III. Lipót belga király

III. Lipót belga király
Léopold Philippe Charles Albert Meinrad Hubertus Marie Miguel
Asztrid és Lipót eljegyzése 1926-ban
Belgium királya
Uralkodási ideje
1934 – 1951
Elődje	I. Albert belga király
Utódja	I. Baldvin belga király
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Szász–Coburg–Gotha
Született	1901. november 3. Brüsszel  Belgium
Elhunyt	1983. szeptember 25. (81 évesen) Sint-Lambrechts–Woluwe  Belgium
Nyughelye	Laeken, Belgium
Édesapja	I. Albert belga király
Édesanyja	Erzsébet belga királyné
Testvére(i)	Károly belga herceg Marie José belga királyi hercegnő
Házastársa	Asztrid Mary Lilian Baels
Gyermekei	Josephine Charlotte van België I. Baldvin belga király II. Albert belga király Prince Alexandre of Belgium Princess Marie-Christine of Belgium Princess Marie-Esméralda, Lady Moncada Ingeborg Verdun
III. Lipót belga király aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Lipót belga király témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

III. Lipót (franciául: Léopold, hollandul: Leopold, németül: Leopold); Léopold Philippe Charles Albert Meinrad Hubertus Marie Miguel (1901. november 3. – 1983. szeptember 25.) a Szász–Coburg–Gothai-házból származó belga királyi herceg, Brabant hercege, trónörökös, majd belga király, Belgium negyedik uralkodója, aki 1934 és 1951 között uralkodott.

Élete

Származása, ifjúkora

Lipót herceg Brüsszelben született, Albert herceg, a későbbi I. Albert belga király és Erzsébet bajor hercegnő (később belga királyné) első gyermekeként.

Uralkodása

1934-ben III. Lipót néven lett Belgium uralkodója. A második világháború alatti kollaboráns ténykedésével politikailag kompromittálta magát. 1944 júniusában, a normandiai partraszállás után Himmler utasítására Németországba deportálták. 1945-ben amerikai csapatok kiszabadították, de Belgiumba nem térhetett vissza. Helyére még 1944-ben öccsét, Károly Teodort, Flandria hercegét nevezték ki Belgium régensévé, aki 1950-ig bátyja nevében állt az ország élén. Albert ekkor visszatért Brüsszelbe. Személye politikai válságot robbantott ki, tiltakozó tömegtüntetésekre és országos általános sztrájkra került sor. 1951. július 16-án Albert lemondásra kényszerült, helyére másnap, 17-én fia, Baldvin brabanti herceg lépett.

Első és második házassága

1926. november 4-én Stockholmban kötött házasságot Asztrid svéd királyi hercegnővel. Házasságukból három gyermek származott:

• Jozefina Sarolta királyi hercegnő (1927–2005), házassága révén Luxemburg nagyhercegnéje és Nassau címzetes hercegnéje
• Baldvin királyi herceg (1930–1993), Flandria hercege, 1951-től Belgium királya
• Albert királyi herceg (* 1934), Liège hercege, 1993-tól bátyjának örököseként Belgium királya.

Lipót 1934. február 23-án lett uralkodó azután, hogy apja, I. Albert király ugyanezen a napon sziklamászás közben Marche-les-Dames-ban (az Ardennekben) életét vesztette.

Asztrid királyné 1935. augusztus 29-én a svájci Küssnachtban, a Vierwaldstätti-tónál (Schwyz kanton) egy autóbalesetben életét vesztette, az autót vezető király pedig megsérült. Az özvegy III. Lipót király később, 1941-ben – már a megszálló német csapatok „védőőrizetében” – házasságot kötött a brit Mary Lilian Baels-szel (1916–2002), akinek a Rethy hercegnője címet adományozta. Második feleségétől is 3 gyermeke született, őket azonban kizárták a trónöröklés lehetőségéből:

• Alexander Emánuel Henrik Albert Mária Lipót belga királyi herceg (1942–2009)
• Mária-Krisztina Dafné Erzsébet Asztrid Leopoldina belga királyi hercegnő (* 1951)
• Mária-Eszmeralda Adélheid Liliána Anna Leopoldina belga királyi hercegnő (* 1956)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Leopold III van België című holland Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Előző uralkodó: I. Albert

A belgák királya 1934 – 1951 1944–1950 névleg, Károly régens mellett Szász–Coburg–Gotha

Következő uralkodó: Baldvin