Újszínház

Ez a szócikk az 1994-ben Székely Gábor vezetésével még Új Színház néven átalakult fővárosi színházról szól. Hasonló címmel lásd még: Új Színház (egyértelműsítő lap).

Újszínház
Az akkor Új Színház frontoldala 2004-ben
Általános adatok
Korábbi nevei	Bartók Gyermekszínház (1961–1974) Budapesti Gyermekszínház (1974–1986) Arany János Színház (1986–1994) Új Színház (1994–2012)
Névadó	Székely Gábor (Új Színház) Duka Margit (Bartók Gyermekszínház)
Alapítva	1961
Profil	magyar szerzők új bemutatóinak napirendre tűzése
Műfaj	nyitott művészszínház
Fenntartó	Fővárosi Önkormányzat
Játszóhelyek	Nagyszínpad (340 fő) Bubik István Stúdió színpad (kb. 80 fő)
Személyzet
Főigazgató	Dörner György
Gazdasági vezető	Fülep Attila
Rendezők	Csiszár Imre, Nagy Viktor, Kerényi Imre, Bodolay Géza, Pozsgai Zsolt
Színészek	30 fő + 15 fő vendégművész
Technikai személyzet	30 fő
Adminisztratív személyzet	15 fő
Elérhetőség
Postacím	Új Színház Nonprofit Kft. 1061 Budapest, Paulay Ede utca 35.
Telefonszám	+36-1 269-6021
Honlap	www.ujszinhaz.hu
E-mail	ujszinhazujszinhaz.hu
Újszínház Pozíció Budapest belső részének térképén
é. sz. 47° 30′ 05″, k. h. 19° 03′ 34″47.501369444444, 19.05950833333347.501369°N 19.059508°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 05″, k. h. 19° 03′ 34″47.501369444444, 19.05950833333347.501369°N 19.059508°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Újszínház témájú médiaállományokat.

Az Új Színház, 2012-től megnevezése Újszínház Budapest színházainak egyike, a Paulay Ede utcában. 1961-tól gyermek- és ifjúsági színházként működött, majd 1994-ben Székely Gábor vezetésével profiljában és nevében is megújult. Fővárosi fenntartású kőszínház.

A színházról

Gyermekszínház

1961 márciusában alapította meg Duka Margit a Bartók Gyermekszínházat. A név onnan származik, hogy a gyermekeknek játszó színház ötletének Lakatos Éva, a Filharmónia igazgatója, rendelkezésünkre bocsátotta a Bartók Termet (Váci utca 9.), ahol Kárpáthy Gyula dramaturggal 6–14 éves korosztálynak tartottak délutánonként előadásokat. Az első bemutatott darab Jékely Zoltán, Mátyás király juhásza volt, zenéjét Kocsár Miklós szerezte. Kalmár András rendezésében a főszereplők Tordy Géza, Zenthe Ferenc, Garics János és Kovács Iby voltak. 1964-től az Operettszínházban tartották előadásaikat. Ebben az időszakban, ahogy a fővárosba került, csalatkozott munkájukba Haumann Péter, a vezető színészek közül: Bessenyei Ferenc, Bilicsi Tivadar, Gobbi Hilda, Szirtes Ádám, Tábori Nóra, az akkor negyedéves főiskolások közül pedig: Balázsovits Lajos, Benedek Miklós, Kern András, Kovács István, Szacsvay László és Venczel Vera. Állandó társulat nélkül, meghívásos alapon dolgoztak.^[1][2][3]

1971-ben^[4] költözött be, immár önállóan a Paulay Ede utcába, a Thália Színház régi épületébe, Kazán István vezetésével, aki nevüket Bar­tók Színházra rövidítette, mivel megcélozták az ifjúságot, tehát nagyjából a 14–20 éves korosztályt és megkezdte egy állandó társulat szervezését. Első bemutatójuk a Bartók életét idéző „Bartokiana” című mű volt, melyet Kazimir Károly állított színpadra. 1974-ben azonban Budapest Főváros Tanácsa a színhát nevét Budapesti Gyermekszínházra változtatta, és döntést hozott arról is, hogy az évi 310 előadásából csak 50 lehet olyan, amely a serdültebb – 14–18 év közötti – korosztályhoz szól. A színház műsorán a magyar és a világirodalom klasszikusai mellett musicalek, kortárs magyar szerzők darabjai is szerepeltek. 1977-ben az intézmény új igazgató-főrendezője Nyilassy Judit lett. Nyu­galomba vonulása után Keleti Istvánt – aki addig a Pinceszínház vezetője volt – nevezték ki igazgatónak. Még ugyanabban az évben, 1985-ben Arany János Színházra változtatták a társulat nevét, és új műsort hirdetett, hogy az egyre felnőttebb kamaszokat újra becsábítsák a színházba. 1989-ben Meczner János lett az igazgató. Az épület rekonstrukciója (1988–1990) során a nagyszínpad mellett kialakítottak egy kamaratermet is. Ez idő alatt a társulat művelődési otthonokban játszott.^{[2][3][5][6][7][8][9][10][11][12]} Néhány évvel az után, hogy elkészült az Arany János Színház felújítása – bár addig több magánkísérletet is sikerrel visszautasítottak –, az akkori főpolgármester-helyettes és a kulturális bizottság elnöke jelezte Meczner János igazgatónak, hogy más profilt szánnak a színháznak.^[13]

