Asztrid belga királyné

Asztrid belga királyné
Astrid Sofia Lovisa Thyra
Asztrid királyné
Belgium királynéja
Uralkodási ideje
1934. február 17. – 1935. augusztus 29.
Elődje	Erzsébet
Utódja	Fabiola
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Bernadotte-ház
Született	1905. november 17. Stockholm, Svédország
Elhunyt	1935. augusztus 29. (29 évesen) Küssnacht, Svájc
Nyughelye	Laeken, Belgium
Édesapja	Károly svéd királyi és västergötlandi herceg
Édesanyja	Ingeborg dán királyi hercegnő
Testvére(i)	Princess Margaretha of Sweden Márta svéd hercegnő Prince Carl Bernadotte
Házastársa	III. Lipót belga király
Gyermekei	Jozefina Sarolta luxemburgi nagyhercegné I. Baldvin belga király II. Albert belga király
A Wikimédia Commons tartalmaz Asztrid belga királyné témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Asztrid belga királyné, született Asztrid svéd hercegnő (svédül: Prinsessa Astrid av Sverige, teljes nevén Astrid Sofia Lovisa Thyra; Stockholm, 1905. november 17. – Küssnacht am Rigi, 1935. augusztus 29.) svéd hercegnő, házassága révén Belgium királynéja.

Élete

Származása, gyermekkora

Asztrid hercegnő 1905-ben látott napvilágot Károly svéd királyi és västergötlandi herceg és Ingeborg dán királyi hercegnő harmadik leányaként. Két leánytestvére közül Margit hercegnő egy dán herceghez, míg Márta hercegnő a norvég trónörököshöz ment feleségül. Egyetlen fiútestvére, Károly herceg morganatikus házassága okán egy ideig nem tartozott a családhoz, később a „Bernadotte herceg” rangra emelkedett.

A hercegnő és testvérei gyermekkoruk legnagyobb részét a család vidéki birtokain töltötték. Szüleik boldog, visszavonult életet biztosítottak nekik, nagy hangsúlyt helyezve a megfelelő oktatásra és a svéd népművészet szeretetére.

Házassága, gyermekei

1926-ban Svédországba látogatott Erzsébet belga királyné, aki rögtön felfigyelt Asztrid hercegnőre: „húszéves… elbűvölő, magas, karcsú, jó felépítésű, az arca kerek, a bőre rózsás, nagyon szép bőre van, barna haját rövidre vágva hordja, nagy, kék szeme van, akár egy macskának, kecses, jó mozgású és a profilja elég hangsúlyos. A fogai kicsit előreállnak, s az egyiken van egy picike fekete folt. Rettenetesen félénk. Azonnal megtetszett^[1]”. A belga királyné a hercegnőt választotta feleségül fiának, Lipót belga királyi és brabanti hercegnek, a belga trón várományosának. Rövid időn belül maga a herceg is elutazott a svéd királyi udvarba, hogy találkozzék a hercegnővel. Lipót herceg és Asztrid hercegnő között első látásra gyengéd érzelmek szövődtek, ezt tanúsítják I. Albert belga király szavai is: „meggyőződésünk – és ez csak tovább fokozza örömünket –, hogy a hercegnő boldoggá fogja tenni a fiunkat, aki egy életre szövetkezik vele, s ezt nem politikai érdek, hanem az egymás iránt táplált érzelmek diktálják”.^[1]

A polgári esküvőre 1926. november 4-én a svéd fővárosban, az egyházi szertartásra november 10-én Brüsszelben került sor. Az újdonsült trónörökösné egy diadémot kapott ajándékba a belgáktól házassági ajándékként.^[2] Az ifjú pár egyszerű életet élt, mindennapjaik ellenben a nyilvánosság előtt zajlottak. Boldog, harmonikus házasságukból három gyermek származott:

• Jozefina Sarolta királyi hercegnő (1927–2005), házassága révén Luxemburg nagyhercegnéje és Nassau címzetes hercegnéje,
• Baldvin királyi herceg (1930–1993), 1951-től haláláig Belgium királya,
• Albert királyi herceg (1934–), bátyjának utódaként 1993–2013 között Belgium királya.

Belgium királynéja

A svéd királyi család hagyományainak megfelelően Asztrid hercegnőt a lutheránus hitre keresztelték meg. Férjhezmenetele után, belga trónörökösnéként a hercegnő úgy határozott, áttér a belga államvallásra, és római katolikussá lesz. A katolikus eszmék híve csak a vallás hosszasabb tanulmányozása után lett; a belga királyi család és a nép ugyanakkor nagy örömmel fogadta a trónörökösné döntését.

1934 februárjában I. Albert király hegymászás közben balesetet szenvedett, és belehalt sérüléseibe. A trónt III. Lipót király és Asztrid királyné foglalta el. Az új királynét a belgák már trónörökösnéként a szívükbe zárták – a „hóhercegnő” becenévre keresztelték. Népszerűségét elsősorban jószolgálati tevékenységeinek köszönhette; a királyné szívén viselte a nők, a gyermekek és a hátrányos helyzetűek képzését és helyzetét. Idejét reprezentatív kötelességei mellett családjának szentelte; férjét mindenben támogatta. Az 1935-ös belga gazdasági válság során nyílt levélben hívta fel a figyelmet a szegényekre, valamint élelmiszert és ruhát gyűjtött számukra.

Tragikus halála

1935 augusztusában a királyi pár svájci vakációra utazott. Augusztus 29-én a Schwyz kanton-beli Küssnacht am Rigi városának közelébe tett kirándulás során Lipót király és felesége autóbalesetet szenvedtek. Maga az uralkodó ült a volánnál; ám elvesztette uralmát a jármű fölött, ami egy fának csapódott, majd a Vierwaldstätti-tó vizébe zuhant. A király könnyebb sérülésekkel túlélte a szerencsétlenséget, Asztrid királyné azonban életét vesztette. Ravatalánál rengetegen rótták le kegyeletüket; a királynét a laekeni kastélyban temették el.

Halála után hat évvel, 1941-ben, már a megszálló német csapatok „védőőrizetében” III. Lipót király újból megnősült; a közvélemény soha nem tudta elfogadni az uralkodó új, polgári származású feleségét. Az elhunyt Asztrid királynét máig a legnépszerűbb belga királynéként tartják számon; halálának színhelyén emlékkápolnát szenteltek neki. Emlékét máig számos utca, tér és park őrzi nemcsak Belgiumban, de szülőföldjén is. Arcképe még halála után is feltűnt a belga bélyegeken. 2005-ben születésének századik évfordulója alkalmából kiállítás nyílt róla leszármazottainak támogatásával a stockholmi királyi palotában.

Jegyzetek

Források

• Boulay, Cyrille: Királyi legendák – Az európai királyi udvarok közelről; Magyar Könyvklub; ISBN 963-547-931-X; 82–89. oldal
• Bammens, Astrid: Astrid, Koningin der harten; Standaard Uitgeverij, 2005; ISBN 90-02-21946-6
• Életrajzi adatok

További információk

• Életrajza (portugálul)
• Rövid életrajza (angolul)