Szárazberek

A „Bercu” lehetséges további jelentéseiről lásd: Bercu (egyértelműsítő lap).

Szárazberek (Bercu)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Község	Lázári
Rang	falu
Községközpont	Lázári
Irányítószám	447171
Körzethívószám	+40 x61[1]
SIRUTA-kód	137988
Népesség
Népesség	572 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	600
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	121 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 54′ 53″, k. h. 22° 53′ 20″47.914795, 22.88895647.914795°N 22.888956°EKoordináták: é. sz. 47° 54′ 53″, k. h. 22° 53′ 20″47.914795, 22.88895647.914795°N 22.888956°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Szárazberek (románul Bercu) falu Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése

Szatmár megyében, Szatmárnémetitől közúton 16 km-re északra, a román–magyar határ mellett, a Túrtól 1,8 km-re fekvő település. Szomszédos falvak: északkeletre Újmikola, délkeletre Sándorhomok, délnyugatra Kispeleske, északnyugatra Méhtelek és Garbolc (mindkettő Magyarországon).

Története

Szárazberek a településről elnevezett Szárazbereki család ősi birtoka volt.

Nevét a régi oklevelek Szárazbereki Lászlóval összefüggésben említik első ízben:

1339-ben Szárazbereki Lászlót mint hamispénzverőt megégették, birtokait elkobozták, és azokat Tamás erdélyi vajda kapta meg. Azonban a Szárazbereki család pört indított az elkobzott birtokokért, és azok háromnegyedrészét sikerült visszaszereznie.

A település nevét 1348-ban Zaruzberuk, 1351-ben Zarzberek alakban írták.

A visszaperelt birtokon élő Szárazbereki család mellett több birtokos is részt szerez benn, így a Mikolay család, valamint a Csáky, Téti, Vetési, Fülpösi, Dabolczi, Sárvári, Román és Csaholyi családok.

A 16. században Muchey Pálnak is volt itt birtoka, aki 1545-ben kapott itt adományt.

1547-ben a Csaholyi lányokat is birtokba iktatták itt.

A Báthoriak is szereztek itt részbirtokot, amelyet 1567-ben Báthory Miklós Szirmai Lajosnak adott.

Az 1600-as években több birtokosa is volt: Vetési Kökényesdi Péter, Szentmártoni Farkas András, Horvát István, gróf Csáky István is birtokos volt itt, azonban a legnagyobb birtokosa a 18. században a Mikolay család maradt.

A század végétől a 19. század közepéig a felsoroltakon kívül újabb birtokosok is részt szereztek itt.

A 20. század elején Mándy Bertalan és Mandel Lipót volt Szárazberek fő birtokosa..

A 2002-es népszámláláskor 619 lakosa közül 600 fő (96,9%) magyar, 12 (1,9%) román, 7 (1,1%) pedig cigány volt.

Nevezetességek

• Református temploma a 16. században épült.
• Görögkatolikus templomát a 19. században építették.

Jegyzetek

Források

• Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.