Új Színház

1994-ben egy formális, meghívásos pályázat elnyerésével kapott lehetőséget Székely Gábor egy társulat és egy teljesen új művészi elképzelés alapítására a Paulay Ede utca 35-ben lévő épületben. A Fővárosi Önkormányzat kulturális bizottságának döntése alapján az addig ott működött Arany János Színházat profilváltásra ítélte, igazgatója, Meczner János a Bábszínház élére, míg társulata a Tivolihoz került.^[14] Egyedül Ács János maradt a megújult színháznál.^[15] Első bemutatója, Novák Eszter rendezésében a Csongor és Tünde (Üdlak) volt.^[16][17] Székely a tanítványaival – Novák Eszterrel és Hargitai Ivánnal – és Ács János főrendezővel kívánt megalapozni egy „másfajta művészszínházi profilt”, amely 3 évnyi működés után nem váltotta be a hozzá fűzött pénzügyi reményeket, így a fenntartó egy népszínházi irányú pályázatot részesített előnyben.^[17][18] Ez idő alatt háromszor is halasztottak bemutatót, illetve olyan színészek hagyták ott a társulatot, mint Papp Zoltán vagy Udvaros Dorottya. A lemondatott igazgató szerint az Új Színház évadról évadra több saját előadást tartott, amivel együtt nőtt a nézőszám és a látogatottság is. Kritikusok több kategóriában is díjazták előadásaikat (199–1995-ben: Csongor és Tünde, Patika, Don Juan, 1995–96-ban: Vérnász, Ivanov, 1996–97-ben: Figaro házassága). Pályázatában emelte volna az évenkénti bemutatók számát, rövidebb próbaperiódust ígért, sokrétűbb repertoárt, "élő színházat" (ami összecseng a „székelyi hagyomány folytatását ígérő”, Márta István által bedobott „nyitott színház” szlogennel), magasabb produkciós keretösszeget és ötmillió forinttal alacsonyabb bevételi tervet tartott szükségesnek. Kifejtette, hogy három év éppen csak az alapozásra volt elegendő.^[19]

Az 1998-ban kiírt igazgatói pályázaton Márta István koncepciója volt a befutó. Főrendezői pozícióban Ács János maradt.^[19] 1999-ben megalapították Paulay Ede-díjat, melynek odaítéléséről a teátrum társulatának tagjai titkos szavazása alapján döntenek. Első alkalommal Holl István színművészt díjazták.^[20] Ugyanebben az évben felkérésre Jakobi László vállalta fel a színház marketingtevékenységét.^[21] Több külsős produkció, vendégelőadás és a Kelemen László Színkör is helyet kapott tereiben, de a társulat színészei is gyakran jártak vidékre.^[22][23]

Újszínház

13 évnyi igazgatás után 2011-ben a városvezetés megvonta Márta István támogatását, és 2012. február 1-jével Dörner Györgyöt bízta meg az intézmény vezetésével.^[24] Dörner szerette volna a színház nevét Hátország Színházra megváltoztatni, ehhez azonban a fenntartó nem járult hozzá.^[25][26] 2012 szeptemberétől – bár a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvművelő és Nyelvi Tanácsadó Kutatócsoportja is ellenezte ezt – mégis egybe, Újszínházként írják a teátrum nevét.^[27] 2014 óta minden évben megrendezik a Keresztény Színházi Fesztivált, melyen hazai és határon túli előadásokat mutatnak be a nagyközönségnek.^[28][29]

2016-ban a színház igazgatására 12 pályázat érkezett,^[30] szakmai bizottsági meghallgatások után a közgyűlés döntése értelmében újabb 5 évre Dörner György maradt az igazgató.^[31][32] 2016-ban az 1956-os események kerek évfordulójára kiírt drámaíró pályázat győztese Lajta Erika a Milady ’56 című darabja volt.^[33] Még ebben az évadban bemutatták Szerb Antal tollából az Ex című zenés színművet,^[34] Móricz Zsigmond Sári bíróját,^[35] a stúdiószínpadon pedig Gyökössy Zsolt A második teríték,^[36] illetve 2019-ben Kocsis István Megszámláltatott fák^[37] című darabját.

