Kazimir Károly
| Kazimir Károly | |
 | |
| Kazimir Károly a Rivalda című antológiában (Csigó László fényképe, 1984) | |
| Született | 1928. április 19. Budapest |
| Elhunyt | 1999. december 10. (71 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Takács Marika |
| Gyermekei | Kazimir Annamária |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (2-2-106) |
| A Színház- és Filmművészeti Főiskola rektora | |
| Hivatali idő 1987 – 1989 | |
| Előd | Simó Jenő |
| Utód | Illés György |
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kazimir Károly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kazimir Károly (Budapest, 1928. április 19. – Budapest, 1999. december 10.) Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színházrendező, színigazgató, tanár, érdemes és kiváló művész.
Életpálya
A második világháború után Szegeden Lehotay Árpád színiskoláját végezte el. 1945–1948 között színészként játszott vidéki színtársulatokban.[1] 1948-ban vették fel, s 1953-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán.
1953–1955 között a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1955-ben a miskolci Nemzeti Színház rendezője lett 1957-ig. 1957–1958-ban a Petőfi Színházban, 1958–1961 között a Vígszínházban rendezett. 1958-ban megalapította a Körszínházat.[2] A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1959 óta tanított, 1987–1990 között a rektori tisztséget is betöltötte. A Thália Színház főrendezője lett 1961-ben, 1972–1991 között pedig igazgató-főrendezője volt. A Magyar Színházművészeti Szövetség főtitkára volt 1963–1986 között. Egészségi állapotára hivatkozva 1991-ben lemondott a Thália Színház igazgatói posztjáról. A rendezést is abbahagyta.
Felesége Takács Marika tévébemondó volt. Leányuk, Kazimir Anna Mária[m 1] 13 évig volt szerkesztő-riporter, 2013 óta pedig a Katona József Színház sajtóreferense.[7] Korábbi házasságából született lánya Kazimir Ágnes Zsuzsanna, akinek gyermekei közül Szabó Máté rendező, 2015. március 21-től 2016. március 31-ig a Miskolci Nemzeti Színház megbízott igazgatója.[8][9][10][11] Testvére Éva.[12]
Színpadi rendezései
Nemzeti Színház
- Sándor Kálmán: A senki városa
Miskolci Nemzeti Színház
- Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
- Szophoklész: Antigoné
- Machiavelli: Mandragora
- Jacobi Viktor: Leányvásár
- Molnár Ferenc: Liliom
Vígszínház
- Majakovszkij: A poloska[13]
- Mesterházi Lajos: A tizenegyedik parancsolat
Körszínház
- Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz
- Pierre Corneille: Cid
- Szophoklész: Antigoné
- Oidipusz király
- Iphigeneia Auliszban
- Énekek éneke
- Kalevala
- Karagöz
- Az Ezeregyéjszaka meséi
- Rámájana
- Gilgames-eposz
- Dekameron
- John Milton: Elveszett paradicsom
- Shakespeare: II. Richárd
- Troillus és Cressida
- Petőfi Sándor: Tigris és hiéna
- Dante Alighieri – Weöres Sándor: Isteni színjáték
- Csúsingura avagy A hűséges szolgák kincsesháza[14]
- Lope de Vega: A magyarországi fenevad
- Longfellow: Hiawatha
Thália Színház
- Fejes Endre: Mocorgó
- Katona József: Bánk bán
- Kellér Andor: Bal négyes páholy
- Bertolt Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit!
- Thomas Mann: Fiorenza
- Thomas Mann: Mario és a varázsló
- Osztrovszkij: Vihar
- William Shakespeare: II. Richárd
- Kafka–Gide: A per
- Sartre: Az ördög és a Jóisten
- Samuel Beckett: Godot-ra várva
- Mesterházy Lajos: Pesti emberek
- Fejes Endre: Rozsdatemető
- Örkény István: Tóték
- Henry Wadsworth Longfellow: Haiwata
- Platón–Komoróczy Géza: Énekek éneke
- Mihail Bulgakov–Elbert János: Mester és Margarita
- Lázár Ervin: Négyszögletű kerek erdő
- Cseres Tibor: Parázna szobrok
- Maurice Maeterlinck: A kék madár
- Csingiz Ajtmatov–Elbert János: Az évszázadnál hosszabb ez a nap
- Lev Tolsztoj–Erwin Piscator: Háború és béke
- Békeffi László–Szilágyi György: Volt egyszer egy Városliget
- Boccaccio: Dekameron
- Iszaak Babel: Alkony
- Szépasszonyok egy gazdag házban
- Molière: Versailles-i rögtönzés
- Molière: Gömböc úr
- Peter Karvaš: Gyönyörök kedden éjfél után
- Weöres Sándor: Holdbéli csónakos
Budapesti Kamara Színház
- Fehér Klára: Ez az ország eladó
Tévéfilmek
- Örökzöld fehérben feketében 2. (1974)
- Ady-novellák (1977)
Könyvei
- Petőfi a Körszínházban (1968)
- A népművelő színház (1972)
- Világirodalom a Körszínházban (1975)
- Színházi műhely: három rendezőpéldány (1975)[15]
- Színház a Városligetben és egyéb történetek (1986)
- És mi lesz a színházzal? (1987)[16]
- Színházi mesék, Páholyon kívül (1990)
- Thália örök (önéletrajz Koltay Gábor portréfilmje alapján 70. születésnapjára, 1998)[17]
Díjai
- Jászai Mari-díj (1956, 1962)
- SZOT-díj (1964)
- Kossuth-díj (1965)
- Érdemes művész (1970)
- Kiváló művész (1978)
- XIII. kerület díszpolgára (2000) /posztumusz/
Megjegyzések
Jegyzetek
- ↑ KulturPart
- ↑ Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 (Körszínház)
- ↑ SzFE Teljes hallgatói adatbázis: Kazimir Anna Mária Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (hozzáférés: 2015. július 30.)
- ↑ Az nem lehet..., tiltakozás Dörner György színigazgatói kinevezése ellen; revizoronline.com - 2011. október 15.
- ↑ google keresés Annamária
- ↑ google keresés Annamari
- ↑ László Krisztina: A munkám a szenvedélyem: Kazimir Annamária, színházi sajtóreferens, marieclaire.hu - 2017. november 27.
- ↑ Nyugalomban minden megoldható Archiválva 2016. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, ujszo.com - 2006. május 10.
- ↑ Szabó Máté: megtisztelő, hogy én irányíthatom a Miskolci Nemzeti Színházat Archiválva 2016. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, minap.hu - 2015. március 19.
- ↑ Kazimir Ágnes Archiválva 2016. február 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, kekmadarstudio.hu - (hozzáférés: 2015. augusztus. 10.)
- ↑ Kazimir Ágnes Zsuzsanna Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, Magyar Cukorbetegek Országos Szövetsége - (hozzáférés: 2015. augusztus. 10.)
- ↑ Stádium Társadalmi és Kulturális Hírlap II. évf. 1. szám Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, stadiumlap.hu ; Spangel Péter: Az Illés utcától Lakitelekig Beszélgetés Lezsák Sándor költővel, a Magyar Országgyűlés alelnökével (11. oldal) - 2013.
- ↑ Színházi adattár. Hozzáférés: 2010. március 17.
- ↑ A bemutató részletezése: István Mária: A japán klasszikus csúsingura két magyarországi előadása. Criticailapok.hu.
- ↑ ELTE
- ↑ Könyverdő.hu
- ↑ KSH Könyvtár Találati lista - szerző : Kazimir[halott link] (hozzáférés: 2015. augusztus 2.)
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 (Kazimir Károly)
- Hermann Péter: Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1998 CD-ROM, Biográf Kiadó, Budapest, 1997 ISBN 963-9051-195
- Elhunyt Kazimir Károly. Mno.hu. 1999. december 12.
További információk
- Kazimir Károly a PORT.hu-n (magyarul)
- Kazimir Károly az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Kempf Zita: Erős lettem volna? Nem volt más választásom Kazimir Annamária múltról, jövőről, Nők Lapja - 2005. április 20.
- Díszpolgárok, budapest13.hu
- Kazimir Károly, rendező. Miskolci Nemzeti Színház. [2012. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 10.)
- M.G.P.: Kazimir Károly (1928-1999)[halott link], 2005 október 21.
- Vigilia XXXIV. évfolyam 10. szám[halott link], Pályi András: Színházi krónika - Kalevala (706-707. oldal)
- Kotnyek Antal fotója (1967)
- Rózsahegyi György portréja (1970-es évek)
