Óra-fali-sziklaodú

Óra-fali-sziklaodú
Az Óra-fali-sziklaodú bejárata
Hossz	4,5 m
Mélység	0 m
Magasság	3,5 m
Függőleges kiterjedés	3,5 m
Ország	Magyarország
Település	Csobánka
Földrajzi táj	Pilis hegység
Típus	valószínűleg hévizes eredetű, inaktív
Barlangkataszteri szám	4820-52
Elhelyezkedése
Óra-fali-sziklaodú Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 38′ 51″, k. h. 18° 58′ 21″47.647583333333, 18.97244444444447.647583°N 18.972444°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 51″, k. h. 18° 58′ 21″47.647583333333, 18.97244444444447.647583°N 18.972444°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Óra-fali-sziklaodú témájú médiaállományokat.

Az Óra-fali-sziklaodú a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén lévő Pilis hegységben, az Oszolyon található egyik barlang.

Leírás

Csobánka külterületén, az Oszolyon található Óra-sziklatoronytól 140°-ra 20 m-re, az Óra-szikla csúcsával megegyező magasságban nyílik a barlang. Ellipszis szelvényű, messziről is jól látható bejárata csak sziklamászással közelíthető meg. Felső triász dachsteini mészkőben jött létre freatikus körülmények között a barlang. A korróziós járatból két kis vakkürtő indul felfelé, és a falakon fosszilis cseppkőlefolyások figyelhetők meg. A majdnem teljesen érintetlen barlangba a bejutást nagyon megnehezíti a barlangtalpon növő sűrű, szúrós bokorcsoport.

1997-ben volt először Óra-fali-sziklaodúnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában Óra-fali-odú (Kraus 1997) és Órafali sziklaodu (Kárpát 1991) neveken is.

Kutatástörténet

Az 1967-ben napvilágot látott Pilis útikalauz című könyvben az jelent meg, hogy az Oszoly Csobánkára néző, Ny-i oldalán, az erdővel körülvett mészkősziklák között több jelentéktelen üreg található. Az 1969. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban publikált közlemény szerint 1969 augusztusában a Szpeleológia Barlangkutató Csoport a Kevélyekben szervezett tábor során fix pontokat helyezett el az Oszoly és az Oszoly-oldal 8 kisebb-nagyobb üregében.

Az 1974-ben megjelent Pilis útikalauz című könyvben, a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjainak jegyzékében (19–20. old.) meg van említve, hogy a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjai között vannak az Oszoly barlangjai. A Pilis hegység barlangjait leíró rész szerint a Csobánka felett emelkedő Oszoly sziklái között másféltucat kis barlang van. Ezeket a Szpeleológia Barlangkutató Csoport térképezte fel és kutatta át rendszeresen. E kis barlangok többsége nem nagyon látványos, de meg kell említeni őket, mert a turisták, különösen a sziklamászók által rendszeresen felkeresett Oszoly sziklafalaiban, valamint azok közelében némelyikük kitűnő bivakolási lehetőséget nyújt. 1990-ben Vajda J. készítette el a barlang alaprajz térképét keresztmetszettel. A Kárpát József által írt 1991-es összeállításban meg van említve, hogy az Órafali sziklaodu (Csobánka) 4 m hosszú és 3 m mély.

Az 1991-ben megjelent útikalauzban meg van ismételve az 1974-es útikalauznak az Oszoly barlangjait bemutató általános ismertetése. Az 1996. évi barlangnapi túrakalauzban meg van ismételve az 1991-ben kiadott útikalauzban található leírás, amely az Oszoly barlangjait általánosan ismerteti. 1997. június 6-án Kárpát József 1990-es oszolyi áttekintő térképe alapján Kraus Sándor rajzolt helyszínrajzot, amelyen az oszolyi sziklacsoportok D-i részén lévő barlangok földrajzi elhelyezkedése van ábrázolva. A rajzon megfigyelhető az Óra-fali-odú földrajzi helyzete. Kraus Sándor 1997. évi beszámolójában az olvasható, hogy az 1997 előtt is ismert Óra-fali-sziklaodúnak volt már térképe 1997 előtt. A jelentésbe bekerült az 1997-es helyszínrajz. A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben meg van említve, hogy az Oszoly erdejében elszórtan sziklatömbök és kis barlangnyílások váltogatják egymást.

Irodalom

• Dely Károly – Mezei Iván: Pilis útikalauz. Sport, Budapest, 1974. 20., 26. old. (A Pilis-hegység barlangjai című fejezetet, a 19–37. oldalakat Dénes György írta.) (Nincs benne név szerint említve.)
• Kárpát József: A Pilis barlangjai. Kézirat, 1990.
• Kárpát József: A Pilis-hegység területén levő barlangok jegyzéke. Kézirat. 1991. október. 5. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kraus Sándor: 1997. évi beszámoló. Kézirat. 20., 21. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Mezei Iván szerk.: Pilis útikalauz. Budapest, 1967. 26. old. (A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai című fejezetet, a 22–36. oldalakat Dénes György írta.) (Nincs benne név szerint említve.)
• Miczek György szerk.: A Pilis és a Visegrádi-hegység. Budapest, Sport, 1991. 33. old. („A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai” című fejezetet, a 26–46. oldalakat Dénes György írta.) (Nincs benne név szerint említve.)
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 92. old. (Nincs benne név szerint említve.)
• Nyerges Miklós: MKBT – XL. Barlangnap, Pilisszentkereszt. Túrakalauz. 1996. 18. old. (Nincs benne név szerint említve.)
• Wehovszky Erzsébet: Barlangkutatóink egy kis csoportja. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1969. 6. füz. 2. old. (Nincs benne név szerint említve.)
• –: Óra-fali-sziklaodú leírás. Kézirat. Szerzőnév és dátum nélkül. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További információk

• Országos Barlangnyilvántartás