai elfoglalták a várost, majd előbb Gutkeled István szlavón bán mint „Stíria kapitánya”, később pedig a király fia, István herceg (a későbbi V. István) mint „Stíria hercege”, innen kormányozta Stájerországot. A magyar uralom 1260-ban ért véget, hogy több mint 200 év múlva Mátyás király állítsa azt egy rövid időre vissza. Az osztrák-magyar háborúskodások idején, 1479-ben foglalták el a várost III. Frigyestől Mátyás csapatai, és csak 1490-ben, a király halála után vonultak ki onnan.

A török háborúk alatt az oszmánok számtalanszor betörtek Ptuj vidékére is, de a várat nem kísérelték meg elfoglalni. 1532-ben a Kőszeg és Bécs alól visszavonuló oszmán sereg Ptuj mellett vonult el, és a teljes vidéket felprédálták.

1918-ban Jugoszlávia, majd 1991-től a független Szlovénia része lett.

A Dráva felduzzasztásával keletkezett a Ptuji-tó, ami egy vízlépcső tározója.

Lakosság

Ptujban az 1910-es népszámláláskor 4367 fő lakott. Az Óvárosban a németek aránya 86% volt. Az impériumváltás után számuk jelentősen megcsappant, azonban a végső csapás 1945-ben érte őket, amikor is a „három ki” (kisemmizés, kiűzés, kiirtás) politikájának következtében eltűntek a városból.

Képek

• 
  A városháza
• 
  Óvárosi utca
• 
  Főtér
• 
  Torony
• 
  Karnevál
• 
  Orpheusz-emlékmű
• 
  A Ptuji-tó

Híres emberek

Itt született 461 körül Romulus Augustulus, az utolsó római császár (Révai nagy lexikona).

Testvérvárosok

• Aranđelovac, Szerbia
• Selmecbánya, Szlovákia (2002)
• Burghausen, Németország (2001)
• Saint-Cyr-sur-Loire, Franciaország (1998)
• Ohrid, Észak-Macedónia (2006)
• Varasd, Horvátország (2004)
• Nagykanizsa, Magyarország

Jegyzetek

Források

További információk

• Hivatalos honlap
• Projekt .:PTUJA:.
• Ptuj honlapja (szlovénül)
• Kurentovanje karnevál