Dániel próféta
| Dániel | |
 | |
| Született | kb. Kr. e. 7. század |
| Elhunyt | kb. Kr. e. 6. század Babilon |
| Szerepe | államférfi, próféta (a judaizmusban, kereszténységben, iszlámban és a bahá'í vallásban) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dániel témájú médiaállományokat. | |
Dániel próféta (Héberül: דָּנִיּאֵל, Daniyyel; Perzsául: دانيال, Dâniyal, illetve Dani, داني ; Arabul: دانيال, Danyal) bibliai személy, a róla elnevezett könyv központi alakja. Nevének jelentése „bírám az Isten” vagy „Isten ítél”. A Dániel könyve 5.12 szerint a babiloni királytól a Balâṭsu-uṣur (בֵּלְטְשַׁאצֵּר Bēlṭəšăʾccăr) nevet kapta, amely miatt Baltazár néven is ismert.
Származásáról annyit tudunk, hogy Júda egyik előkelő családjából való. II. Nabú-kudurri-uszur (bibl. Nabukodonozor) (uralk: Kr. e. 604-562) Babilonba vitette, ahol az udvarban szolgált és írnoki képzést kapott. A héber ifjakkal együtt 3 évig tanították a "káldeusok írására, nyelvére és tudományaira". Dániel és társai sokkal eredményesebben sajátították el a babilóniaiak tudományát, mint más tanulótársaik. Tehetsége és tudása következtében igen magas beosztásba került. (Dán. 2:48 Dán 5:11,29)
Inkább államférfi, mint próféta volt, könyve mégis megérdemelten került be a prófétai iratok közé. Istentől több látomást is kapott és könyve alapján a babiloni uralkodók álmait is képes volt elmesélni és megmagyarázni.
Dánielről utoljára II. Kurus perzsa király uralma alatt történik említés. II. Kurus (Círus) engedte meg a zsidóknak a hazatérésüket Palesztinába. Dániel tehát végigélte a babiloni fogság teljes 70 évét.
Igazságosságáról és bölcsességéről nevezetes emberként Ezékiel - aki őutána később került a birodalmi fővárosba - Noé és Jób közé sorolta (Ez. 14,20), és bölcsességét dicsérte (Ez. 28,3).
Jelentősége
A zsidó és keresztény hagyomány őt tartja a Dániel könyve eredeti szerzőjének. A Jahvétól kapott látomásaiban megjövendölte és leírta négy nagyhatalom uralomra jutását a világ felett: Babilon, Méd-Perzsia, Görögország és Róma. Fontos látomást közölt a Messiás eljövetelének időpontjára: közli, hogy a Római Birodalom uralkodása alatt fog eljönni. Ezt a keresztények úgy számították ki, hogy Krisztus bevonulása Jeruzsálembe időpontjára esik. A zsidók pedig nem II. Kurus hazaengedő dekrétumától számolták, hanem a Templom újjáépítésétől, így későbbi dátum jött ki, ami a sikertelen Bar Kohba szabadságharc idejére esett. Minderről Aranyszájú Szent János tudósított a zsidókhoz címzett iratában.
- Másik látomásában az "Emberfiáról" közöl részleteket aki felhőn közeledik. Ezt a keresztények Krisztus Második Eljövetelével azonosítják, ami szerintük még eztán következik be.
Az iszlám vallásban
Habár a Korán nem említi a nevét, az iszlám-hit szerint Dániel egy volt a próféták közül.[1]
Kr. u. 641-ben az Alexandriát megszálló muszlimok egy mecsetet szenteltek az emlékére.[2]
Hat különböző helyen emeltek neki síremléket. Irakban: Babilonban, Kirkukban és Muqdadiyahban; Iránban: Szúzában és Malamirban; továbbá az üzbegisztáni Szamarkandban. Ezek közül a szúzai a leginkább elfogadott.[3]
Emlékezete
- A pécsi egyházmegyében a középkorban bukkan fel magyar tisztelete.
- A Pray-kódexben megtalálható az ünnepnapja.
- Szuzában van a sírhelye.
Régészet
A rasz samrai leletek (Ugarit) említenek egy Dániel nevű istenséget, aki mint a bölcsesség istene intézi az özvegyek és árvák igazságát.
Kapcsolódó szócikkek
Források
- Biblia, Szent István Társulat 2008. Rózsa Huba bevezetés Dániel könyvéhez 1281-1284 oldal.
- katolikus.hu
- jelesnapok.oszk.hu
Hivatkozások
- ↑ Ibn Kathir's Stories of the Prophets: "The Story of Daniel"
- ↑ Historical Dictionary of Prophets in Islam and Judaism, B. M. Wheeler, Daniel
- ↑ http://jewishencyclopedia.com/articles/4872-daniel-tomb-of
Vallásportál
Zsidóságportál
