X. Károly Gusztáv svéd király

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

X. Károly Gusztáv
Svédország királya
Uralkodási ideje
1654. június 6. – 1660. február 13.
Elődje	Krisztina
Utódja	XI. Károly
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Pfalz-Zweibrückeni-ház
Született	1622. november 8. Nyköping
Elhunyt	1660. február 13. (37 évesen) Göteborg
Nyughelye	Stockholm
Édesapja	John Casimir, Count Palatine of Kleeburg
Édesanyja	Catherine of Sweden, Countess Palatine of Kleeburg
Testvére(i)	Adolph John I, Count Palatine of Kleeburg Christina Magdalena of the Palatinate-Zweibrücken Countess Palatine Maria Eufrosyne of Zweibrücken Countess Palatine Eleonora Catherine of Zweibrücken
Házastársa	Eduviges Leonor de Holstein-Gottorp
Gyermekei	XI. Károly svéd király
X. Károly Gusztáv aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz X. Károly Gusztáv témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

X. Károly Gusztáv (Nyköping, 1622. november 8. – Göteborg, 1660. február 13.) Svédország királya 1654 és 1660 között.

Élete

X. Károly Gusztáv a Pfalz-Zweibrücken-Kleeburg-házból való János Kázmér rajnai palotagróf második gyermeke. Felesége Hedvig Eleonóra holstein-gottorpi hercegnő volt, akit 1654. október 24-ben vett feleségül, és akitől Károly nevű gyermeke született, a későbbi XI. Károly.

Károly a dán Sorö katonai akadémián tanult, és kiváló katona lett belőle, aki svéd tábornokként a harmincéves háborúban német földön harcolt. Sikerei elismeréseként 1647-ben a Németországban állomásozó svéd csapatok generalisszimuszává nevezték. Amikor Krisztina királynő kifejezte igényeit Károly férjül adására, a svéd birodalmi gyűlés elismerte Károlyt trónkövetőként. 1650-ben Krisztina királynő kijelentette, hogy soha nem megy férjhez, majd 1654. június 6-án lemondott a svéd trónról. Károlyt már az ezt követő napon királlyá kiáltották.

A harmincéves háború lezáródásával Károly megpróbálta helyrehozni az államkasszát. A második északi háborúban sikerült visszavernie a lengyel trónkövetelőt, és kihasználva Lengyelország háborúját Oroszországgal és a kozák felkelés okozta nehézséggel, támadást indított Brandenburggal szövetségben. A hadműveletek jelentősen gyengítették a lengyel-litván perszonáluniót. II. János Kázmér lengyel király is III. Zsigmond svéd király fia volt, Károly testvére. Károly nagy sikereket aratott, de végül a lengyelek helyzetbe hozták magukat és az oroszok azonnal háborút kezdtek a svédek ellen Livóniában, a dánok pedig Dél-Svédországban, majd beavatkozott a Krími Tatár Kánság is jelentős erőkkel, a kozákok beszüntették a harcokat, illetve Hollandia és Ausztria is kilátásba helyezte a háborút. A hatalmas formálódó koalícióval szemben Károly csak a lengyel hűbéres Poroszországot tudta átállásra bírni, a régi szövetséges Franciaország pedig nem mozdult. Végül 1657-ben elérte, hogy II. Rákóczi György és a két román fejedelem beavatkozzon a háborúba. Rákóczit a lengyel koronával áltatta, de Rákóczi amint bevonult Lengyelországba, a svéd király magára hagyta, mert a dánok előrenyomultak Stockholm felé.

Noha a svéd seregeket a lengyelek 1658-ban sikeresen visszaverték, X. Károlynak 1660. május 3-án mégis sikerült olyan feltételekkel megkötnie az olivai békeszerződést, hogy annak értelmében Svédország megtarthatta Livóniát, Riga városával együtt.

Szintén Károly politikai sikere volt, hogy meg tudta erősíteni a brandenburgi herceg felségjogait Poroszország felett. Az 1657-es háború során Dánia ellen Károlynak sikerült dán területeket elhódítania. Támadása a befagyott tavak jegén bátor hadműveletnek számított. A következő évben azonban megérkeztek az országba a lengyel, brandenburgi, sőt osztrák csapatok is.

Svédország X. Károly uralkodása alatt érte el legnagyobb területi kiterjedését. A béketárgyalások alatt érte a halál, vélhetőleg alkoholfogyasztásából eredően, melyhez hozzájárulhatott az is, hogy hírt kapott a Nyborgnál elszenvedett vereségről, melyet a svédek a lengyel és osztrák csapatoktól szenvedtek el, és amely felszabadította Dániát.

Károlynak házasságán kívül született fia volt Gusztáv (1649–1708), Börring grófja.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Karl X. Gustav (Schweden) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Előző uralkodó: Krisztina

Svédország uralkodója 1654–1660 Wittelsbach

Következő uralkodó: XI. Károly