Báthori-család

Báthoriak
Báthoryak Főnemesi család
Ország	Magyar Királyság, Erdélyi Fejedelemség, Lengyel–Litván Unió
Nemzetiség	sváb
Nemzetség	Gutkeled nemzetség
Alapító	Bátori Bereck
Kihalt	1605 (ecsedi ág) 1637 (somlyói ág)
Utolsó tag	Báthori István (ecsedi ág) Báthory András (somlyói ág)
Rang	Erdélyi vajda Erdély fejedelme Lengyel király Litván nagyfejedelem
Rezidencia	Ecsedi vár
A Wikimédia Commons tartalmaz Báthoriak témájú médiaállományokat.

A Báthoriak (korábban Bátoriak, más írásmód alapján Báthoryak), egy sváb származású, a Gutkeled nemzetség Majádi főágának Bátori ágából eredő magyar főnemes család, amely tagjai közül számos középkori főméltóság, erdélyi vajda, illetve fejedelem került ki – sőt, egy lengyel király is. A család három ágra vált, az ecsedi, a szaniszlófi és az utóbbiból eredő somlyai ágakra.^[4]

A család kialakulása

Bereck egy évszám nélküli oklevél szerint IV. László (Kun László) királytól kapta adományba Abram, Bátur és Kis-Bakta helységeket „hű szolgálataiért”. Bereck ekkor elhagyta régi (de Rakomaz) előnevét és Bátorról (Batur), birtokaimak központjáról kezdte nevezni magát, ebből alakult ki a Báthori családnév. Bátori Bereck gyermekei közül I. János és Lökös lett a két fő ágra szakadt Báthory család két őse. A Bátoriak a III. András halála utáni feudális anarchiában birtokaik helyzetéből adódóan eleinte Borsa Kopasz (és testvére, Borsa Beke) szerviensei voltak, de viszonylag hamar átálltak Károly Róberthez. Bátori I. János a király oldalán harcolt a rozgonyi csatában, ahol két szerviense is elesett.^[5]

János László nevű fia (a későbbi szabolcsi főispán) a Pok nemzetségből származó Medgyesaljay Móricz Medgyesy Anna néven ismert lányát vette feleségül – utódaik a somlyai Báthory család tagjai. Bátori Lökös Péter nevű fia 1345-ben Itáliában tanult és 1347-ben alig 15-17 évesen váradi kanonok lett, de mivel bátyja meghalt, kilépett az egyházi rendből (még föl sem szentelték), és tőle származott le az ecsedi Báthory család.

1325-ben Bereck fiait Károly Róbert király megerősítette az apjuk által nyert javakban, és még ebben az évben megkapták Ecsedet is. 1325-ből származik a Báthory-család címere. 1334-ben kapták meg Bereczk fiai az engedélyt arra, hogy Ecsed mellett a mocsárban várat építhessenek s azt »Hűség«-nek nevezhessék.^[6]

1330-ban Bereck fiai és utódai abban – a később úriszéknek nevezett – kiváltságban részesültek, hogy a birtokaikon élő népek felett a megyés ispán helyett ők bíráskodhattak, és akár halálos ítéletet is hozhattak.^[7] 1332-ben névadójuk, Bátor városa árumegállító jogot kapott, mégsem ez, hanem a mocsarakkal körülvett, jobban védhető Ecsed lett később a család központi birtoka.^[8]

Az Ecseden felépült vár köré rövid időn belül hatalmas uradalom alakult ki.^[9] 1335-ben a Gutkeled nemzetség Farkas-ágától megszerezték a sárvármonostori kegyuraságot, amellyel együtt járt Szentmárton, Vállaj és Kálmánd helységek haszonélvezeti joga is. 1338-ban csere útján megszerezték Szaniszlót, 1341-ben Fábiánházát, 1348-ban elnyerték a királytól Mérket is.

A család a 14. század első évtizedeiben két ágra szakadt. Az egyik Szilágysomlyót kapta birtokul és ettől kezdve somlyai Báthorynak nevezte magát.

A másik ágból származó, Itáliában tanult Péter a szabolcsi Ecsedet szerezte meg, leszármazottai nyíri vagy ecsedi Báthoriaknak hívták magukat.^[10]

A somlyói ág megmaradt katolikusnak, az ecsedi ág viszont a 16. század közepén áttért protestáns hitre.

