Annei japán császár

Annei császár

Uralkodási ideje
i. e. 549 i. e. 511
ElődjeSzuizei
UtódjaItoku
Életrajzi adatok
Uralkodóházjapán császári ház
Születetti. e. 577
Elhunyti. e. 510
NyughelyeUnebi-jama no hitsudzsiszaru Mihodo no i no e no no miszaszagi (Nara)
ÉdesapjaSzuizei japán császár
Édesanyja
  • Isuzu-yori Hime-no-mikoto
  • Kawamata-hime
HázastársaNunasoko Nakatsu-hime
Gyermekei
  • Okimi no Mikoto
  • Itoku
  • Shikitsuhiko no Mikoto
A Wikimédia Commons tartalmaz Annei császár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.
Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

Annei császár (安寧天皇; Hepburn-átírással: Annei-tennō ) volt Japán harmadik császára a hagyományos császári lista szerint. Sikicuhiko Tamatemi no Mikotoként is ismert.

Életének és uralkodásának pontos dátumait homály fedi. A hagyomány szerint i. e. 549 és i. e. 511 között uralkodott, közel a Dzsómon-kor végéhez.

Élete

A modern történészek kétségbe vonják az első kilenc japán császár létezését. Többek szerint Annei leszármazottja, Szuidzsin császár lehetett az első, aki valóban élt és uralkodott. A későbbi generációk által adott posztumusz neve lett Annei tennó.

Anneit a történészek „legendás császárként” jellemzik, életéről csekély mennyiségű forrás áll rendelkezésünkre. Kinmei (i. sz. 509 k. – 571), a 29. császár az első, akinek nevéhez a modern történetírás konkrét évszámokat rendel, noha a korai császárok hagyományosan elfogadott neveit és a velük kapcsolatos évszámokat Kanmu császár(737 – 806), a Jamato dinasztia 50. uralkodója uralmáig nem ismerték el.

A Kodzsikiben és a Nihonsokiban mindössze a neve és származása kerül említésre. A japánok hagyományosan elfogadják ezen uralkodók létezését, és egy jelenleg is fenntartott császári miszaszagija is van Anneinek, azonban még nem fedeztek fel olyan feljegyzéseket, amelyek alátámasztanák azt, hogy ez a történelmi alak valóban uralkodott volna. Őt tartják a másodiknak abból a nyolc császárból, akikhez nem kapcsolódik konkrét legenda, és akiket „nyolc nem dokumentált uralkodóként” (欠史八代, Kessi-hacsidai) is nevezünk.

Annei császár vagy a legidősebb, vagy az egyetlen fia volt Szuizei császárnak. Trónrakerülése előtt Sikicuhiko Tamatemi hercegként volt ismert.

Dzsien írásai szerint Ukena no mija palotájából, a később Jamato provinciaként ismert Kavacsiban uralkodott.

A császár posztumusz nevének szó szerinti jelentése „állhatatos nyugalom”. Minden kétséget kizáróan kínai eredetű és buddhista vonatkozású, amiből arra következtethetünk, hogy e név használata évszázadokkal a császár vélt uralkodása után lépett életbe, körülbelül a Kodzsiki, a Jamato dinasztia legendás eredettörténetének keletkezése idején.

Annei sírjának pontos helye nem ismert, de tiszteletére egy miszaszagit, azaz sintó emlékhelyet tartanak fenn Narában.

A Császári Udvartartási Hivatal Annei mauzóleumaként nevezi a helyet, hivatalosan az Unebi-jama no hicudzsiszaru Mihodo no i no e no no miszaszagi nevet viseli.

Sintó szentély és mauzóleum Annei császár tiszteletére.

Kapcsolódó szócikkek

Források

  • Aston, William George. (1896). Nihongi: Chronicles of Japan from the Earliest Times to A.D. 697. London: Kegan Paul, Trench, Trubner. OCLC 448337491
  • Brown, Delmer M. and Ichirō Ishida, eds. (1979). Gukanshō: The Future and the Past. Berkeley: University of California Press. ISBN 978-0-520-03460-0; OCLC 251325323
  • Chamberlain, Basil Hall. (1920). The Kojiki. Read before the Asiatic Society of Japan on April 12, May 10, and June 21, 1882; reprinted, May, 1919. OCLC 1882339
  • Nussbaum, Louis-Frédéric and Käthe Roth. (2005). Japan encyclopedia. Cambridge: Harvard University Press. ISBN 978-0-674-01753-5; OCLC 58053128
  • Ponsonby-Fane, Richard Arthur Brabazon. (1959). The Imperial House of Japan. Kyoto: Ponsonby Memorial Society. OCLC 194887
  • Titsingh, Isaac. (1834). Nihon Ōdai Ichiran; ou, Annales des empereurs du Japon. Paris: Royal Asiatic Society, Oriental Translation Fund of Great Britain and Ireland. OCLC 5850691
  • Varley, H. Paul. (1980). Jinnō Shōtōki: A Chronicle of Gods and Sovereigns. New York: Columbia University Press. ISBN 978-0-231-04940-5; OCLC 59145842

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Emperor Annei című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.


Előző uralkodó:
Szuizei
Japán császár
i. e. 549i. e. 511
Japán címere
Következő uralkodó:
Itoku
Sablon:Japán császárai
  • m
  • v
  • sz
Mitikus
(Kr. e. 660 – Kr. u. 269)
Jamato-kor
(Kofun-kor, 270 – 539)
Aszuka-kor
(539 – 710)
Nara-kor
(710 – 794)
Heian-kor
(794 – 1185)
  • Kanmu
  • Heizei
  • Szaga
  • Dzsunna
  • Ninmjó
  • Montoku
  • Szeiva
  • Józei
  • Kókó
  • Uda
  • Daigo
  • Szuzaku
  • Murakami
  • Reizei
  • Enjú
  • Kazan
  • Icsidzsó
  • Szandzsó
  • Go-Icsidzsó
  • Go-Szuzaku
  • Go-Reizei
  • Go-Szandzsó
  • Sirakava
  • Horikava
  • Toba
  • Szutoku
  • Konoe
  • Go-Sirakava
  • Nidzsó
  • Rokudzsó
  • Takakura
  • Antoku
Kamakura-kor
(1185 – 1333)
  • Go-Toba
  • Cucsimikado
  • Dzsuntoku
  • Csúkjó
  • Go-Hirakava
  • Sidzsó
  • Go-Szaga
  • Go-Fukakusza
  • Kamejama
  • Go-Uda
  • Fusimi
  • Go-Fusimi
  • Go-Nidzsó
  • Hanazono
  • Go-Daigo
Muromacsi-kor
Északi udvar (1333 – 1392)
  • Kógon
  • Kómjó
  • Szukó
  • Go-Kógon
  • Go-Enjú
  • Go-Komacu
Muromacsi-kor
Déli udvar (1333 – 1392)
  • Go-Daigo
  • Go-Murakami
  • Csókei
  • Go-Kamejama
Muromacsi-kor
Egységes császárság (1392 – 1573)
  • Go-Komacu
  • Sókó
  • Go-Hanazono
  • Go-Cucsimikado
  • Go-Kasivabara
  • Go-Nara
  • Ógimacsi
Azucsi–Momojama-kor
(1573 – 1603)
  • Ógimacsi
  • Go-Józei
Edo-kor
(1603 – 1867)
Modern Japán (1867 óta)
Japán Birodalom (1867 – 1945)
Modern Japán (1867 óta)
Háború utáni Japán (1945 óta)

  • Japán Japán-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap