2004 a tudományban

2004 a tudományban és a technikában.

Antropológia

• október 27. – Eddig nem ismert emberelőd maradványokat találtak Indonéziában. Homo floresiensis-nek nevezték el. Ez a törpszerű hominid 18 000 éve élt Flores szigetén. Az eredményeket a Nature-ben publikálták.^[1]

Biológia

• július 30. – Tengerbiológusok a Monterey Bay Aquarium Research Institute-tól a Science-ben közlik felfedezésüket egy új családról, amit Osedaxnak neveztek el. Ezek a mélytengeri férgek a bálnák tetemeiből származó zsírokkal táplálkoznak.^[2]

Csillagászat

• január 19. – A Hubble űrtávcső programjának befejezését jelentik be.
• március 15. – A csillagászok bejelentik a 90377 Sedna, egy Plútóhoz hasonló planetoid felfedezését, mely a Naptól legtávolabb keringő ismert objektum.
• május 18. – A Chandra űrtávcső segítségével tudósok bejelentik,^[3] hogy az univerzum tágulása gyorsuló fázisban van.
• június 8. – A Vénusz elhalad a Nap előtt.
• október 28. – Teljes holdfogyatkozás, amely Magyarországon is látható.
• november 15. – A SMART–1, az első európai holdszonda megérkezik a Holdhoz.
• november 20. – Felbocsátják a Swift űrszondát, melynek feladata, hogy gamma- és röntgensugárzást vizsgáljon.
• december 27. – A Magnetar (SGR 1806-20) nevű neutroncsillag robbanásának sugárzása elérte a Földet. Ezt tartják a valaha megfigyelt legnagyobb erejű robbanásnak galaxisunkban.^[4]

Geológia

• szeptember 28. – Földrengés Parkfieldben, Kaliforniában. Mivel ez a világ egyik földrengés központja, számtalan műszerrel figyelik folyamatosan a földmozgásokat. Ez a rengés volt a legjobban megfigyelt eset a geológia történetében.

Fizika

• január 14. – A Pennsylvania State University fizikusai Bose–Einstein-kondenzátumot hoznak létre.^[5]
• február 3. – Orosz és amerikai fizikusok eredményeik alapján megjósolják a 113 és 115 rendszámú elemek létét.^[6]
• március 22. – Egy ausztrál, görög és orosz kutatókból álló csoport bejelenti a valaha készített legkisebb sűrűségű, nanohabos felépítésű szénből álló anyag kifejlesztését.^[7]
• április 20. – A NASA elindítja a Gravity Probe B-t Albert Einstein általános relativitáselméletének bizonyítása érdekében.

Technológia

• március 27. – A NASA sikeresen teszteli X-43A nevű repülőjét a Hyper-X projekt keretein belül, mely meghaladta a Mach 7-et ezzel a leggyorsabb hiperszonikus szabadrepülésű gépezetté válva.
• április 30. – A University of California kutatói bejelentik az első nagy sebességű tranzisztor kifejlesztését, mely szén nanocsövekből készült, és mikrohullámú frekvenciákon működik.

Számítástechnika

• február 3. – A KDE 3.2 és a KDevelop 3. kiadása.
• június 17. – Megjelenik az első bluetooth-on keresztül terjedő mobiltelefonra írt vírus.
• augusztus 6. - A Windows XP Szervizcsomag 2. kiadása

