Beér-Seva

Bibliai lelőhelyek – Megiddo, Hazor, Beér-Seva
Világörökség
Ásatások Beér-Sevában
Adatok
Ország	Izrael
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	II, III, IV, VI
Felvétel éve	2005
Elhelyezkedése
Beér-Seva Pozíció Izrael térképén
é. sz. 31° 15′ 04″, k. h. 34° 47′ 16″31.251111111111, 34.78777777777831.251111°N 34.787778°EKoordináták: é. sz. 31° 15′ 04″, k. h. 34° 47′ 16″31.251111111111, 34.78777777777831.251111°N 34.787778°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Beér-Seva témájú médiaállományokat.

Beér-Seva vagy Berseba (angol átírásban Beer-Sheva, héberül: بِئْرْ اَلْسَبْع Bir asz-Szab  arab kiejtés) az izraeli Negev-sivatag legnagyobb városa, melyet a „Negev fővárosának” is neveznek. A város az ország déli régiójának közigazgatási központja, mely helyet ad többek között a Ben-Gurion Egyetemnek, a Soroka kórháznak és az Izraeli Beér-Seva Sinfonietta zenekarnak. A város az ország 1948-as létrejötte óta figyelemreméltóan terjeszkedett. 20 évvel ezelőtt lakossága csupán 110 800 fő volt, míg 2012-ben lakosainak száma 197 269^[1]-re volt tehető, ezzel Izrael hatodik legnagyobb városa. Mai lakosságát főleg az arab államokból és a volt Szovjetunióból bevándorolt zsidók alkotják.

Éghajlat

Népesség

Népességének változása

Története

A várost már az ószövetségi Szentírásban a Teremtés könyve is említi, mint az eskü helyét, ahol az Abimelek vezette filiszteusok és az izraeliták esküvel erősítették meg, hogy nem támadnak egymásra. A Biblia leírja, hogy két esküt is tettek itt az izraeliták, egyet Ábrahám, egyet pedig Izsák. Beér-Sevát megemlíti Józsué könyve is. A bibliai időkben Beér-Seva Izrael legdélibb városa volt, ezért a „Dántól Beér-Seváig” kifejezés egész Izraelt jelentette. A név etimológiájára több történet is van. Ábrahám és Abimelek esküjénél az eskü forrása, máshol a hetek esküje, Izsák történeténél hét forrás, illetve Izsák és Abimelek esküjénél az eskü forrása jelentéssel magyarázza a Biblia. A nyelvtudomány szerint az az eskü forrása változat a valószínűbb magyarázat.

A régészeti leletek szerint az ősi Beér-Seva a mai várostól néhány kilométerrel északnyugatra feküdt és körülbelül az i. e. 4. évezredben népesült be. A történelem folyamán sokszor lerombolták, de mindig újjáépítették. Tel Beer-Shevának, azaz az ősi városnak utolsó lakói a bizánciak voltak, akik a 7. században hagyták el a várost. Az oszmán törökök, akik a 16. századtól a 19. század végéig ellenőrizték a mai Izrael területét alig szenteltek figyelmet Beér-Sevának. Európai zarándokok a várost romként említik, mely körül beduinok táboroznak. A törökök a 19. század végén rendőrállomást építettek a környékbeli beduinok ellenőrzésére. Ez arra ösztönözte a beduinok egy részét, hogy felhagyjanak addigi nomád életmódjukkal és kis települést létesítsenek ezen a helyen. Hozzájuk csatlakoztak Hebronból és Gázából jött arabok is. Ekkor a törökök elhatározták, hogy megépítik a városközpontot, megtervezték az egyenes utcákat és a főbb épületek helyét. Vasútállomás is épült, mely az Askelón–Gáza vasútvonal állomása volt.

1917. október 31-én az első világháború palesztinai hadműveletei során a William Grant tábornok vezette 4. ausztrál könnyűlovasdandár négy mérföld széles harcvonalon indított támadása során lerohanta a török állásokat és elfoglalta Beér-Sevát. A történészek szerint ez volt a hadtörténet utolsó sikeres lovasrohama. Ezzel megkezdődött a több évtizedes brit mandátum korszaka. A brit uralom alatt Beér-Seva közigazgatási központ volt, ahol rendőrség és bíróság működött és a lakók többsége a briteknek dolgozott. Az ENSZ 1947. évi felosztási terve szerint Beér-Seva az arab övezetbe került. 1948-ban Izrael megalakításakor hat arab ország támadta meg az újonnan kikiáltott államot. Az izraeli hadsereg október 15. és 22. között a Yoav hadművelet során kiűzte területéről az egyiptomi csapatokat és megszállta a mai Dél-Izrael területét, így a város is izraeli ellenőrzés alá került.

Húsz éve a városnak még 110 800 lakosa volt, ez a szám mára a folyamatos bevándorlás következtében 184 000 fölé nőtt. A városnak egyeteme, kórháza, szimfonikus zenekara van. A városban 60 elemi iskola, 39 középiskola működik és magán oktatási intézmények is vannak. A várost külvárosok sora veszi körbe, ezek közül Omer, Lehavim és Meitar zsidó népességű, míg a legnagyobb beduin városok Rahat, Tel-Sheva és Lakija.

1957-től itt lakott s a város egyetemén tanított Kőrösy Ferenc (1906–1997) izraeli magyar vegyészmérnök, az MTA tagja.

Sport

A város legnépszerűbb sportegyesülete a Amútat Hapóél Beér-Seva futballcsapata. A klubot 1949-ben alapították, kétszeres bajnok (1975 és 1976), izraeli kupagyőztes (1997) és kétszeres totókupagyőztes (1989 és 1996). Pályája a Terner stadion 16 000 befogadóképességű. A város legsikeresebb sportága a sakk. Az 1973-ban alapított helyi sakkcsapat sokszoros izraeli bajnok és kupagyőztes, 2005-ben sakkvilágbajnokság házigazdája volt.

Testvérvárosai

• Kolozsvár, Románia^[7]

Források

További információk

• Hivatalos oldal (héberül)
• A Ben-Gurion Egyetem honlapja Archiválva 2009. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben (héberül)
• A Ben-Gurion Egyetem honlapja Archiválva 2020. december 13-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
• Soroka Egyetemi Központ (héberül)
• A helyi színház honlapja (héberül)
• A helyi színház honlapja (angolul)
• Az Izrael Sinfonietta Beér-Seva zenekar honlapja (héberül)
• Az Izrael Sinfonietta Beér-Seva zenekar honlapja (angolul)
• Hapoel Beersheba Football Club Archiválva 2007. április 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (héberül)