Richard Kuhn

Richard Kuhn
Született	Richard Johann Kuhn 1900. december 3.[1][2][3][4][5] Bécs[6][7]
Elhunyt	1967. július 31. (66 évesen)[1][2][7] Heidelberg[8][7]
Állampolgársága	osztrák–magyar nemzetiszocialista Németország nyugatnémet
Gyermekei	Peter Kuhn
Foglalkozása	biokémikus kémikus egyetemi oktató
Tisztsége	professzor
Iskolái	Bécsi Egyetem (1918–) Lajos–Miksa Egyetem (1919–)
Kitüntetései	A művészetek és a tudományok érdemrendje Adolf-von-Baeyer Gold Medal (1934) Cothenius Medal (1937) kémiai Nobel-díj (1938)[9][10] Frankfurti Goethe-díj (1942) Emil-von-Behring-Prize (1944) Wilhelm Exner Medal (1952)[11] Paul Ehrlich and Ludwig Darmstaedter Prize (1958) a Bécsi Egyetem díszdoktora (1960)[12] Osztrák Tudományos és Művészeti Díj (1961)[13] Bécs Város Díja a Természettudományokért (1962) Centenary Prize (1962)
Sírhelye	Bergfriedhof
A Wikimédia Commons tartalmaz Richard Kuhn témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Richard Kuhn (Bécs, 1900. december 3. – Heidelberg, Németország, 1967. augusztus 1.) osztrák-német biokémikus, a karotinoidok és a vitaminok vizsgálatáért 1938-ban kémiai Nobel-díjat kapott.

Életrajza

Bécsben járt gimnáziumba. 1910 és 1918 között iskolatársa volt Wolfgang Pauli, aki 1945-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat. 1918-tól a Bécsi Egyetem hallgatója, ahol kémiát tanul. Tanulmányait 1922-ben az enzimek vizsgálatával a Müncheni Egyetemen doktorátusi cím elnyerésével fejezte be. Vizsgálatait Richard Willstätter irányítása mellett végezte. 1926–1929 között Zürichi Műszaki Egyetem tanára, majd a Heidelbergi Egyetem professzora, a kutatóintézet igazgatója.

Kutatási területei

Vagy 300 növényi pigmentet tanulmányozott és a kromatográfia módszerét alkalmazta a természetes anyagok elválasztására. Meghatározta a B2-vitamin szerkezetét és megvalósította a szintézisét. Izolálta a K1-vitamint és szintetikus úton A- és B6-vitamint állított elő. Fontos szerepe volt a biokémiai genetika kialakulásában.

Írásai

1948-ban szerkesztette a Justus Liebigs Annalen der Chemie (Liebigs Annalen) az egyik legrégebbi és történelmileg legjelentősebb folyóiratot a kémiai szakterületén.

Szakmai sikerek

1938-ban kémiai Nobel-díjjal tüntették ki. A Harmadik Birodalom vezetői nem engedték, hogy a díjat átvegye, így az okmányt és az aranyérmet végül a második világháború után kapta meg.

Jegyzetek

Források

• Richard Kuhn. kfki.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 1.)
• Richard Kuhn. nobelprize.org. (Hozzáférés: 2012. augusztus 1.)