A családnév helyesírása

Van olyan könyv, amelyben mindegyik Báthori i-vel szerepel.^[11] Vannak olyan könyvek, amelyek a somlyaiakat y-nal, az ecsedieket pedig i-vel adják meg.^[12][13][14] Van olyan könyv, amelyik mindegyik Báthoryt y-nal írja.^[15]

A történelmi tulajdonnevek helyesírásáról a magyar helyesírás szabályai itt találhatók. Eszerint (157.a) elsősorban a saját vagy a család írásmódját kell használni, méghozzá a hozzánk legközelebbi korból (157.b). Úgy tűnik, ebben a család nem egységes a 16. és 17. század fordulóján (Aláírások: István Kristóf Gábor Boldizsár Zsigmond), ami a hozzánk legközelebb eső kor. A következő a már kialakult szokás (157.c), ebben a szakirodalomban úgy tűnik, hogy az ecsedieket és a koraiakat inkább i-vel, a somlyaiakat inkább y-nal írják. Legutoljára a kialakulatlan írásmódnál (157.d) minimálisan hagyományos, mai szemmel sem zavaró alakot kell használni.

A szakirodalom zömével összhangban a korai Bátoriakat teljesen fonetikusan, i-vel és h nélkül, az ecsedi Báthoriakat h-val és i-vel, a somlyói Báthoryakat h-val és y-nal írja. De ettől is lehetséges eltérés, amikor bizonyítható, hogy az újkorban, magyar nyelvű levélben ő másképpen írt.

Korai Báthoriak

• Bátori Bereck (1276–1321)
• Bátori János (bihari főispán)(I. János)(1343): Bereck fia
• Bátori Miklós (székely ispán): Bereck fia
• Báthori András (püspök): Bereck fia, váradi püspök (1329–1345)^[9]
• Bátori Lökös: Bereck fia → ecsedi Báthoriak
• Bátori Klára: Bereck lánya
• Bátori István (I. István): Bátori János (bihari főispán) fia, ága kihalt
• Bátori György (I. György) (1364): Bátori János (bihari főispán) fia, ága unokáiban halt ki, fia János^[16]
• Bátori László (szabolcsi főispán) (I. László) (1351): Bátori János (bihari főispán) fia
• Bátori Benedek, Lökös fia
• Bátori György (II. György): Bátori László (szabolcsi főispán) fia, lovag, „nádori ember” (1389)^[17]
• Bátori Szaniszló: Bátori László (szabolcsi főispán) fia → szaniszlófi Báthoryak
• Bátori Erzsébet: Bátori László (szabolcsi főispán) lánya, Debreceni (Pál fia) Gergely felesége
• Bátori Antal: II. György fia 1415-ben leánynegyedben perelték a Móriczfiak birtokát^[18]

Valamelyik György 1412-ben somlyói jobbágyaival levelezett.^[9]

Szaniszlófi Báthoryak

• Báthory János, Báthory Szaniszló fia
• Báthory László, Báthory Szaniszló fia
• Báthory István (1427-ben említik), ^[19] Báthory Szaniszló fia
• Báthory László, István fia
• Báthory György, István fia
• Báthory Péter, István fia
• Báthory Mátyás, István fia
• Báthory Miklós (1462–1500), István fia → somlyói Báthoriak
• Báthory Dominik, István fia
• Báthory Pelbárt, István fia
• Báthory János, István fia
• Báthory István, István fia
• Báthory Anna (?–1570),(wd) István lánya
• Báthory Veronika, István lánya
• Báthory Potencia, István lánya
• Báthory Jadviga, István lánya
• Báthory Margit, István lánya
• Báthory Borbála, István lánya
• Báthory Péter, János fia ^[20]
• Báthory Imre, János fia ^[21]

Somlyói (Somlyai) Báthoryak

Bátori Bereck fia János fia László Somlyót kapta hozományul, utódai pedig felvették a somlyói előnevet.

• Báthory István (1477–1534) erdélyi vajda, Báthory Miklós fia
• Báthory Kristóf (1530–1581) erdélyi vajda, Báthory István (1477–1534) erdélyi vajda fia
• Báthory István (1533–1586) erdélyi fejedelem, lengyel király, Báthory István (1477–1534) erdélyi vajda fia
• Báthory András (szatmári kapitány), Báthory István (1477–1534) erdélyi vajda fia
• Báthory Anna (?–1570), Báthory István (1477–1534) erdélyi vajda lánya
• Báthory Griseldis (1569–1590), Báthory Kristóf erdélyi vajda lánya
• Báthory Zsigmond (1572–1613) erdélyi fejedelem, Báthory Kristóf fia
• Báthory István (krasznai főispán, 1553–1601), Báthory András szatmári kapitány fia
• Báthory András (1566–1599), bíboros, erdélyi fejedelem, Báthory András szatmári kapitány fia
• Báthory Boldizsár (1555–1594), Báthory András szatmári kapitány fia
• Báthory Gábor (1589–1613), erdélyi fejedelem, Báthory István krasznai főispán fia
• Báthory András (1597–1637), Báthory István krasznai főispán fia
• Báthory Zsófia (1629–1680), Báthory András (1597–1637) lánya

Ecsedi Báthoriak

Bereck gyermekei közül a birtokaikon való megosztozásukkor Ecsed Lökös fia Péter-nek jutott, ez alkotta később az ecsedi ágat.

Birtokközpontjuk a mai Nagyecsed volt. Egy részük bátori előnévvel szerepel, mert ők birtokolták a névadó Bátort.^[4] A 14. század végén egy Báthori lány házassága és a Marczali családdal kötött örökösödési szerződés révén megszerzik a Marczaliak somogyi birtokait is.^[10]

• Báthori Péter Báthory Lökös fia, szatmári főispán 1408-ban^[22]
• Báthori János (szabolcsi főispán), Báthori Péter fia^[16]
• Báthori István (országbíró, ?–1444) (I. István)^[23] Báthori János (szabolcsi főispán) fia
• Báthori Bertalan (?– Tábor, 1438. augusztus-szeptember), Báthori János (szabolcsi főispán) fia, Albert király kíséretében, Tábor ostromakor halt meg ^[24]
• Báthori Tamás (?–1444-45) Báthori János (szabolcsi főispán) fia, 1440-ben ^[25], lányai: Margit, Erzsébet, Potenciána, Veronika ^[26]
• Báthori László (főispán) (†1474)(I. László), Báthori István (országbíró, ?–1444) fia, szatmári és zarándi főispán
• Báthori Margit (1420?–1498), Báthori István (országbíró, ?–1444) lánya, Szilágyi Mihály kormányzó, majd Bánffy Pál felesége^[23]

• Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493)(II. István)^[23] Báthori István (országbíró, ?–1444) fia, a kenyérmezei csata parancsnoka
• Báthori András (?–1495) (III. András), Báthori István (országbíró, ?–1444) fia,^[10] lovászmester (1460) ^[27]
• Báthori Miklós (váci püspök) (II. Miklós), Báthori István (országbíró, ?–1444) fia,^[10] váci püspök (1474–1506)
• Báthori István (nádor) (III. István)^[23] (1477–1530) Báthori András (?–1495) fia,^[28][29] a sánta^[10]
• Báthori György (főlovászmester, ?–1534) (V. György), Báthori András (?–1495) fia,^[29] főlovászmester (1505–1534),^[30] somogyi főispán^[10]
• Báthori András (tárnokmester) (†1534) (IV. András), Báthori András (?–1495) fia,^[29] tárnokmester (1527–1534),^[30] szatmári és szabolcsi főispán,^[29] a mohácsi csatában a nyírségi csapatok parancsnoka^[17]

• Báthori György (?–1570) (VI. György), Báthori András tárnokmester fia, Báthori Erzsébet apja. Feleségül vette somlyai Báthory Annát,(wd) ezzel egyesült a család két nagy ága.
• Báthori András (országbíró) Bonaventura (?–1566) (V. András), Báthori András tárnokmester fia
• Báthori Miklós (országbíró) (1520?–1584)(III. Miklós), Báthori András tárnokmester fia
• Báthori István (országbíró, 1555–1605) (V. István), Báthori György (?–1570) és somlyai Báthory Anna fia
• Báthori Erzsébet (1560–1614), Báthori György (?–1570) és somlyai Báthory Anna lánya

Az ecsedi és a somlyai ág összekapcsolódása

Ecsedi Báthori II. András egyik fia, Báthori György 1550-ben házasságot kötött Báthory Annával, Bélteki Drágffy Gáspár özvegyével.

