Upponyi 1. sz. kőfülke

Upponyi 1. sz. kőfülke
Hossz	7,5 m
Mélység	1,8 m
Magasság	5,4 m
Függőleges kiterjedés	7,2 m
Tengerszint feletti magasság	266 m
Ország	Magyarország
Település	Uppony
Földrajzi táj	Upponyi-hegység
Barlangkataszteri szám	5320-1
Lelőhely-azonosító	21281

Az Upponyi 1. sz. kőfülke Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. A Bükk-vidékhez tartozó Upponyi-hegység egyetlen fokozottan védett barlangja. Őslénytani jelentőségű barlang.

Leírás

A Bükki Nemzeti Parkban, az Upponyi-szoros északnyugati végén, a szoros északi oldalában, a Sima-kőnek nevezett sziklafalban nyílik. A bejáratát nehéz megtalálni a meredek hegyoldalon, mert a növények eltakarják. Karbon időszaki mészkőben keletkezett. Fokozottan védett területen nyílik és ezért a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogatható.

Az ásatáskor a középső pleisztocén kevésbé ismert szakaszának a gerinces és puhatestű faunája lett megtalálva. A 9–12. rétegének ősmaradványai a korai pleisztocén végére jellemzők. Egy oroszlánfélének, a Leo gombaszögensisnek, amely eltér a barlangi oroszlántól és az Ursus deningerinek, amely a barlangi medve őse a csontjai is előkerültek. A mikrofaunából gyökeres fogú pockok lettek meghatározva. Például a közönséges kószapocoknak az őse is, azaz a Mimomys savininek.

Ez a fauna nedves, mérsékelt erdőklímát mutat. Előkerültek a szibériai örvöslemming, a füttyentő nyúl és a szibériai ürge maradványai a barlangból. Az 1–5. rétegek idejét régen vitatja a nemzetközi szakirodalom. Semmilyen pleisztocén, hazai leletegyüttessel nem azonos a kronológiai helyzete. A holocén rétegeinek a nagy részét valószínűleg salgótarjáni kincskeresők hordták ki. Teljesen el lett távolítva a kitöltése. A több ezer darabból álló csontanyagnak, főleg az alsóbb rétegekben találtaknak körülbelül a fele a denevérmaradvány.

Előfordul irodalmában Uppony 1. sz. kőfülke (Kordos 1984), Upponyi I-es kőfülke (Jánossy 1977), Upponyi I. kőfülke (Hevesi 2002), Upponyi I. sz. kőfülke (Kordos 1984), Upponyi I.sz. kőfülke (Bertalan 1976), Upponyi barlang (Kadić 1942) és Upponyi-kőfülke (Schőnviszky 1964) neveken is.

Kutatástörténet

Fényes Elek 1851-ben Uppony ismertetésénél azt írta, hogy a település határában barlang van. 1922–1923-ban a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. valószínűleg új szakaszok feltárása miatt kutatott itt, de erről nem áll rendelkezésre dokumentáció. 1949-ben Vértes László végzett próbaásatást benne. A munkák miatt egy nagy árok keletkezett, amely nehezítette a későbbi őslénytani vizsgálatot a kőfülkében. Az 1952-ben befejezett, Kadić Ottokár által írt kéziratban lehet olvasni egy Upponyi barlangról, amelyről Kadić Ottokár Fényes Elek könyve alapján írt. 1963-ban Jánossy Dénes őslények után kutatott és Vértes László szelvényéből mikrofaunát gyűjtött. A későbbi munkában a Szolnoki Iparitanuló Szakiskola honismereti szakkörének tagjai is részt vettek, akiket Mozsár András tanár vezetett.

Az ásatás alatt több mint három tonna anyagot mozgattak meg. A kitöltésben néhány bükki kultúrájú cseréptöredéket is találtak. Az 1976-ban befejezett és Bertalan Károly által írt kéziratban az olvasható, hogy az Upponyi I.sz. kőfülke a Bükk hegységben, Upponyon helyezkedik el. Upponytól K-re, az Uppony és Dédestapolcsány közötti völgy D-i sziklafalának K-i végén található. 6 m hosszú és turisztikai célra van használva. Kitöltéséből középső pleisztocén gerinces fauna került elő. A kézirat barlangra vonatkozó része 1 publikáció alapján lett írva. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá az 5300-as (Bükk) barlangkataszteri területen lévő, upponyi Upponyi-I.sz. Kőfülke. Az 1976-ban összeállított országos jelentőségű barlangok listájában lévő barlangnevek pontosítása után, 1977. május 30-án összeállított országos jelentőségű barlangok listáján rajta van a Bükk hegységben, Upponyon található barlang Upponyi 1. sz. -kőfülke néven.

Az 1977. évi Karszt és Barlangban lévő, Jánossy Dénes által írt áttekintésben szó van arról, hogy az Upponyi-hegységben elhelyezkedő Upponyi I-es kőfülke és a Hór-völgyi-barlang voltak azok a barlangok, amelyek a középső pleisztocén legkevésbé ismert szakaszainak faunáit adták. A publikációban van egy Magyarország térkép, amelyen azoknak a Magyarországon lévő barlangoknak a földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg, amelyek őslénytani leleteik miatt ismertek. A térképen látható az Északi-középhegység lelőhelyei közé sorolt Upponyi-kőfülke földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1977. évi különszámába bekerült az áttekintés angol nyelvű változata. Ebben a tanulmányban is közölve lett a térkép, amelyen Uppony Rock Shelter a barlang neve.

Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű Upponyi 1. sz. kőfülke az 5300-as barlangkataszteri területen (Bükk hegység) helyezkedik el. A barlangnak 5320/1. a barlangkataszteri száma. Az MKBT Dokumentációs Bizottsága a helyszínen el fogja helyezni, a többi kiemelt jelentőségű barlanghoz hasonlóan, a barlang fémlapba ütött barlangkataszteri számát. A barlangkataszteri szám beütéséhez alapul szolgáló fémlap ugyanolyan lesz mint a többi kiemelt jelentőségű barlang fémlapja. 1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése (1. §. és 3. §., illetve 5. sz. melléklet) értelmében a Bükk hegységben lévő Upponyi 1. sz. kőfülke fokozottan védett barlang. Fokozottan védett barlang őslénytani jelentősége miatt lett. Az 1982. szeptember–októberi MKBT Műsorfüzetben meg van említve, hogy a Bükk hegységben található Upponyi 1. sz. kőfülke fokozottan védett barlang. A felsorolásban a barlangnevek az MKBT által jóváhagyott és használt helyesírás szerint, javított formában lettek közölve.

Az 1984-ben megjelent, Magyarország barlangjai című könyvben van egy Magyarország térkép, amelyen azoknak a Magyarországon lévő barlangoknak a földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg, amelyek őslénytani leleteik miatt legismertebbek. A térképen látható az Uppony 1. sz. kőfülke földrajzi elhelyezkedése. Az országos barlanglistában szerepel a Bükk hegységben lévő barlang Upponyi 1. sz. kőfülke néven. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. 1998-ban Szabó Zoltán készítette el alaprajz térképét. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Bükk hegység területén lévő Upponyi 1. sz. kőfülke fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.

A 2005-ben napvilágot látott, Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A szócikk szerint az Upponyi kőfülke az Upponyi-hegységben található és fokozottan védett természeti érték. Az Upponyi-szoros ÉNy-i végében, 266 m tengerszint feletti magasságban van a bejárata. A 7 m hosszú barlang karbon mészkőben keletkezett. Az őslénytani jelentőségű barlang kitöltéséből a Jánossy Dénes által vezetett 1964. évi ásatással a középső pleisztocén kevésbé ismert szakaszának gerinces és puhatestű faunája került elő.

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő Upponyi 1. sz. kőfülke fokozottan védett barlang. 2013. augusztus 12-től a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, upponyi, 5320-1 barlangkataszteri számú és 21281 lelőhely-azonosítójú Upponyi 1. sz. kőfülke régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint az Upponyi 1. sz. kőfülke (Bükk hegység) fokozottan védett barlang.

Irodalom

• Balázs Dénes: Beszámoló az MKBT szakosztályainak és szakbizottságainak 1963. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 2–3. füz. 55. old.
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Bertalan Károly – Kordos László – Országh György: Országos jelentőségű barlangok. MKBT Meghívó, 1976. július–szeptember. 15. old.
• Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20921. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről... Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6375. old.
• Gonda György: Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése. Magyar Közlöny, 1982. március 15. (14. sz.) 199. old.
• Hevesi Attila: Felszínalaktani jellemzés, karsztformakincs. In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 2002. 144. old.
• Hír János: Upponyi 1. sz. kőfülke. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 227–228. old. ISBN 963-9358-96-7
• Jánossy Dénes: Nachweis einer jungmittelpleistozänen Kleinvertebratenfauna aus der Felsnische Uppony I. (Nordungarn). Karszt- és Barlangkutatás, 1962. (4. évf.) 55–68. old.
• Jánossy Dénes: A hazai barlangok gerinces őslénytani kutatása. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 40., 41. old.
• Jánossy Dénes: Results of palaeontological excavations in caves of Hungary. Karszt és Barlang, 1977. Special Issue. 50., 50–51. old.
• Kadić Ottokár: A Kárpáti medence barlangjai. 1. rész. Kézirat. Budapest, 1952. 97. oldal
• Kordos László: Barlangkataszteri hírek. Karszt és Barlang, 1980. 1. félév. 46. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 55., 57., 276., 289. old.
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 452. old.
• Pannonhalmi Gimnázium Rómer Flóris Barlangkutató Csoport munkaközössége: A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1964. évi IX. évfolyamának tartalomjegyzéke. (Tárgy- és névmutató). Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. Tartalomjegyzék. 14. old.
• Pintér Sándor: A belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete a régészeti szempontból jelentős barlangok köréről. Magyar Közlöny, 2013. 133. sz. (2013. augusztus 9.) 65482. old.
• Regős József: Régészeti szempontból jelentős barlangok. In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 2002. 326. old.
• Ringer Árpád – Regős József: Ember, barlangok, környezet. Az őskőkor régészeti kultúrái a Bükkben. In: Baráz Csaba szerk.: A Suba-lyuk barlang. Neandervölgyi ősember a Bükkben. Eger, 2008. 81. old. ISBN 9789639817098
• Schőnviszky László: Szaküléseink. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 1. füz. 18. old.
• Székely Kinga: Fokozottan védett barlangok. In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Eger, 2002. 191–192. old.
• Turi-Kovács Béla: A környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete. Magyar Közlöny, 2001. május 9. (53. sz.) 3487. old.
• Vértes László: Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965. 210. old.
• –: Országos jelentőségű barlangok. MKBT Meghívó, 1977. november. 22. old.
• –: Felhívjuk a tagság figyelmét, hogy 1982. július 1-jével új természetvédelmi jogszabályok léptek életbe. MKBT Műsorfüzet, 1982. szeptember–október. 17. old.

További irodalom

• Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest, 1851. 4. köt. (Reprint: Budapest, 1984. ISBN 9630227002)
• Vértes László: Upponyi ásatások. Földtani Közlöny, 1950. (80. évf.) 10–12. füz. 409–416. old.

További információk

• Országos Barlangnyilvántartás