Űrkutatás

• január 3. – A NASA MER-A Spirit űrszondája, mely része a Mars Exploration Rover programnak, sikeresen landolt a Marson.
• január 24. – A NASA MER-B Opportunity űrszondája, mely része a Mars Exploration Rover programnak, sikeresen landolt a Marson.
• március 2. – A NASA bejelenti, hogy az Opportunity szonda a leszállási helyének közelében víz geológiai jegyeit fedezte fel.
• március 2. – Az ESA Rosetta küldetése beindul, célja, leszállni a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökösre 2014-ben.
• március 4. – A NASA MER-A Spirit űrszondája víz és vulkanikus kőzet múltbeli kölcsönhatását mutatta ki.
• április 1. – A Genesis űrszonda elindul vissza a Föld felé.
• június 21. – A SpaceShipOne-t, az első civil űrrepülőt elindítják Kaliforniában, elérte a 100 km-es magasságot megközelítve ezzel az világűr határát.
• július 1. – A Cassini–Huygens űrszonda sikeresen pályára áll a Szaturnusz körül, majd megkezdi a gyűrűs bolygó és 31 ismert holdja négy évig tartó tanulmányozását.
• augusztus 2. – A NASA sikeresen elindítja a MESSENGER szondát, mely 5 év alatt éri el a Merkúrt.
• szeptember 8. – A Genesis űrszonda napszélből vett részecskemintákkal visszatér a Földre, de a földbe csapódik, mivel nem nyílik ki a fékezőernyője.
• október 4. – A SpaceShipOne nyeri el az Ansari X-díjat miután 5 napon belül második alkalommal éri el a 100 km-es magasságot.
• november 15. – A SMART–1 űrszonda megkezdi Hold körüli keringését. Ez az első ilyen jellegű európai küldetés.
• december 25. – A Cassini sikeresen elengedi Huygens szondáját, mely megkezdi útját a Szaturnusz Titán holdjához.

Díjak

• Nobel-díj
  • Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj: Linda Buck és Richard Axel megosztva „a szaglósejtek és a szaglórendszer működésének leírásáért”.
  • Fizikai Nobel-díj: David Jonathan Gross (USA), Hugh David Politzer (USA), Frank Wilczek (USA) „az erős kölcsönhatás elméletében jelenlévő aszimptotikus szabadság felfedezéséért”.
  • Kémiai Nobel-díj: Aaron Ciechanover, Avram Hersko és Irwin Rose az „ubikvitin-közvetítette fehérje bontás felfedezéséért”.
• Abel-díj a matematikában: Michael F. Atiyah and Isadore M. Singer
• Millennium Technology Prize: World Wide Web elindítója Tim Berners-Lee.
• Descartes-díj átütő tudományos sikerekért:
  • Mitokondriális biogenezis, betegség projekt (koordinátor Howard Trevor Jacobs).
  • Hosszú távú fotonikus kvantum kommunikációs projekt (koordinátor Anders Karlsson)

.

Kinevezések

• február 12. – Arden Bement, vezetővé az USA National Science Foundation-nél.
• augusztus 26. – Susan Hockfield neurobiológus lett a MIT vezetője.
• november 19. – Piermaria Oddone részecskefizikus lett a Fermilab vezetője Michael Witherellt követve a poszton. (2005. július 1-jétől).

Halálozások

• március 15.
  • William Pickering, a NASA Jet Propulsion Laboratory-jának egykori vezetője (* 1910).
  • Sir John Pople Nobel-díjas britkémikus (* 1925).
• július 3. – Andrian Nyikolajev orosz, szovjet űrhajós (* 1929).
• július 21. – Edward B. Lewis megosztott Nobel-díjas amerikai genetikus (* 1918)
• július 28. – Francis Crick brit biofizikus, neurobiológus, orvosi Nobel-díjat kapott a DNS kettős hélixének leírásáért (* 1916).
• augusztus 12. – John Clark (született 1951.), a Roslin Intézet vezetője, részt vett a Dolly bárányt klónozó csapatban.
• augusztus 15. – Sune Bergström Nobel-díjas svéd biokémikus (* 1916).
• augusztus 31. – Fred Whipple (született 1906.), amerikai csillagász, aki részt vett az üstökösök leírásában, nevéhez fűződik a piszkos hólabda kifejezés.
• október 5. – Maurice Wilkins új-zélandi születésű brit fizikus, biofizikus, orvosi Nobel-díjat kapott a DNS kettős hélixének leírásáért (* 1916).
• október 19. – Lewis Urry (született 1927.), a hosszú életű alkalikus elem felfedezője.
• november 18. – Robert Bacher (született 1905.), magfizikus, a Manhattan terv tagja, a California Institute of Technology professzora.
• december 29. – Julius Axelrod amerikai biokémikus, orvosi Nobel-díjat kapott a katekolamin neurotranszmitterek leírásáért (* 1912).

Jegyzetek

A Wikimédia Commons tartalmaz 2004 a tudományban témájú médiaállományokat.