Zajnát-hegyek

Zajnát-hegyek
A Zajnát-hegyek délkeleti része Szabadságliget megállóhely felől
Magasság	395 m
Hely	Magyarország, Pilisvörösvár, Piliscsaba
Hegység	Pilis
Elhelyezkedése
Zajnát-hegyek Pozíció Pest vármegye térképén
é. sz. 47° 37′ 47″, k. h. 18° 51′ 59″47.629722222222, 18.86638888888947.629722°N 18.866389°EKoordináták: é. sz. 47° 37′ 47″, k. h. 18° 51′ 59″47.629722222222, 18.86638888888947.629722°N 18.866389°E
Zajnát-hegyek Pozíció Magyarország térképén

A Zajnát-hegyek egy igen változatos felszínű hegycsoport a Pilis hegység déli részén, közvetlenül a Budai-hegység határán, Pilisvörösvár, illetve Piliscsaba területén. Nevezik Kopárosnak is, a területen 1927-ben megkezdett, és a táj képét azóta is meghatározó kopárfásítás nyomán.

Fekvése

A hegycsoport a Pilis hegységben, a hegylánc főtömegének középső részétől délre elhelyezkedő, attól elkülönülő hegytömbben található. Legmagasabb csúcsa a 395 méter magas Fehér-hegy, további magaslatai még a 369 méter magas Vörös-hegy és a 346 méter magas Kis-Széna-hegy. Néha hozzászámítják a hegycsoport keleti szélén magasodó pilisvörösvári Őr-hegyet és a Fehér-hegytől északra emelkedő, 351 méter magasságú Cseresznyés-hegyet is.

A Zajnát-hegyeknél a Pilis és a Budai-hegység majdnem összeér, a két hegységet elválasztó völgy itt, az ún. Kopár-hágónál éri el legmagasabb pontját. A hágópont a 10-es főút 23-as kilométere közelében található, a főúttal többé-kevésbé párhuzamosan haladó esztergomi vasútvonal ugyanezt a magasságot már egy alagúttal (kopár-hágói vasúti alagút) küzdi le. A 10-es úttól kevesebb mint 200 méterre emelkedő, 323 méteres – érdekes módon ugyancsak Vörös-hegy nevet viselő – magaslat, illetve a valamivel távolabb található, 368 méteres Kavics-hegy már a Budai-hegységhez tartoznak, mint annak legészakabbi fekvésű csúcsai.

Nevének eredete

A Zajnát elnevezés eredete nem teljesen tisztázott, valószínűleg összefüggésben állhat azzal a családnévvel, amelyet a közelben – néhány kilométerrel délebbre – állt egykori Aynard várának elnevezése is megőrzött. Ezt erősíti az a tény is, hogy a vár feltételezett helye közelében, Perbál határában magasodó Nyerges-hegyet a helyiek szintén hívják Zajnát-hegynek is.

A Kopáros elnevezés szorosan összefügg a hegycsoport történetével: korábban ugyanis ezek a hegyek valóban kopárok voltak, mígnem az akkori tulajdonos József főherceg főerdésze, Dévényi Antal erdőmérnök 1927-ben, országosan is a legelsők között megkezdte a hegy újrafásítását (kopárfásítás). Ehhez hatalmas földmunkával teraszokat alakítottak ki – deszkákkal, facölöpökkel, vízelvezetőkkel és védművekkel biztosítva azokat az eróziótól –, majd fenyőket (főleg erdei-, kisebb részben feketefenyőket) telepítettek a soványka talaj megkötése érdekében.

Turizmus

A Zajnát-hegyek, elsősorban a 10-es úthoz közeli része népszerű kirándulóhely, kedveltségét változatos terepfelszíne és a magasabb pontokról nyíló igen tetszetős panoráma mellett nem kis részben a hegycsoport lábánál létesített vendéglő, a Kopár Csárda közelségének is köszönheti. A csúcsokról a környező hegyek mellett szép kilátás nyílik Piliscsaba, Pilisszántó és Pilisvörösvár, illetve a Solymári-völgy irányába is.

Jelzett turistautak közül egy piros és egy sárga jelzésű útvonal is érinti a Zajnát-hegyeket, valamint egy piros kör jelzés, amely a Kopár Csárda parkolójából indul és a Kopáros legszebb részein végigkanyarogva ugyanoda ér vissza. A Vörös-hegyen két kopjafa is található, a Gyula-pihenő a felirata szerint Zoltay Gyula (1925–1999), a Lóri-emlékhely pedig Sztojka Lóránt (1951–2007) emlékét őrzi, mindkettőt a Naplás természetjáró Szakosztály állította; a közelben bélyegzési lehetőség is van, a Piliscsabai Természetjáró Egyesület „Pilisi kilátások” jelvényszerző túramozgalmának bélyegzőhelyén.^[1][2]

A hegycsoport területén több érdekes formájú sziklaformáció is található, a jellegzetesebb sziklaalakzatok egyike például bizonyos szögből egy medve fejére hasonlít, egy másik, keletebbre magasodó szikla bástyára emlékeztet,^[2] de található itt olyan képződmény is, amely bizonyos szögből nézve emberi arcra emlékeztet, és olyan is, amely egy kitárt szárnyú ragadozómadárra hasonlít, ezért Sas-szikla vagy Vércse-szikla néven ismerik a túrázók. Ez utóbbinál szintén található egy emléktábla, amit az IBUSZ Természetjárók helyeztek itt el Ágoston Antal (1909–1999) emlékére.^[3][4]

Gazdasági hasznosítása

A Zajnát-hegyekben régebben több helyen is folyt kőbányászat, ezek közül a Kopár Csárdától nyugatra található, a 10-es út legmagasabb pontja környékén észak felé kiágazó földútról elérhető bánya művelésével már az 1990-es évekre felhagytak. Nagy kiterjedésű, mintegy húsz hektáros alapterületű bánya található viszont jelenleg is a hegycsoport keleti felében, a Vörös-hegy tömbjének délkeleti és az Őr-hegy nyugati részén, ahol a triász kori porló dolomitot bányásszák, legfőképpen nemesvakolatok gyártása céljából. A bányát az 1970-1980-as években néhány évig saját keskeny nyomtávú iparvasút szolgálta ki.

A hegycsoportot egy kopár sáv is keresztülszeli, ami alatt a 2000-es évtized végén épített gázvezeték húzódik.

Természetvédelem

A Zajnát-hegyeken eredetileg minden valószínűség szerint molyhos tölgyes, karsztbokorerdő jellegű erdőállományok lehettek a jellemző növénytársulások, melyek faállományának letermelése után a területet birkalegelőként hasznosították. Ennek folyományaként az amúgy sem vastag talajréteg nagyrészt lemosódott, így nagy területek váltak kopárrá. Ezt az állapotot volt hivatott megszüntetni a térségben több évtizeden át folytatott kopárfásítás, melynek következtében viszont az aljnövényzeti dolomitvegetáció is nagyrészt megsemmisült, csak a sziklakibúvások nem fásítható környezetében maradt fenn. A területen a védett növényfajok közül a kövér daravirág (Draba lasiocarpa), valamint a fokozottan védett magyar gurgolya (Seseli leucospermum) és Szent István-szegfű (Dianthus plumarius ssp. regis-stephani) előfordulását mutatták ki.^[4]

Képgaléria

Források