A Jugoszláv Királyság címere

A Jugoszláv Királyság címere 1918 és 1941 között

A Jugoszláv Királyság címerének alapját Szerbia címere adta, mert kinézetre szinte teljesen megegyezik vele, de alapvetően két jelentős eltérés fedezhető fel. Míg a szerb címeren az Obrenović-dinasztia koronája van feltüntetve, addig a jugoszláv címerre a Karađorđević család királyi koronája került fel, ami érthető, hiszen az ország uralkodói ebből a házból kerültek ki.

A másik jelentős változtatás a kétfejű fehér sas mellén található kis címer. A szerb címeren a négyfelé osztott pajzs, a négy szerb cirill SZ betűt (C) tartalmazza, míg a jugoszláv címeren helyet kapott a horvátok piros-fehér kockás mintája és a szlovénok három hatágú csillaga, amit a Cillei család címeréből vettek át.

A címert 1918-ban fogadták el, amikor létrejött a többnemzetiségű Szerb-Horvát-Szlovén Állam (Drzava SHS), majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (Kralevstvo SHS). Ezt 1929. október 3-án I. Sándor király Jugoszláv Királyságra, azaz „Délszláv Királyságra” változtatta.

Galéria

  • Szerbia címere
    Szerbia címere
  • Az első címer 1918 és 1922 között
    Az első címer 1918 és 1922 között

Kapcsolódó szócikkek

Források

  • Coat of arms of Yugoslavia evolution (angol, orosz, szerb nyelven). arhivyu.gov.rs. [2014. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 23.)
Sablon:Európa címerei
  • m
  • v
  • sz
   Dél-Európa
   Délkelet-Európa
   Észak-Európa
   Kelet-Európa
   Közép-Európa
   Nyugat-Európa
Belgium · Franciaország · Hollandia · Írország · Luxemburg · Monaco · Egyesült Királyság (Anglia, Észak-Írország, Skócia, Wales)
Függő területek
Vitatott státusú területek
Már nem létező országok
Csehszlovákia · Hegyi-Karabah · Jugoszlávia · Jugoszláv Királyság · NDK · Szerbia és Montenegró · Szovjetunió1
1 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik    2 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják