Bernadotte-ház
| Bernadotte-ház | |
 | |
| Leszármazási táblázat | |
| Alapító | XIV. Károly János svéd király († 1844) |
| Utolsó tag | a család nem halt ki, tagjai napjainkban is élnek |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bernadotte-ház témájú médiaállományokat. | |
A Bernadotte-ház a jelenleg is uralkodó francia eredetű svéd dinasztia, amelyet távoli családi szálak fűznek a brit uralkodóházhoz is. (Windsor-ház, korábbi nevén Szász–Coburg–Gothai-ház).
A család története
Jean Baptiste Bernadotte I. Napóleon császár tábornoka volt, akit 1810-ben jelölt a császár a svéd és norvég trónra, és 1818-ban XIV. Károly János néven kezdte meg uralkodását.
A család tagjai 1905-ig a norvég királyi címet is viselték a Svéd-norvég Perszonálunió keretein belül. I. Oszkár és fia, XV. Károly voltak azok az uralkodók, akik először kerültek komolyan szembe az unió feszültségeivel, ill. a parlament radikalizálódásával. II. Oszkár elismerte Norvégia önállóságát. Fia, V. Gusztáv hivatalosan a svédek (sveák), vendek és gótok királya címet viselte. Ezek a népek Svédország korábbi területeinek lakói.
A család további királyai:
- 1818–1844: XIV. Károly János (norvég trónon: III. Károly)
- 1844–1859: I. Oszkár (norvég trónon: I. Oszkár)
- 1859–1872: XV. Károly (norvég trónon: IV. Károly)
- 1872–1907: II. Oszkár (norvég trónon 1872–1905: II. Oszkár)
- 1907–1950: V. Gusztáv
- 1950–1973: VI. Gusztáv Adolf
- 1973–napjainkig: XVI. Károly Gusztáv
A család ma
A svéd király 1973 óta XVI. Károly Gusztáv, aki egy korábbi alkotmánymódosítás eredményeképpen a koronát elsőszülött lányának, Viktóriának adja majd át. Viktória öccse Károly Fülöp, legkisebb testvérük pedig az 1982-ben született Magdolna, aki különösen népszerű a fiatalok körében. Népszerűségének szépségén kívül még az is oka, hogy a hercegnő számos alkalmat ad rá, hogy a bulvársajtó foglalkozzon vele.
A svéd királyné a német származású Silvia Sommerlath (Szilvia királyné), akiben brazil vér is folyik, így a svéden kívül anyanyelvi szinten beszéli a portugált és németet is.
Források
- Európa uralkodói, Maecenas kiadó, Fábián Teréz szerk., 1999, ISBN 9636450536, 39. old.
Sablon:Svéd királyok
| ||
|---|---|---|
| Yngling-ház (970–1060) |    | |
| Stenkil-ház (1060–1125) | ||
| Ulfing-ház1 (1125–1130) | ||
| Sverker-ház2 (1130–1222) | ||
| Erik-ház (1156–1234) | ||
| Folkung-ház (1229–1234, 1248/1250–1318, 1319–1364) | ||
| Mecklenburgi-ház (1364–1389) | ||
| Valdemár-ház3 (1388–1412) | ||
| Griffin-ház (1396–1439) | ||
| Wittelsbach-ház (1441–1448) | ||
| Knutsson-ház (1448–1457) | ||
| Oldenburg-ház (1457–1523) | ||
| Vasa-ház (1523–1654) | ||
| Pfalz-Zweibrücken-Kleeburg-ház (1654–1720) | ||
| Hessen-Kassel-ház (1720–1751) | ||
| Holstein-Gottorp-ház (1751–1818) | ||
| Bernadotte-ház (1818–) | ||
1Más néven Estrisson-ház, valójában II. Olaf (†975) férfiági leszármazottjai, ebből következően az Yngling-ház. 2Lehetséges, hogy a Stenkil-ház mellékága. 3Valójában az Ulfing-ház mellékága, ebből következően Yngling-ház. | ||
