Szögesdrót
A szögesdrót egy olyan típusú acél kerítéshuzal, amely a szálak mentén időközönként elhelyezett éles élekkel vagy pontokkal ("szögekkel") van ellátva. Elsődleges felhasználása olcsó kerítések építése, és biztonsági intézkedésként is használják az ingatlanokat körülvevő falak tetején. Drótakadályként a lövészárok-háborúkban az erődítések egyik fő jellemzője.
A szögesdróton keresztül áthaladni próbáló ember vagy állat számára akadályt jelent és gyakran az áthatolás során sérüléseket szenved. A szögesdrótkerítéshez csak kerítésoszlopokra, drótra és rögzítő eszközökre, például kapcsokra van szükség. Egyszerű felépíteni és gyorsan felállítható, még egy szakképzetlen személy által is.
Az Amerikai Egyesült Államokban az első szögesdrót szabadalmat[1] 1867-ben adták ki az ohiói Kentben élő Lucien B. Smithnek, akit feltalálónak tartanak.[2][3] 1874-ben az Illinois állambeli DeKalbban élő Joseph F. Glidden kapott szabadalmat a modern találmányra,[4] miután saját maga módosította a korábbi változatokat.
A drótkerítések olcsóbbak és könnyebben felállíthatók, mint alternatíváik (az egyik ilyen alternatíva a narancseper, egy tüskés bokor, amelynek átültetése és termesztése időigényes)[5] Amikor a 19. század végén a drótkerítések széles körben elérhetővé váltak az Egyesült Államokban, a korábbinál sokkal nagyobb területek bekerítése vált megfizethetővé, és az intenzív állattartás sokkal nagyobb léptékben vált gyakorlatiassá.
A szögesdrót feltalálását közvetlenül megelőzően a fával való kerítés költségeire példa a kaliforniai Fresno környékén élő első farmereknél található, akik közel 4000 amerikai dollárt (2022-ben 98 000 dollárnak megfelelő összeget) költöttek arra, hogy fát szállíttassanak és állítsanak fel a kerítéshez, hogy 1872-ben 2500 hektár (1000 hektár) búzatermést megvédjenek a szabadon élő állatoktól.[6]
Irodalom
- Bennett, Lyn Ellen, and Scott Abbott. The Perfect Fence: Untangling the Meanings of Barbed Wire (Texas A&M University Press, 2017).
- Krell, Alan. The Devil's Rope: A Cultural History of Barbed Wire. London: Reaktion Books (2002). ISBN 978-1861891440. OCLC 50494711
- McCallum, Henry D. & Frances T.. The Wire that Fenced the West. Norman: University of Oklahoma Press (1965) , LoC:65-11234
- Netz, Reviel. Barbed wire. An ecology of modernity. Wesleyan University Press (2004). ISBN 978-0-8195-6719-2
- Razac, Olivier. Barbed Wire: A Political History. W. W. Norton & Company (2003). ISBN 978-1-56584-812-2
- Biography of John W. Gates, barbed wire promoter who monopolized the industry with the American Steel and Wire Company, accessed March 29, 2006
Jegyzetek
- ↑ first patent in the United States for barbed wirePDF-hivatkozás
- ↑ The American Experience Technology Timeline: 1752 - 1990. The American Experience. Public Broadcasting Systems, 2000. [2009. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 28.)
- ↑ Lucien B. Smith. Ohio History Central. Ohio Historical Society, 2006. július 31. [2007. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 28.)
- ↑ patent for the modern inventionPDF-hivatkozás
- ↑ Carlisle, Rodney. Scientific American Inventions and Discoveries. New Jersey: John Wiley & Songs, Inc., 241. o. (2004. május 10.). ISBN 978-0-471-24410-3
- ↑ Winchell, Lilbourne. History of Fresno County and the San Joaquin Valley, 107. o.
Sablon:Amerikai vadnyugat
Vadnyugat | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
kb.: 1650 és 1912 között | |||||||||||||
| Híres emberek |
| ||||||||||||
| Indián törzsek | |||||||||||||
| Kultúra |
| ||||||||||||
| Közlekedés és útvonalak | |||||||||||||
| Folklór |
| ||||||||||||
| Aranyláz |
| ||||||||||||
| Katonai konfliktusok |
| ||||||||||||
| Befolyás |
| ||||||||||||
| |||||||||||||
