Rákoshegy

Rákoshegy
A rákoshegyi evangélikus templom
Egyéb elnevezés: Hegy
Közigazgatás
Település	Budapest
Kerület	XVII.
Alapítás ideje	1892
Városhoz csatolás	1950
Irányítószám	1174
Népesség
Teljes népesség	9799 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Rákoshegy Pozíció Budapest XVII. kerülete térképén
é. sz. 47° 28′ 05″, k. h. 19° 14′ 38″47.468097222222, 19.24397222222247.468097°N 19.243972°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 05″, k. h. 19° 14′ 38″47.468097222222, 19.24397222222247.468097°N 19.243972°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákoshegy témájú médiaállományokat.

Rákoshegy egykor önálló település volt, jelenleg Budapest XVII. kerületének része. Rákoshegy maga pedig Felsőrákoshegy, Alsórákoshegy, Zsuzsannatelep, Helikopter lakópark és Nagyhangács városrészekből áll össze.

Fekvése

Rákoskeresztúrtól délre található. Határai: a Széchenyi utca a Táncsics Mihály utcától – Ferihegyi út – Ásvány utca – a MÁV újszászi vonala – Budapest főváros határa – a XVII. és a XVIII. kerület közigazgatási határa – a X. és a XVII. kerület közigazgatási határa – a MÁV újszászi vonala – Táncsics Mihály utca – a Táncsics Mihály utca és Flamingó utca közötti telkek belső határvonala a Flamingó közig – az 578. utca a Táncsics Mihály utcáig.

Története

A terület a 20. század elejéig Rákoskeresztúrhoz tartozott és a Podmaniczky család tulajdonában volt. 1890-ben kezdődtek a parcellázások, miután a család a „Rákosokra” kiterjedő itteni birtokukat vállalkozóknak adták el.

A mai Rákoshegy területét Fuchs Ignác vette meg és feleségéről Zsuzsánna-telepnek nevezte el. 1892-ben épült fel az első ház. A parcellázott házhelyek nagyon olcsók voltak, így Rákoshegy gyorsan benépesült. Hamarosan vasúti megállóhely is létesült Rákoskeresztúr-Kavicsbánya néven, ami 1913. május 1-jén a vasúti menetrendben Rákoshegyre módosult.

A lakosság gyors növekedése szükségessé tette egy iskola megnyitását. 1908-ban kezdődött meg a tanítás Tóth Terézia magániskolájában. Rákoshegy 1921-ben (1922. január 1-jei hatállyal) különvált Rákoskeresztúrtól és önálló nagyközséggé alakult. 1937 májusában dr. Haász István tábori püspök szentelte fel az Irsy László^[2] építész tervei alapján épült templomot Lisieux-i Szent Teréz tiszteletére.

Rákoshegyet 1950. január 1-jével – számos fővároskörnyéki településsel együtt – Budapesthez csatolták.

Rákoshegy legújabb része a Helikopter lakópark, amelynek területét 2003-ban parcellázták fel. A terület nevét és utcái bokor-elnevezését a magyar repüléstörténet ihlette, ami a közeli Rákos-mezőn zajlott, így minden közterület vagy a hőskor magyar pilótáinak a nevét, vagy más, a repüléshez kapcsolódó elnevezést visel.

Látnivalók

Víztorony

Az 1910-es évek elején épült ki a vezetékes vízhálózat, ennek részeként létesítették 1912-ben az akkori Kossuth Lajos utcában (ma: Kép utca) a 35 méter magas rákoshegyi víztornyot.^[3] A vasbeton-szerkezetű víztorony 240 m³-es tartályának alja az utca szintje felett 25 méterrel van, így a torony átlagosan 3 baros nyomást biztosított a vezetékben. A városrész fejlődésével növekvő vízigény kielégítésére ez a nyomás idővel már nem volt elegendő, ezért a – már állami tulajdonba került –épület kezelője, a Fővárosi Vízművek Vállalat úgy döntött, hogy a Rákos-patak partjára új, erősebb szivattyúkat telepít, gépi erejükkel biztosítva a nagyobb (6–10 baros) víznyomást. A víztoronyra ezt követően nem volt szükség. A magára hagyott épület a Rákoshegyi Polgári Kör javaslatára ismét a helyi Önkormányzat tulajdonába került. 1995-ben az 50/1995. számú rendelettel helyileg védett műemlékké nyilvánították. A polgári kör pályázati úton elnyert összegből újjáépítette a tartály alatti faszerkezetű pódiumot, s így a nagyközönség számára is megnyithatta a tornyot. Az utcaszinttől 20 méter magasan lévő pódiumról páratlan körpanoráma tárul annak szeme elé, aki vállalja, hogy felkapaszkodik a százhat csigalépcsőfokon a teraszra.

Katolikus templom

Rákoshegy Rákoskeresztúrhoz tartozott egyházilag. Kezdetben télen az óvodában miséztek, nyáron pedig a kertben. Egy helyi lakos, Toldy Lászlóné 1924-ben alapítványt tett templomépítés céljára, az alapítvány összege 100 ezer korona volt. A 660 m² alapterületű templomot Irsy László építésztanár tervezte. Alapkövét 1934-ben helyezték el, 1937 májusában dr. Haász István tábori püspök szentelte fel. A templomot építtető plébános, dr. Béky László esperes a templomszentelést már nem érte meg, egy hónappal az ünnepség előtt hunyt el; emlékét a templomkertben a szentély mögötti feszület talapzatán látható márványtábla őrzi. Az új templom katolikus közösségének lelki gondozását ekkor még Rákoskeresztúrról végezték az utód, Richter József keresztúri plébános vezetésével. 1941-ben alakult meg az önálló rákoshegyi lelkészség, 1948-től plébánia.

A templom mellett 2008-ban avatták fel II. János Pál pápa szobrát.^[4]

Bartók-zeneház

A mai Hunyadi utca 50-es szám alatt található épületben élt 1912 és 1920 között Bartók Béla. Emlékét egy állandó kiállításon kívül az épület „zeneházként” (zeneközpontú közösségi térként) történő hasznosítása is őrzi. 2012-ben (halála után egy évvel) Petrovics Emil zeneszerzőnek is nyílt egy állandó emlékszobája a lánya által adott emléktárgyakból, könyvekből és egyéb adományokból.

Erdős Renée Ház

Bővebben: Erdős Renée Ház

A teljes hivatalos nevén Erdős Renée Ház, Kiállítóterem és Helytörténeti Gyűjtemény egy kulturális intézmény, amely Erdős Renée írónő egykori lakóháza volt. Az írónő 1927-től 1944-ig lakott a házban, amely ma állandó helytörténeti kiállítása mellett időszaki művészeti kiállításoknak is a helyszíne, valamint eredeti formájában látható benne az írónő dolgozószobája is. Az épület falán az írónő halálának 50. évfordulóján, 2006. július 9-én emléktáblát helyeztek el.

A Wikimédia Commons tartalmaz Rákoshegy témájú médiaállományokat.

Jegyzetek

Források

• Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 346. o. ISBN 963-05-6411-4  
• Budapest teljes utcanévlexikona. Sprinter kiadó ISBN 963-9469-06-8
• XVII. kerületi Kisokos 2004/3. sz. térképmelléklete