Szamara

Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Szamara (egyértelműsítő lap).

Nem tévesztendő össze a következővel: Szamarra.

Szamara (Самара)
A Szamarai Állami Színház épülete
Szamara címere Szamara zászlaja
egyéb neve(i): 1935-től 1991-ig Kujbisev
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Szamarai terület
Alapítás éve	1586
Polgármester	Dmitrij Azarov
Irányítószám	443000–443999
Körzethívószám	846
Testvérvárosok	Lista Sztara Zagora Stuttgart Koper Palermo Saint Louis Kalinyingrád Homel Szamarkand
Népesség
Teljes népesség	1 169 719 fő (2017)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	SAMT (UTC+4)
Elhelyezkedése
Szamara Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 53° 11′ 00″, k. h. 50° 07′ 00″53.183333333333, 50.11666666666753.183333°N 50.116667°EKoordináták: é. sz. 53° 11′ 00″, k. h. 50° 07′ 00″53.183333333333, 50.11666666666753.183333°N 50.116667°E
Szamara Pozíció a Szamarai terület térképén
Szamara weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamara témájú médiaállományokat.

Szamara (oroszul: Самара) Oroszország hatodik legnépesebb városa. A Volgai járás székhelye, de nem része a járásnak. Történelmi város, a középső-volgai régió fontos kulturális, oktatási, politikai, pénzügyi, kereskedelmi és gazdasági központja. 1935–1991 között Kujbisev volt a neve.

Lakossága

Lakossága: 1 157 880 fő (2002); 1 164 685 fő (a 2010. évi népszámláláskor),^[2] melyből 986 915 orosz (89,47%), 39 409 tatár (3,57%), 12 586 ukrán (1,14%), 12 542 mordvin (1,14%), 11 960 csuvas (1,08%).

Fekvése

A Volga középső folyásán 50 km hosszan, a folyó bal oldali magas partján terül el, a Szok és a Szamara folyók torkolatánál.

Története

"Samarkh" város létezéséről már a 9. század első feléből, a 802-803 körüli évekból maradt fenn némi adat. nevét Samarkha(Samara) alakban az 1130-1135 közötti krónika is említette, majd a 13. századi Ebestorf-térkép legendája jegyezte fel, hogy "Samarcha (...) város Szkítiában (...) két király közös igazgatása alatt áll: az egyik pogány, a másik keresztény", Így Szkítia, a nevezett térkép másik legendája szerint "a legkeletibb résztől az Óceánig, délen pedig a Kaukázusig terjedt". Később egy 1357-ből való feljegyzés újból megemlíti, miszerint amikor Alekszij moszkvai metropolita Orgába tartva megállt a Szamara folyó torkolatánál, megáldotta a földet és azt jósolta, hogy egykoron hatalmas város áll majd ezen a helyen.

Az ilyen, főként középkori forrásokon alapuló történeti kutatások eredményeit később régészeti adatok, többek között a víz alatti régészet eredményei is megerősítik.

Az erőd

A Szamara folyó torkolatában álló "Szamarszkij Gorodok" nevű erődöt 1586-ban Fjodor Ioannovics cár rendeletére a Szamara folyó partján, annak a Volgával való összefolyása közelében alapították, G. O. Zaszekin herceg és Sztrelszkij vajdahelyettes Jelcsanyinov és Sztrecsnyev fejedelmek vezetésével. Az erődítmény felállításának célja a hajózás védelme volt a Közép-Volgán és az államhatár védelme a sztyeppéről érkező támadásokkal szemben.

A Szamara folyó torkolatában lévő orosz erődítmény építését kizárólag a nogajiak védelme motiválta. Az építés fő célja a Volga középső folyása és a Szamara torkolat hatalmas területének ellenőrzése, Oroszország védelme volt a nomád portyázásoktól, valamint a Kazanyból Asztrahánba vezető vízi út biztosítása volt.

Az erőd a mai Szamara szelepgyár területe és attól délre épült fel. Építése 1586. május 9. és augusztus 6. (16.) között zajlott. Első lakói szolgák voltak: bojárgyerekek, puskások, tüzérek, akik őrszolgálatot teljesítettek, őrizve az új erődöt "a tolvajoktól" és a nogai támadásoktól. Napjainkig az erőd nem maradt fenn (az 1690-es és 1703-as tűzvészben leégett), de 1986-ban a város négyszázadik évfordulójának emlékére a Vodnyikov és a Kutyakov utca sarkán felállítottak egy emléktáblát.

Megyei város

1646 tavaszán került sor az első szamarai összeírásra, így a szamarai vár 1586-os alapítása óta a város minden jogával rendelkezett. 1708-ban Nagy Péter idején Szamara az újonnan létrehozott Kazán tartomány kilencedik városa lett, 1719-ben pedig az asztraháni tartományhoz csatolták. Ebben az időben Szamarában 210 háztartás volt.

A 17.-18. században Szamara két úgynevezett parasztfelkelés középpontja volt. 1670-ben elfoglalták Sztepan Razin csapatai, 1773-ban pedig Szamara volt az első város, amely átállt Emeljan Pugacsevhez.

Az 1740-es években Szamara lett a központja az Orenburg-expedíciónak, amely Orenburg és Sztavropol városát hozta létre. Négy vezetőjének egyike V. N. Tatiscsev volt. 1773 és 1780 között Szamara államon kívüli város lett, a körzet központja pedig Sztavropol városa, a mai Togliatti lett. 1780-ban (a II. Katalin vezette járási reform során) létrehoztak egy járást, amelynek élén Szamara állt, és amely Szimbirszk tartomány része lett.

Oktatás

Szamarában található a világviszonylatban egyedülálló profilú Szamarai Állami Űrhajózási Egyetem és még további 60 felsőoktatási intézmény, közöttük 14 állami egyetem.

Gazdasági élet, közlekedés

Gazdaság

A város gazdaságában meghatározó a nehézipar. Jelentős az űrkutatáshoz kapcsolódó kozmikus eszközök gyártása. Fontos még a gépipar, fémfeldolgozó ipar (csapágygyártás) és kábelgyártás. A második világháború alatt az európai területekről áttelepített üzemek révén az orosz repülőgépipar egyik jelentős központjává vált. A városban működik a CSZKB-Progressz (egykori 1. sz. Állami Repülőgépgyár) és az Aviakor (volt 18. sz. Állami Repülőgépgyár) repülőgépgyár.

Közlekedés

A szamarai repülőtér (IATA: KUF, ICAO: UWWW) hivatalos nemzetközi repülőtér, amely képes minden forgalomban lévő repülőgéptípus fogadására. Naponta több járat köti össze Moszkvával, Frankfurttal és más európai városokkal.

Szamara fontos folyami kikötő. Déli irányban Volgográd, Rosztov-na-Donu, Asztrahány, a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger közvetlenül elérhető. Nyugati irányba pedig a Volga összeköti a várost Nyizsnyij Novgoroddal, Jaroszlavllal és Moszkvával, és a Néván keresztül a Balti-tengeri kikötőkkel.

Szamara Oroszország azon városai közé tartozik, ahol metró üzemel.

Látnivalók

Testvértelepülések

•  Németország Stuttgart, 1992

Jegyzetek

Források

• Szamara honlapja (oroszul)