Szent Özséb-barlang

Szent Özséb-barlang
A Szent Özséb-barlangban lévő Eső-terem
Hossz	900 m
Mélység	82 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	82 m
Tengerszint feletti magasság	692 m
Ország	Magyarország
Település	Pilisszentkereszt
Földrajzi táj	Pilis hegység
Típus	keveredési korróziós
Barlangkataszteri szám	4840-208
Elhelyezkedése
Szent Özséb-barlang Pozíció Kesztölc-Pilisszántó térképén
é. sz. 47° 42′ 39″, k. h. 18° 51′ 15″47.7109, 18.8542547.710900°N 18.854250°EKoordináták: é. sz. 47° 42′ 39″, k. h. 18° 51′ 15″47.7109, 18.8542547.710900°N 18.854250°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Özséb-barlang témájú médiaállományokat.

A Szent Özséb-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Pilisszentkereszten található. A Pilis hegység harmadik leghosszabb barlangja az Ariadne-barlangrendszer és az Ajándék-barlang után.

Földrajzi helyzet

A Szent Özséb-barlang a Pilis hegy fennsíkján lévő Nagy-Szoplák csúcs közelében, 692 méter tengerszint feletti magasságban, a Kétbükkfa-nyeregtől másfél kilométerre, a Duna–Ipoly Nemzeti Park fokozottan védett területén, Pilisszentkereszt külterületén nyílik. A bejárat a karsztvízszint felett körülbelül 570 méter magasságban található. Ez alapján Magyarországnak a legmélyebb, még ismeretlen barlangrendszere lehet itt. A csévi-szirti Ariadne-barlangrendszer innen délnyugati irányban, másfél kilométerre található.

Leírás

Dachsteini mészkőben alakult ki. A hossza 900 méter, a mélysége 82 méter. Jelenleg is aktívan kutatott barlang. A barlang egy ajtóval van lezárva. A szűk, függőleges, csőszerű bejárati része 10 méter mélységben egy nagy terem tetejébe torkollik. A barlang bejárásához a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélye szükséges.

Kialakulás

A barlang dachsteini mészkőben keletkezett körülbelül fél-egymillió éve, és a nagy termek helyét valószínűleg a meredek vetősíkok jelölték ki. A pleisztocénben a környék feltöltődéséből Pilis hegynek csak a teteje emelkedett ki. A Dunántúli-középhegység felől a mélykarsztban áramló víz itt (is) talált magának utat a felszínre. A termálvízben a keveredési korrózióval kioldódott járatok a hegy kiemelkedése során légteressé váltak, ekkor a felszín közelsége miatt a légteres járatok mennyezetén a páralecsapódás során gömbfülke-füzérek indultak növekedésnek. A jégkorszak során az átmenő huzat hatására a falak sok helyen szétfagytak, járatok nyíltak össze, és az omladék álfenekeket képezve járatokat zárt el. A korábban képződött cseppkövek valamint a hévizes eredetű kiválások nagy része megsemmisült. A minden barlangban jellemző agyagdombokat kőtörmelék takarta be. A jégkorszak óta helyenként kicsi, fiatal cseppkövek növekedtek, máshol viszont a lecsorgó, oldóképes víz csipkésre korrodálta a falakat.

Kutatástörténet

2003 januárjában, egy hideg szombaton a Szent Özséb Barlangkutató Csoport tagjai, akiket Slíz György vezetett, felmentek a havas Pilis hegyre, hogy új barlangot keressenek. Valószerűtlenül gyorsan találtak is egy kis foltot, ahol elolvadt hó, ami egy ismeretlen barlang legbiztosabb jele. A barlang a magyar Pálos rend alapítójáról, Boldog Özsébről lett elnevezve, megelőlegezve a szentté avatását, Szent Özséb-barlang névre. Rögtön kikapartak egy lyukat, és az abba bedobott kő visszhangozva pattogott le a mélybe. Később szerszámokkal mentek vissza és egy nagy kő leemelése után meg is nyílt a barlang. Szűk csőjárat vezetett lefelé, ami egy hatalmas terem tetejébe torkollt. Ekkor tárult fel az Eső-terem és a Meander. Következő alkalommal egy nagy kőomlás keretében jutottak le a Pele-lejtőn a Kókusz-bányáig 60 méter mélységbe.

Ezek után a barlang további részei célzott kutatásnak köszönhetően lettek feltárva. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Pilis hegységben található Szent Özséb-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Pilis hegységben lévő Szent Özséb-barlang fokozottan védett barlang. 2005-ben komoly omlasztások árán a Csapolt-terembe sikerült feljutni.

A 2006. évi MKBT Tájékoztatóban közölve lett, hogy a Pilis hegységben elhelyezkedő Szent Özséb-barlang fokozottan védett barlang lett. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Pilis hegységben elhelyezkedő Szent Özséb-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. 2008-ban pedig 15 méternyi ásást követően az alsó szintet, a Pentenáriumi-szakaszt fedezték fel. 2012 augusztusában egy megérzést követve sikerült a Vastyúk-ágat feltárni.

A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 2012. évi barlangnapján az egyik, barlangtúrázásra ajánlott barlang volt a Szent Özséb-barlang, amelyben csak elektromos lámpával lehetett közlekedni. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Szent Özséb-barlang (Pilis hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Szent Özséb-barlang (Pilis hegység) fokozottan védett barlang. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Szent Özséb-barlang (Pilis hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Képgaléria

• 
  A Szent Özséb-barlang bejárata
• 
  A Szent Özséb-barlang bejárata
• 
  A Szent Özséb-barlang bejárata
• 
  Bejárati-terem
• 
  Bejárati-terem

Irodalom

• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64209. old.
• Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20922. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6370. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről... Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6375. old.
• Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2340. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 213. old.
• Slíz György: Szent Özséb-barlang. In: Slíz György: Felfedezések a föld alatt. Magyarország új barlangjai 2003–2013. Budapest, 2014. 106–121. old. ISBN 9789630884730
• Slíz György: 120 méter mély a Dinó-rejtek (avagy a Kiss Péter-barlang). MKBT Tájékoztató, 2020. május–június. 11. old.
• Szervezők: Barlangnap 2012. MKBT Tájékoztató, 2012. május–június. 5. old.
• Takácsné Bolner Katalin: Jogszabályi változások. MKBT Tájékoztató, 2006. január–február. 18. old.

További információk

• Országos Barlangnyilvántartás