Zólyom–Kassa-vasútvonal

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Zólyom–Kassa-vasútvonal
Vonal:	160
Hossz:	233 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Üzemeltető:	Železnice Slovenskej republiky
Maximális sebesség:	100 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Zólyom–Kassa-vasútvonal témájú médiaállományokat.
Jelmagyarázat Zólyom Végles Krivány Losonc Fülek Feled Csiz Tornalja Pelsőc Rozsnyó Szepsi Kassa

A Zólyom–Kassa-vasútvonal a szlovák vasút 160-as számú vasútvonala, az úgynevezett déli vasútvonal része. Egyvágányú, részben kétvágányúsított vasútvonal. Rövid szakaszokon villamosított: Zólyom térségében 25 kV-os 50 Hz-es váltóárammal (magyarországi szabvány), Kassa és Szepsi között pedig 3 kV-os egyenárammal, de tervezik a teljes vonal villamosítását, a költségvetési problémák miatt azonban egyelőre nem tudni, erre mikor fog sor kerülni. 2021 és 2024 között folyamatban van az Enyicke - Szepsi szakasz villamosítása ^[1]. Fontos szerepet tölt be Szlovákia vasúti közlekedésében, ugyanis a déli határ mentén húzódó hosszirányú kapcsolat az ország keleti és középső része között.

Története

A vonal egyes szakaszai még az Osztrák-Magyar Monarchia idején épültek és nem képezték azt az egységet, amit a mai vasútvonalnak tekinthetünk. Létrejötte tulajdonképpen szükség szülte, az 1918-ban létrejött Csehszlovákiának ugyanis Szlovákia területén nem igazán voltak kelet-nyugati irányú átszelő vasúti kapcsolatai. 1938 és 1945 között bizonyos szakaszai ismét Magyarországhoz tartoztak (a Kassa-Szepsi és a Rozsnyó-Losonc), ekkor kezdték el az úgynevezett Gömör-áttörés megépítését is a hálózat egységének fenntartása céljából, melyre végül a vasútvonalak visszakerülése miatt nem lett szükség. 1955. január 23-án jött létre, a szádalmási alagút átadásával teljes hosszában a különböző szakaszok összekötése. Eredetileg két másik alagút is volt a vonalon: az egyik Fűrész település mellett, amit a Krivány-Lónyabánya közti rész kétvágányúsítása miatt zártak be, a divényoroszi alagutat pedig elbontották és a helyén egy kibélelt völgyben halad a vonal. A vonalon további 10 szakaszt kétvágányúsítottak:

• Zólyom-személyi pályaudvar - Nagyszalatna kitérő
• Lúka kitérő - Feled
• Vinohrady kitérő - Lúčna kitérő
• Csoltó - Özörény
• Szalóc - Berzéte
• Rozsnyó - Hárskút
• szádalmási alagút - Méhészudvarnok-Szádellő
• Torna - Somodi
• Csécs - Perény-hím
• Enyicke - Kassa vasútállomás

A kétvágányúsított szakaszok^[2] összhossza 85 km ami teljes vonal több mint egyharmadát teszi ki.

Az egyes szakaszok megnyitásának dátuma:

• 1860. augusztus 14.: Kassa - Bárca (Tiszavidéki Vasút)
• 1871. május 4.: Fülek - Losonc (Magyar Északi Vasút)
• 1871. június 18.: Losonc - Zólyom (Magyar Északi Vasút)
• 1873. szeptember 10.: Fülek - Sajólénártfalva
• 1874. június 1.: Rozsnyó környéki hiányzó rész
• 1896. október 12.: Bárca - Torna
• 1955. január 23.: Torna - Rozsnyó

Vontatási nemek

Érdekessége a vonalnak, hogy mindjárt háromféle is van belőle. Nyugati végén Zólyom személypályaudvara és teherpályaudvara között 25 kV-os váltóárammal, Kassa és Szepsi között 3 kV-os egyenárammal, a kettő között pedig dízelvontatással járnak a vonatok. Az Enyicke-Nagyida-Szepsi szakasz mint Kassa elővárosi vasútvonala került villamosításra, kis részben a Szepsi-Mecenzéf közti rövid vonal is.^[3]

2020-ban a Szlovák Államvasút elkészíttette a Fülek-Zólyom közti szakasz villamosításának hatástanulmányát^[4]. Két lehetőséget vettek számításba, Az első szerint az állomások teljes újjáépítése, a biztosítóberendezések cseréje, valamint egyes szakaszokon a sebességhatár 120 km/h-ra felemelése lenne a projekt célja. A másik terv a vonal kétvágányúsítását célozza, ebben az esetben a villamosítás csak Zólyom és Losonc között történne, esetleg Zólyom és a füleki elágazás köztig. Füleken a pályaudvar sajátos elhelyezkedése miatt megfontolás tárgyává tették annak a városközponthoz közelebb helyezését. A terveket egyelőre, azok magas költsége miatt, elvetették.^[5]

