Szolyva

Szolyva (Свалява)
Szolyva látképe
Szolyva címere Szolyva zászlaja
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Munkácsi járás (2020–) Szolyvai járás (–2020)
Község	Szolyva község
Rang	város
Alapítás éve	12. század
Polgármester	Ivan Lanyo
Irányítószám	89300
Körzethívószám	+380 3133
Testvértelepülései	Lista Balassagyarmat Ólubló
Népesség
Teljes népesség	17 068 fő (2022. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	204 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 32′ 50″, k. h. 22° 59′ 10″48.547222222222, 22.98611111111148.547222°N 22.986111°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 50″, k. h. 22° 59′ 10″48.547222222222, 22.98611111111148.547222°N 22.986111°E
Szolyva Pozíció Kárpátalja térképén
Szolyva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szolyva témájú médiaállományokat.

Szolyva (ukránul: Свалява [Szvaljava], szlovákul: Svalová, románul: Svalova) város Ukrajna Kárpátaljai területén, a Munkácsi járásban.

Fekvése

A város Munkácstól 30 km-re északkeletre, a Latorca bal partján a Sztrij-hegy lábánál fekszik, ott ahol a Szolyva-patak a Latorcába ömlik.

Nevének eredete

Neve a szláv szoly (= só) főnévből való.

Története

1263-ban Zoloa néven említik először. Már az őskorban lakott hely volt, ahol bronzkori leleteket találtak, Tövisfalva felé pedig honfoglalás kori sírt tártak fel. Rákóczi Lengyelországból jövet itt találkozott a népfelkelők küldötteivel. 1728-ban lett a Schönborn család birtoka, ettől kezdve indult fejlődésnek. 1798-ban kapott vásártartási jogot. 1888-ban egyesítették Nagybisztrával.

1944–45-ben a helységben szovjet gyűjtőtábor volt, ahol több mint tízezren haltak meg; a város határában levő tömegsírjuk jeltelen. E táborba vitték azokat, akiket a Kárpátalját megszálló 4. Ukrán Front parancsnokságának 0036-os számú parancsa szerint november 16-ig összegyűjtöttek a szokásosan háromnaposnak hazudott munkavégzés céljából (a Városparancsnokságon minden 18 és 50 év közötti német és magyar nemzetiségű hadköteles férfinek jelentkeznie kellett a rendelet szerint). Az összegyűjtött áldozatok többsége a szovjet gulag poklában halt meg, vagy tűnt el.

1910-ben 3802 lakosából 1698 ruszin, 1115 német, 735 magyar és 195 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Szolyvai járásának székhelye volt. Ma 14 800 lakosából 800 (5,4%) magyar.

2020-ig a Szolyvai járás székhelye volt; Nagybisztra és Újtövisfalva tartozott hozzá.

Testvértelepülések

• Balassagyarmat (Magyarország)
• Nagykapos (Szlovákia)
• Ólubló (Szlovákia)
• Nyírmihálydi (Magyarország)
• Židlochovice (Csehország)

Látnivalók

• Gyógyhatású savanyúvízforrásai évszázadok óta ismertek.
• Görögkatolikus temploma, amely 1758-ban épült
• Szolyvai Emlékpark
• Honfoglalás kori magyar harcos sírhelye – Szolyva határában, a városba Munkács felől bevezető út mentén található sírt Lehoczky Tivadar tárta fel az 1870-es években. A sírban egy honfoglalás kori magyar harcos és lova maradványai találhatók, a csontok mellett egy tarsolylemez is előkerült. A sírhelyre egy kereszt, később kápolna került, ezek azonban a szovjet időkben megsemmisültek. A fölötte ma is látható emlékművet 2000-ben állították.

Híres emberek

• Mág Bertalan (1911-2001) rendőrtiszt, író itt született
• Itt született 1926-ban Viktor Borodovčák szlovák levéltáros, történész.

Források

• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X

Jegyzetek

Galéria

• 
  Zsinagóga
• 
  Egykori zsinagóga, ma pékség
• 
  Egy másik egykori zsinagóga
• 
  Zsidó temető