Thamnophilus caerulescens
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Thamnophilus caerulescens Vieillot, 1816 | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Thamnophilus caerulescens témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Thamnophilus caerulescens témájú médiaállományokat és Thamnophilus caerulescens témájú kategóriát. |
A Thamnophilus caerulescens a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a hangyászmadárfélék (Thamnophilidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Louis Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1816-ban.[3]
Alfajai
- Thamnophilus caerulescens melanochrous – (P. L. Sclater & Salvin, 1876)
- Thamnophilus caerulescens aspersiventer – (d’Orbigny & Lafresnaye, 1837)
- Thamnophilus caerulescens dinellii – (Berlepsch, 1906)
- Thamnophilus caerulescens paraguayensis – (Hellmayr, 1904)
- Thamnophilus caerulescens gilvigaster – (Pelzeln, 1868)
- Thamnophilus caerulescens caerulescens – (Vieillot, 1816)
- Thamnophilus caerulescens ochraceiventer – (Snethlage, 1928)
- Thamnophilus caerulescens cearensis – (Cory, 1919)
Előfordulása
Dél-Amerikában, Argentína, Bolívia, Brazília, Paraguay, Peru és Uruguay területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, lombhullató erdők és cserjések, valamint folyók és patakok környéke. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 16 centiméter, testtömege 15–24 gramm.[5]
 |  |
Életmódja
Egyedül vagy párban fordul elő, főleg az aljnövényzetbe. Elsősorban rovarokkal és más ízeltlábúakkal táplálkozik, de eszik magokat és gyümölcsöket is.
Szaporodása
Szaporodási időszaka függ az elterjedési területtől. Fészke szőtt, csésze alakú. Fészekalja 2–3 tojásból áll, melyet mindkét szülő költ.
 |
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. november 5.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. november 5.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. november 5.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. november 5.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. november 5.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. november 5.)
További információk
- Képek az interneten a fajról
- Internet Bird Collection - videók a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