2021-ben Dörner György és Pozsgai Zsolt pályázott a következő öt éves ciklusra. 2022-2027 között továbbra is Dörner György vezeti a színházhat.^[38]

Bemutatók

Székely Gábor korszaka

(20 bemutató)

• Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (rendező: Novák Eszter fh.)
• Molière: Don Juan (rendező: Székely Gábor)
• Bohumil Hrabal: Gyöngéd barbárok (rendező: Schlanger András)
• Heinrich von Kleist: Homburg hercege (rendező: Hargitai Iván fh.)
• Bertolt Brecht: Jó embert keresünk (rendező: Ács János)
• Szép Ernő: Patika (rendező: Novák Eszter fh.)
• Eugène Labiche: Gyilkosság villásreggelivel (rendező: Ács János)
• Tankred Dorst: Merlin avagy a puszta ország (Hargitai Iván)
• Thomas Bernhard: A világjobbító (rendező: Zsótér Sándor m.v.)
• Federico García Lorca: Vérnász (rendező: Novák Eszter)
• Anton Pavlovics Csehov: Ivanov (rendező: Székely Gábor)
• Jordan Radicskov: Január (rendező: Hargitai Iván)
• William Shakespeare: Hamlet (rendező: Ács János)
• Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais: Figaro házassága avagy egy őrült nap (rendező: Novák Eszter)
• Edward Bond: Megváltás (rendező: Hargitai Iván)
• Christian Dietrich Grabbe: Tréfa, szatíra, irónia és mélyebb értelem (rendező: Novák Eszter)
• Molnár Ferenc: Az üvegcipő (rendező: Ács János)
• Bertolt Brecht - Kurt Weill: Koldusopera (rendező: Novák Eszter)
• Csokonai Vitéz Mihály: Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak (rendező: Hargitai Iván)
• Jean Cocteau: Rettenetes szülők (rendező: Ács János)

Márta István korszaka

(86 bemutató)

Dörner György korszaka

Igazgatói

• Székely Gábor (1994–1998)
• Márta István (1998–2012)
• Dörner György (2012–)

Társulat (2023/2024)

Vezetés

• Igazgatóː Dörner György
• Gazdasági igazgatóː Fülep Attila
• Főrendezőː Pataki András
• Zenei vezetőː Papp Gyula
• Produkciós vezetőː Miklós Gábor

Színművészek

Az épületről

Az épület bejárata

Bővebben: Paulay Ede utca 35.

A színház épülete „Budapest Szívében”, a VI. kerületi Paulay Ede utca 35. szám alatt, az Opera és a volt Balettintézet szomszédságában áll.

Lajta Béla tervei alapján épült 1908–1909-ben. Nézőtere három fő részből állt: a földszinti, asztalokkal és székekkel berendezett kő- és faburkolatos nagyteremből, egy emeleti télikertből és egy keskeny karzatból.

A nagyterem oldalfalaihoz hasonlóan homlokzatát is szürke márványburkolat fedte, a bejárati kapuk anyaga alumínium- és rézlemez-burkolat, az attika kerubfigurái vörösrézből domborítottak és részben aranyozottak.^[39] Az első nagyobb változtatásokra Vágó László tervei alapján 1921-ben került sor. Ekkor már a színházi igényeknek megfelelő belső térrendszer alakult ki. A falakra-mennyezetekre színekben bővelkedő neoempire-neobarokk díszítés került. Az ötvenes-hatvanas években előbb Cléve Ervin, Vági Oszkár, majd P. Müller Éva tervei szerint a szocreál ízléshez igazították a homlokzatot. 1962-ben felkerült az épületre Budapest első függönyfala: eltüntették a pártázatot, sárga–kék üveglapokból álló szerkezettel takarták el az egész homlokzatot, a bejáratra pedig fémszerkezetet került.^[40][41][42] 1988–1991 között az épületet átalakították, a nagyszínpad mellett kialakítottak egy kamaratermet is.^[7] 1989-ben Kőnig Tamás és Wagner Péter, Dávid Ferenc művészettörténész segítségével rekonstruálta az 1909-es Lajta-homlokzatot.^[42] Ez alatt több színház is helyet kapott az épületben^[43]

Az épület hosszúkás, 11 méter belmagasságú, 330 fős nézőtérrel. Az emeleten a kabaré-előadásoknak kialakított pódium kapott helyet. Kívül a geometrikusan stilizált, leegyszerűsített formák, az exkluzivitást sugalló, gazdag anyaghasználat és a keleties összhatás már az 1920-as évek art déco stílusát előlegezi.^[39]

Jegyzetek

Források

• Humorlexikon, 394–396. oldal Szerkesztő: Kaposy Miklós (Tarsoly Kiadó – 2001; ISBN 963 86162 3 7)
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• A Színházi adattár weboldala
• Az Új Színház honlapján: Parisiana-tól az Új Színházig

További információk

• A színház weboldala