A menyegzőnek nagy politikai, gazdasági és vallási jelentősége volt. A mohácsi vészt követően a magyar arisztokráciát megosztotta a kettős királyválasztás is: az ecsediek Habsburg Ferdinánd pártján voltak, míg a somlyaiak a Szapolyai-család hívei maradtak. Báthory Anna maga a reformáció támogatója, elkötelezett evangélikus volt. A házaspár elősegítette az első protestáns egyházszervezet kiépítését, az óvári, erdődi és csengeri zsinatok megtartását. Támogatták tiszántúli fiatalok tanulását a Wittenbergi Egyetemen.

A házasság hatalmas birtokkoncentrációval járt, egyben összeköttetést teremtett a Királyi Magyarország és Erdély között.

Nyírbátorban a házasságot követően vált a Szent György-plébániatemplom református templommá. Ez évszázadokra meghatározta a település felekezeti viszonyait.^[31]

Kapcsolódó szócikkek

• Erdélyi fejedelmek listája

Jegyzetek

Források

• ↑ C. Tóth: Szapolyai és Bátori: C. Tóth Norbert. „Szapolyai János és ecsedi Bátori István viszonya 1526 előtt”. Századok – A Magyar Történelmi Társulat folyóirata 2012, 146. évfolyam (2. szám), 441-463. o.  
• ↑ C. Tóth: Ecsedi ág: C. Tóth Norbert. „A Bátori család ecsedi ága az 1440-es években”. Szabolcs–Szatmár-Beregi Szemle (2006/3.).  ^{[halott link]}
• ↑ Horváth: Ecsedi várbirtokok: Horváth Richárd. „Az ecsedi Bátoriak várbirtokai a kései középkorban”. Szabolcs–Szatmár-Beregi Szemle (2006/3.).  ^{[halott link]}
• Documenta ad historiam familiae Bátori de Ecsed spectantia I. Diplomata 1393-1540. Ad edendum praeparaverunt Richardus Horváth, Tiburtius Neumann, Norbertus C. Tóth. Szerk. C. Tóth Norbert. Nyíregyháza, 2011 (könyvismertetés Szaszkó Elek 2011, Turul 84/3, 105-107).
• Báthori várkastély A Báthori család története
• Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: I. kötet [Aaron - Benyovszky]. Pest: Friebeisz István. 1857. 216–234. o.  
• Borovszky Samu Szatmár vármegye
• Gyulafehérvári káptalan levéltára (1357)

További információk

• http://lexikon.katolikus.hu/B/Báthori.html
• Nagy László: A rossz hírű Báthoryak; Kossuth, Bp., 1984
• Tanulmányok Nyírbátor és a Báthori család történetéhez; szerk. Dám László; Báthori Múzeum, Nyírbátor, 1986 (Folia historica et ethnographica)
• Tempfli Imre: A Báthoryak valláspolitikája; Márton Áron, Bp., 2000 (Studia theologica Budapestinensia)
• Erdély és a Szentszék a Báthory korszakban. Kiadatlan iratok, 1574–1599; sajtó alá rend. Kruppa Tamás; SZTE, Szeged, 2004 (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez)
• Az ecsedi Báthoriak a XV-XVII. században; szerk. Szabó Sarolta, C. Tóth Norbert; Báthori István Múzeum, Nyírbátor, 2012 (A Báthori István Múzeum kiadványai)
• Magyar Zoltán: A híres Báthoriak. Történelmi emlékek és folklórhagyományok; Kairosz, Bp., 2012
• Sárkányok, főurak, asszonyok. A Báthoryak a művelődés- és irodalomtörténetben; szerk. Mercs István, előszó Kiss Gy. Csaba; Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület, Nyíregyháza, 2015 (Modus hodiernus)
• Berki Anna: Lengyel püspökség, lengyel rokonság. Fejezetek az utolsó Báthoryak és a lengyel katolicizmus kapcsolatából; Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség–Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, Budapest, 2021