Erdős Renée

Erdős Renée
Született	Ehrenthal Regina 1878. május 7.[1] Érseklél
Elhunyt	1956. július 7. (78 évesen)[1] Budapest[2]
Álneve	Réz Bálint, Myriam, René du Bois
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Fülep Lajos (1913–1918)
Foglalkozása	író költő
Sírhelye	Új köztemető
Írói pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Jellemző műfajok	vers, próza
Erdős Renée aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdős Renée témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Erdős Renée, 1897-ig eredeti nevén: Ehrenthal Regina (Érseklél, 1878. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1956. július 7.)^[3] író, költő. Álnevei: Réz Bálint, Myriam, René du Bois.

Élete

Felvidéki, sokgyermekes szegény magyar zsidó családban született Ehrenthal Lipót és Pollák Mina leányaként. Győrben nevelkedett, ahol atyja gazdálkodó volt. Erdős Renée pedagógiai pályára készült és huzamosabb ideig a budapesti hitközség Síp utcai iskolájában tanított. Budapesti iskolaévei után 1894-től 1897-ig^[4] színésznőnek tanult a fővárosban, ám tanulmányait hamarosan megszakította. Tehetségére Eötvös Károly figyelt fél. Első verseivel A Hét költőjeként indult, s a női lélek merész ábrázolójaként mutatkozott be. Szenvedélyes lírájával a közfigyelmet csakhamar magára irányította. A kritika várakozásaival ellentétben, nem a tartózkodó leányi báj, hanem a nő szerelmi vágyának megéneklésével aratott sikert, s vívta ki a századforduló némely korifeusának haragját. Regényeit ifjú lányok csak titokban olvasták, s a közvélemény nemsokára mint a legerotikusabb magyar írónőt tartotta számon. Költészete Ady Endrére is hatást gyakorolt, akárcsak Bródy Sándorra, akinek évekig a szeretője volt. A családos – és csapodár – Bródyval való szakítása után egy olaszországi kolostorba vonult vissza, miután katolikus hitre tért. Ezt követően írásaira a misztikus erotikus atmoszféra volt jellemző. 1904-től Az Ujság bécsi, később római, majd firenzei tudósítójaként működött. 1905 és 1914 között élt Rómában. Vallásos tárgyú költeményei jelentek meg az első világháború kitörése előtt. 1913-ban feleségül ment Fülep Lajos művészettörténészhez, akitől két gyereke született, 1918-ban elváltak. 1926-ban Rómában házasságot kötött Erdős Artúrral. Erdős Renée volt az első nő a magyar irodalomban, aki meg tudott élni alkotómunkásságából. Legnagyobb sikerét a vatikáni pompát és római miliőt pazarul visszatükröztető Santerra bíboros (1922) c. regényével érte el. Életének utolsó esztendeiben Ifjúságunk címmel emlékiratait írta, amelyhez számos fényképet, levelet és más dokumentumot csatolt. A budapesti Erzsébet kórházban hunyt el szívizomelfajulás következtében.

1944-ig Rákoshegyen lakott. Egykori lakóháza, az Erdős Renée Ház ma kiállítóterem és helytörténeti gyűjteménynek ad otthont.

Művei

• Leányálmok; Hunnia Ny., Bp., 1899 (versek)
• Versek; Pallas, Bp., 1902
• Az asszony meg a párja; Singer és Wolfner, Bp., 1904 (Modern magyar könyvtár)
• Csodálatos mezőkön; Pallas, Bp., 1905
• Új dalok. Kleopátra; Pallas, Bp., 1906
• Norina. Regény, 1-2.; Légrády Testvérek, Bp., 1909 (Legjobb könyvek)
• Jöttem hozzátok...; Franklin, Bp., 1909 (versek)
• Aranyveder; Stephaneum Ny., Bp., 1910 (versek)
• János tanítvány. Evangéliumi színjáték; Eke, Bp., 1911
• Giovanni il Discepolo. Dramma (János tanítvány); olaszra ford. Paolo Emilio Pavolini; Carabba, Lanciano, 1911
• Fioretti. Szent Ferenc legendái; ford. Erdős Renée; Élet Ny., Bp., 1911
• Sibyllák könyve; Athenaeum, Bp., 1918 (versek)
• Ősök és ivadékok (regény I-IV., 1920–1929)
• Ősök és ivadékok. 1. r. Az új sarj; Athenaeum, Bp., 1915
• Erdős Renée–Sík Sándor–Harsányi Lajos: Legendák; s.n., Győr, 1916 (Családi könyvtár)
• Nyírfaerdő. Szanatóriumi jegyzetek; Révai, Bp., 192?
• Antinous. Regény; Pantheon, Bp., 1920
• Ősök és ivadékok. 2. r., Az élet királynője; Pallas, Bp., 1920
• Egy perccel alkonyat előtt; Pallas, Bp., 1921 (versek)
• Egy szerelmes nyár története. Regény; 2. kiad; Pantheon, Bp., 1922
• Santerra bíboros. Regény; Athenaeum, Bp., 1922
• Római levelek; Pallas, Bp., 1922
• Alkotók; Fővárosi Ny., Bp., 1922
• Ősök és ivadékok. 3. r., Berekesztett utak. Regény; Dick Manó, Bp., 1923
• A nagy sikoly. Regény; Dick, Bp., 1923
• Az assisibeli zsoldos; Dick, Bp., 1923
• Borsóhercegnő. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1924
• Római napló 1925, 1-2.; Dick, Bp., 1925
• Teano Amaryll egyszerű élete. Regény; Dick Manó, Bp., 1925
• Nyírfaerdő. Novellák; Révai, Bp., 1925 után (Erdős Renée összegyűjtött művei)
• A herczeg. Regény; Dick, Bp., 1925
• Egy szerelmes nyár története. Regény; az Antinous 3. kiad.; Dick, Bp., 1926 (Erdős Renée munkái)
• Báró Herzfeld Clarissz. Regény; Athenaeum, Bp., 1926
• Lavinia Tarsin házassága. Regény, 1-2.; Révai, Bp., 1927
• Pándy György ifjúsága. Regény; Révai, Bp., 1928
• Az indiai vendég; Révai, Bp., 1929
• A meztelen táncos. Regény; Dick, Bp., 193?
• Brüsszeli csipke. Regény, 1-2.; Révai, Bp., 1930
• Ősök és ivadékok. 4. r., Ave Roma, 1-2.; Révai, Bp., 1931 (Erdős Renée összegyűjtött művei)
• Versek; Révai, Bp., 1931
• Ezüst bölcső. Regény; Révai, Bp., 1931
• Emlékeim; Révai, Bp., 1931
• Örök papok. Regény, 1-2. köt.; Révai, Bp., 1932
• A csöndes kikötő. Regény; Révai, Bp., 1933
• Hajnali hegedűszó. Regény; Athenaeum, Bp., 1933
• Szentgyörgyvára. Regény; Révai, Bp., 1934
• Réz Bálint: Abiság. Regény; Palladis, Bp., 1935 (Koszorús regények)
• Az asszony, aki ölt. Regény; Révai, Bp., 1936
• Réz Bálint: Sába királynője. Regény; Palladis, Bp., 1936 (Századik pengős regény)
• Árgirus; Athenaeum, Bp., 1937
• Timóthy-ház. Regény; Révai, Bp., 1938
• Szemünk fénye. Regény; Nova, Bp., 1939
• Édes Rosamunda; Központi Könyvkiadó, Bp., 1941
• Réz Bálint: Lysias. Regény; Palladis, Bp., 1943
• A csukott kert. Versek; Müller K., Bp., 1945
• Gránátvirág. Regény; Müller Károly, Bp., 1945
• Antinous. Egy szerelmes nyár története; sajtó alá rend., szerk. Czibere Györgyi; Garabonciás, Bp., 1990
• Erdős Renée összegyűjtött versei; Fapadoskonyv.hu, Bp., 2010
• A nagy sikoly; Szépmíves, Bp., 2016
• Számos írás a Temesvári Hírlap 1927–1930 évfolyamaiban

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 236. o.  Online elérés
• Győri Életrajzi Lexikon
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Szolnok Megyei Néplap, 1956. július 11., 4. old.

További információk

• Erdős Renée az Írónők a hálón 1880-1945 oldalán
• Sipos Balázs: A felszabadult sikoly (Mozgó Világ cikke Erdős Renée-ről)
• Illés Endre kritikája Erdős Renée Brüsszeli csipke c. könyvéről (Nyugat 1930/20. szám)
• Magyar Narancs (XVIII. évf. 45. szám) Elsüllyedt szerzők V.: Erotikus, katolikus (Erdős Renée, 1879–1956) Archiválva 2011. november 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Kádár Judit: „A legerotikusabb magyar írónő": Erdős Renée. Műhely, 1997. 5. szám, 43-47. o.
• Kádár Judit: A „zseniális poétalány". Erdős Renée szubverzív lírájáról. In: Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán. Budapest, Ráció, 2009, 421-426. o. ISBN 978-963-9605-73-2
• Menyhért Anna: Női irodalmi hagyomány. Erdős Renée, Nemes Nagy Ágnes, Czóbel Minka, Kosztolányiné Harmos Ilona, Lesznai Anna; Napvilág, Bp., 2013
• Lázár Zsanett: Egy zseniális poétalány, cultura.hu, 2014. május 7.
• Menyhért Anna: Egy szabad nő. Erdős Renée regényes élete; General Press, Bp., 2016
• Hoványi Béla: Erdős Renée. Irodalmi tanulmány; Magyar Jövő Ny., Miskolc, 1927
• Galantai Gyula: Beszélgetésem Stern Samuval. Találkozásom Erdős Renéevel. Audenciám Léderer Mór többszörös háztulajdonossal; Spatz Ny., Bp., 1936 (Szókimondó riport könyv)