Bét-Seán

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Bét-Seán
Panoráma a településről
Bét-Seán címere
Héber neve: בֵּית שְׁאָן Arab neve: بيسان
Közigazgatás
Ország	Izrael
Rang	város
Irányítószám	19150
Testvértelepülései	Lista Cleveland Tarascon
Népesség
Teljes népesség	18 200 fő (2018. dec. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	IST, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 32° 29′ 46″, k. h. 35° 29′ 56″32.496111111111, 35.49888888888932.496111°N 35.498889°EKoordináták: é. sz. 32° 29′ 46″, k. h. 35° 29′ 56″32.496111111111, 35.49888888888932.496111°N 35.498889°E
[true Bét-Seán weboldala]
A Wikimédia Commons tartalmaz Bét-Seán témájú médiaállományokat.

Bét-Seán (héber: בֵּית שְׁאָן, arab: بيسان) város Izrael északkeleti részén. A Jordán völgyében fekszik, a Kineret-tótól délre. Lakossága közel 17 ezer fő volt 2011-ben.

Története

Régészeti feltárások alapján már a késő újkőkorszak, a Kr. e. 5. évezred elejétől kezdve lakott hely egészen a középkori keresztes háborúk végéig. Az archeológusok 18 települési réteget különböztettek meg.

Kr. e. 1500 körül, amikor az egyiptomi hadjáratok megtörték a hikszoszok kánaáni uralmát, Bét-Seán fontos egyiptomi katonai bázis lett. Míg más kánaáni városokban csak kisebb egyiptomi helyőrség működött, addig Bét-Seánból ellenőrizték az egyiptomi fennhatóság alatt álló egész kánaáni és föníciai területet. III. Thotmesz is említi egyiptomi szövegekben és az Amarna-levelekben. I. Széthi és II. Ramszesz feliratos sztéléi mutatják többek közt az egyiptomi haderő itteni jelenlétét.

Miután a tengeri népek támadását III. Ramszesz fáraó szétzúzta, egyes csoportjaik, így a filiszteusok a Kr. e. 12. század elején letelepedtek a tengerparton, majd mélyebbre is behatoltak az akkor már Izrael által elfoglalt és benépesített területre. A Biblia alapján Saul király idejében Bét-Seán is a filiszteusok kezében volt. Astarté istennőnek és Dágón istennek temploma volt itt^[2][3] és ide hozták a filiszteusok a gilboai csatában elesett Saul király díszes fegyverzetét és kitűzték Saul és fia, Jonathán testét a város falára. Később az Izraeli Királyság idejében Bét-Seán nem volt jelentős város.

Az asszír és babiloni hódítások utáni időben nem-zsidó lakosság telepedett le itt, egy kicsit távolabb az eredeti várostól. Ezt az új települést a hellenisztikus és a római korban Szküthopolisznak (ógörög Σκυθόπολις: Szkíta város) nevezték, valószínűleg az itt letelepített nagyszámú szkíta lovas miatt.^[4][5]

Szküthopolisz II. Ptolemaiosz egyiptomi uralkodó csapataitól, pontosabban a városban állomásozó szkíta lovasságtól örökölte nevét.^[6][7][8] Ezen szkíták (i. e. 3. század) azonban nem a királyi szkíták ivadékai voltak, hanem a közép-ázsiai szkítákat, azaz a szakákat képviselték.

Ez a város csatlakozott ahhoz a római fennhatóság alatt álló szövetséghez, amelyet a bibliai Újszövetség is Dekapolisznak, "Tíz-város"nak nevez.

Népesség

Népességének változása

Panoráma

Nagyítás

Szküthopolisz romjai

Hivatkozások

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Beit She'an című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Ivantchik, A. (1999): The Scythian ‘Rule Over Asia’: The Classical Tradition and the Historical Reality. Pp. 497–519. In Tsetskhaladze, G. R. (ed.): Ancient Greeks West and East. Leiden–Boston–Köln.
• http://konyvtar.proteo.hu/hu/publikacio/595[Pásztori-Kupán István (2004a): A szkíták a Szentírásban I. Az Út 30 (1): 5–18.] Archiválva 2017. december 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Pásztori-Kupán István (2004b): A szkíták a Szentírásban II. Az Út 30 (2): 71–85. Archiválva 2017. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Tóth Kálmán: A régészet és a Biblia

Kapcsolódó szócikkek

• Szkíták a Bibliában