Szlovákia címere

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! (2005 decemberéből)

Szlovákia címere a szlovák állam egyik jelképe.

Közvetlen előzmények

Szlovákia és Csehország 1992-ben megállapodást kötöttek arról, hogy egyikük sem fogja felhasználni a csehszlovák jelképeket. Miután Csehország változtatás nélkül megtartotta a néhai állam zászlóját, komoly nemzetközi vita alakult ki a két szomszédos állam között.

A címer

A címer egy késő gót vörös színű pajzson látható. Középső részén egy ezüst színű kettős kereszt látható, amely a kék színű hármas halmon áll. Magyarország címerében lévő kettős kereszthez hasonlít, amelynek jobb oldali vörös mezejében elhelyezett zöld hármas halmon és arany koronán áll.

A nemzeti címer Szlovákia zászlaján is szerepel.

A kettős kereszt eredete

Szlovák és magyar történészek ellentétes véleményen vannak a kettős kereszt eredetét illetően. A szlovák nézőpont/feltételezés szerint Cirill és Metód bizánci szerzetesek térítő tevékenysége révén jelent meg a jelkép, ami egyúttal Szlovákia keresztény és pánszláv hagyományait és örökségét jelképezi. Korábbi magyar nézőpont/feltételezés szerint a kettős kereszt II. Szilveszter pápától származik, amit Szent István megkoronázása alkalmából adományozott mint az apostoli király uralkodói jelképét.

A kutatók által legelfogadottabb elmélet azonban az, hogy a kettős kereszt bizánci hatásra, III. Béla magyar király uralkodása alatt, a 12. század végén jelenik meg, valamint tűnik fel először címerpajzsokon, illetve érméken. A legújabb numizmatikai vizsgálatok alapján, a kettőskeresztes pénzek azonban nem III., hanem IV. Béla uralkodásának kezdeti, tatárjárás előtti időszakához köthetők.^[1] Ez alapján az Árpádok első ismert címere a sávozott pajzs lehetett.^[2] Semmilyen további forrás nem szól amellett, hogy III. Béla, vagy II. András használt volna kettőskeresztes címert.^[3]

A hármas halom

A hármas halom a népi értelmezés szerint három hegységet jelképez, amelyek a történelmi Magyarország északi hegyes határvidékét jelölték. A három hegylánc a Kárpátok három vonulatát, a Tátrát, a Fátrát és a Mátrát jelképezi, még akkor is, ha a Mátra vidékét végül Szlovákiának nem sikerült elcsatolnia Magyarországtól az első világháborút lezáró békeszerződések során. Ez a három halom jelenik meg a magyar címerben. A szlovák nemzeti szimbólumokba a hosszú közös történelem során került be, emlékeztetve Magyarországnak a szlovákok nemzetté válásában játszott szerepére.

A címer színeit szintén a pánszláv színekhez igazították, hogy azt megkülönböztessék a magyar címertől.

Források