Saul zsidó király

Saul
Elie Marcuse: Saul király halála (1848)
Zsidó király
Uralkodási ideje
Kr. e. 1047 – Kr. e. 1007
Elődje	nincs
Utódja	Isbóset
Életrajzi adatok
Született	Kr. e. 1079 Gibea
Elhunyt	Kr. e. 1007 Gilboa-hegy
Édesapja	Kis
Házastársa	Abinoám
Gyermekei	Jonathan Merab Mikál Isbóset zsidó király Abinadab ben Saul Armoni Mephibosheth
A Wikimédia Commons tartalmaz Saul témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Saul zsidó király (héberül: שָׁאוּל, Šāʾūl; Kr. e. 1079 – Kr. e. 1007^[1]) Benjámin törzsének tagja, Kr. e. 1047–1007 között Izrael első királya.

Élete

Benjámin törzséből származott, Kis fia volt. Az i. e. 11. században a zsidó törzsek a filiszteusok és az ammóniak sorozatos támadásainak voltak kitéve. Az ellenük folytatott védekezés vezére volt Saul, s a veszély elhárítása érdekében szükség volt az egységes hadvezetésre és irányításra. Ettől a céltól vezérelve Saul egyesítette Izrael tizenkét törzsét. A Biblia szerint Isten parancsára Sámuel próféta kente fel királlyá Sault, s ezzel megvalósult a királyságra való áttérés, amit a külső támadás veszélye mellett az egyistenhit is erősen motivált, mely erősen eltért a környező népek hitbéli elképzeléseitől.

Saul több hadjáratot is vezetett a filiszteusok ellen az első időkben sikerrel. Az államigazgatás szervezetét azonban nem sikerült neki létrehoznia, csupán az állandó hadsereg megteremtése felé tett maradandó eredményt hozó lépéseket. Idegbetegségben szenvedett, ami eluralkodott rajta. A legenda szerint Dávid hárfajátékával igyekezett a király búskomorságát enyhíteni. Dávid feleségül vette Saul leányát, Mikhált, s ezáltal a király veje lett. A király később azonban szembekerült Sámuellel és Dáviddal is. Végül egy filiszteusok elleni csatában a Gilboa hegyen, miután a harcban három fiát is megölték, a fogságba esés elől menekülve kardjába dőlve öngyilkos lett. Halála után a nép Dávidot választotta királlyá.

Jegyzetek

Szépirodalom

• Stefan Heym: Dávid király krónikája (ford. Görög Lívia), Budapest, Európa Könyvkiadó, 1987.

Források

• Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 835. o. ISBN 963-9257-14-1  
• Hermann Kinder – Werner Hilgemann: SH atlasz Világtörténelem. Springer Verlag 1992. (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963 7922 471
• Az emberiség krónikája. Szerk. Bodo Harenberg. Budapest: Officina Nova. 1990. ISBN 963-7835-60-1  

Ez a történelmi személyről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!