A 8,4 km hosszú Fülek - Ipolygalsa megállóhely szakaszon a pálya nem kielégítő állapota miatt szükséges a felépítmény rekonstrukciója, felújítása, az alépítmény hiányzó szerkezeti rétegeinek kialakítása, az átereszek tisztítása és a hídszerkezetek rekonstrukciója. A szomszédos állomásokon, megállóhelyeken és kereszteződésekben szükséges építési átalakításokkal együtt növeli a vasúti közlekedés biztonságát, gördülékenységét, megszünteti az ideiglenes vágánysebesség-korlátozásokat, valamint növeli a vasúti közlekedés biztonságát. A szükséges forrást a helyreállítási alap biztosítja.^[6]

Állomások és megállóhelyek a vonalon

Az állomások és megállóhelyek jelentős részét ma már nem használják, csak a főbb vasúti csomópontokon van utasforgalom.

• Zólyom (csatlakozás a Zólyom-Érsekújvár vonalhoz, a Zólyom-Csata vonalhoz, a Zólyom-Besztercebánya-Ruttka vonalhoz, és a Zólyom-Körmöcbánya-Turócdivék vonalhoz)
• Zólyom teherpályaudvar
• Nagyszalatna
• Végles
• Stožok
• Dombszög
• Gyetva
• Divényoroszi
• Fűrész
• Vámosfalva
• Lónyabánya
• Lónyabánya megállóhely
• Patakalja
• Losonctamási
• Losonc (határátmenet és csatlakozás a Losonc-Nagykürtös és a Losonc-Újantalvölgy vonalakhoz)
• Ipolygalsa
• Perse
• Fülek megállóhely
• Fülek (határátmenet, csatlakozás a Fülek-Somoskőújfalu vasútvonalhoz)
• Gömörsid
• Csomatelke
• Ajnácskő
• Balogfala
• Várgede
• Gortva
• Feled (csatlakozás a Feled-Breznóbánya vonalhoz)
• Dobóca
• Kacagópuszta
• Rimaszécs
• Csízfürdő
• Sajólénártfalva (határátmenet Bánréve felé)
• Abafalva
• Sajórecske
• Kövecses
• Méhi
• Tornalja
• Sajógömör
• Gömörpanyit
• Csoltó
• Lekenye
• Özörény
• Pelsőc (csatlakozás a Pelsőc-Murányalja és a Pelsőc-Nagyszabos vonalakhoz)
• Vígtelke
• Szalóc
• Rozsnyó (csatlakozás a Rozsnyó-Dobsina vonalhoz)
• Jólész
• Hárskút
• Szádalmás
• Tornagörgő
• Méhészudvarnok
• Torna (megszűnt határátmenet Magyarország felé)
• Somodi
• Szepsi (csatlakozás a Szepsi-Mecenzéf vonalhoz)
• Makranc
• Csécs
• Szeszta
• Nagyida
• Kassai Vasmű
• Enyicke
• Bárca (határátmenet és csatlakozás a Kassa-Hidasnémeti vonalhoz)
• Kassa-Erzsébetváros
• Kassa (csatlakozás a Kassa-Zsolna, a Kassa-Palocsa-Muszyna és a Kassa-Tiszacsernyő vasútvonalakhoz)

További információk

• www.vlaky.net - Régi és új menetrendek a 160-as vonalról

Jegyzetek

1. ↑ ujszo.com: Késik és drágul a Szepsi-Enyicke közötti vasútvonal villamosítása. (Hozzáférés: 2023. augusztus 16.)
2. ↑ Vasútvonalak jegyzéke (szlovák nyelven). Szlovák vasúttársaság. [2022. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
3. ↑ a.s, Petit Press: Železnice chcú za dozor na stavbách dať 44 miliónov eur (szlovák nyelven). ekonomika.sme.sk. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
4. ↑ Archivált másolat. [2021. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 9.)
5. ↑ Štúdia ŽSR na elektrifikáciu trate medzi (sk-SK nyelven). Denník E, 2020. november 30. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
6. ↑ a Fülek-Ipolygalsa vasútszakasz felújítása (szlovák nyelven). (Hozzáférés: 2024. február 19.)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Železničná trať Zvolen – Košice című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Ez a vasúttal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!