Trópusi sziklanövényzet

Vellozia squamata

A trópusi sziklanövényzet a trópusok egyik endemikus fitocönológiai társuláscsoportja. Fő társulásai a legfeljebb embermagas cserjések (bozótok) és a sziklagyepek.

Alaptípusaik

Alaptípusaik jellemzően trópusi karsztokon (kúpkarsztokon, toronykarsztokon), tehát mészkővidékeken fejlődnek ki, ennek megfelelően mészkedvelő fajokkal. A meredek sziklák, mészkőszirtek a nedves trópusokon belül viszonylag száraz termőhelyek.

Növényzetükben nagy szerephez jutnak:

  • a kemény levelű pozsgás és félszukkulens növények,
  • a kúszónövények,
  • a bambuszok és
  • az üstökösfák.

Sok növényfaj endemikus, így például a Maláj-félsziget területének mindössze 0,3 %-a mészkővidék, de ezeken él a félsziget flórájának 14 %-a (1216 faj), és közülük 261 (több, mint 20 %) endemikus.

Karakterfajaik:

  • Amerikában
  • Afrikában
    • cikászok (Cycas spp.) és
    • aloék (Aloë spp.),
  • Ázsiában
  • sárkányfák (Dracaena spp.) és
  • törpepálmák.

Edafikus altípusaik

Inselberg növényzet

Megfelelő(en mostoha) feltételek esetén más alapkőzeteken is kialakulnak ilyen jellegű növénytársulások.

A meredek gránit- és gneiszsziklákra jellemző az inselberg növényzet. Ebben a trópusokon mindenütt megtalálható társuláscsoportban különösen sok a kiszáradástűrő (poikilohidrikus faj. Közülük

  • Afrikában:
  • Indiában
  • Dél-Amerikában a vellóziaformák (Vellozioideae) alcsaládjába sorolt
    • Barbacenia és
    • Vellozia fajok.

Köderdő

Az Egyenlítőhöz közel, 2000 méternél magasabb hegységekben, a felhőképződés magasságában kialakult örökzöld erdők a köderdők.[1]

Köderdő: Monteverde, Costa Rica

Jegyzetek

  1. Tankönyvtár: A hegyvidékek növényzete'. (Hozzáférés: 2009. december 4.)

Források

  • TAMOP 4.2.5 Pályázat könyvei > … > Növénytan. Botanika: 3. A Föld növényzeti övei

Kapcsolódó cikkek

  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap