Rodney Robert Porter

Rodney Robert Porter
Született1917. október 8.
Newton-le-Willows
Elhunyt1985. szeptember 6. (67 évesen)
Winchester közelében
Állampolgárságabrit
Foglalkozásabiokémikus
Iskolái
  • University of Liverpool
  • Cambridge-i Egyetem
  • Imperial College School of Medicine
Kitüntetéseiorvostudományi Nobel-díj (1972)
Halál okaközúti baleset
A Wikimédia Commons tartalmaz Rodney Robert Porter témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rodney Robert Porter (Newton-le-Willows, 1917. október 8. – 1985. szeptember 6.) angol biokémikus. 1972-ben Gerald Edelmannal megosztva elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat az antitestek szerkezetének felfedezéséért.

Élete

Rodney Robert Porter 1917. október 8-án született a Lancashire-beli Newton-le-Willows kisvárosban. Apja Joseph L. Porter vasúti tisztviselő, anyja Isobel Reese Porter volt. Iskoláit Ashton-in-Makerfieldben végezte, majd 1939-ben BSc fokozatot szerzett a Liverpooli Egyetemen. Ezután az Oxfordi Egyetemre ment, ő volt Frederick Sanger (későbbi kétszeres Nobel-díjas) első PhD-hallgatója. A második világháborúban a brit hadsereg műszaki csapatainál szolgált. 1942-ben részt vett Algéria megszállásában, majd Szicíliában és Olaszországban harcolt. A brit mediterrán erők kötelékében Olaszországban, Ausztriában, Görögországban és Krétán teljesített szolgálatot 1946-ig, amikor őrnagyként leszerelt. Visszatért az egyetemre és 1948-ban megkapta a PhD fokozatot.

Porter egy évet Cambridge-ben dolgozott, majd 1949-ben a londoni National Institute of Medical Research munkatársa lett egészen 1960-ig. Ekkor lett a St. Mary's Hospitalban az immunológia professzora. 1967-től az Oxfordi Egyetem Trinity College-ében a biokémia professzora volt.

Tudományos munkássága

Az antitest szerkezete

Porter Sanger laboratóriumában a fehérjék kémiai szerkezetével foglalkozott. 1948-ban kezdte kutatni az ellenanyagok felépítését, de Londonba költözése után a fehérjék kromatográfiás frakcionálására tért át. 1958-ban újra elővette az ellenanyagokat és rájött, hogy papainos (fehérjevágó enzim) emésztés után azok három nagyjából egyforma darabra esnek szét. Ebből kettő megtartotta az antitestek specifikus kötőképességét (Fab fragmentek) a harmadik, kristályosítható rész (Fc fragment) viszont nem. Gerald M. Edelman 1959-61-ben kimutatta, hogy az antitestek fehérjeláncait a ciszteinek diszulfidhídjai kötik össze. Porter ezeket felbontva felfedezte, hogy az antitestek két nehéz és két könnyű láncból állnak és egy könnyű és nehéz lánc alkotja közösen a kötőrészt. Munkájukért Porter és Edelman 1972-ben orvostudományi Nobel-díjat kapott.

Porter a későbbiekben az immunrendszer komplementrendszerében részt vevő fehérjéket és géneket tanulmányozta.

1964-től tagja volt a brit Royal Societynek, 1972-től pedig az Amerikai Tudományos Akadémiának.

Családja

Rodney Porter 1948-ban házasodott össze Julia Frances New-val. Két fiuk (Nigel és Tim), valamint három lányuk (Susan, Ruth és Helen) született.

Rodney Robert Porter 1985. szeptember 6-án végzetes közúti balesetet szenvedett Winchester közelében. 1991-ben róla nevezték el az Oxfordi Egyetem glikobiológiai intézetének épületét.

Források

  • Rodney Porter Oxford Glycobiology Institute
  • Rodney R. Porter – Biographical NobelPrize.org
  • Rodney R. Porter Notable Names Database
Sablon:OrvosiNobelDíj
  • m
  • v
  • sz
1901–1925
1926–1950
1951–1975
1976–2000
2001–2025
Részletező sablonok: (1901–1925) · (1926–1950) · (1951–1975) · (1976–2000) · (2001–)
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 248892057
  • LCCN: n85060493
  • ISNI: 0000 0003 8584 356X
  • GND: 1145498477
  • SUDOC: 084997788
  • NKCS: nlk20000083421
  • BIBSYS: 90643285