Barót

Ez a szócikk a település szól. Hasonló címmel lásd még: Barót (keresztnév).

Barót (Baraolt, Boralth)
Barót látképe Ágostonfalváról
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Kovászna
Rang	város
Beosztott falvak	Bibarcfalva Bodos Felsőrákos Köpec Miklósvár
Polgármester	Benedek-Huszár János (RMDSZ)
Irányítószám	525100
Körzethívószám	0x67[1]
SIRUTA-kód	63447
Népesség
Népesség	5264 fő (2011. okt. 31.)[3] +/-
Magyar lakosság	6736 (87%, 2021)[4]
Község népessége	7730 fő (2021. dec. 1.)[2]
Népsűrűség	60,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	480 m
Terület	128,48 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 04′ 30″, k. h. 25° 36′ 00″46.075, 25.646.075000°N 25.600000°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 30″, k. h. 25° 36′ 00″46.075, 25.646.075000°N 25.600000°E
Barót weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Barót témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Barót (románul Baraolt) város és adminisztratív egység Romániában, Kovászna megyében. Történeti és néprajzi tekintetben az Erdély keleti részén található Székelyföld része. A valamikori Miklósvár fiúszék székhelye, ma Erdővidék központi települése, egykori bányaváros. Közigazgatásilag Bibarcfalva, Bodos, Köpec, Miklósvár és Felsőrákos tartozik hozzá.

A 2021-es népszámlálás adatai alapján 7730 lakosából 6736 magyar, 218 román, 73 roma és 3 német volt (698 személyről nem volt elérhető információ).^[5]

Fekvése

Barót a Kovászna megye északnyugati részén fekvő Baróti-medencében helyezkedik el. A medencét a Dél-Hargita, a Baróti-hegység, és a Persány-hegység határolja. Barót az azonos nevű patak alsó folyása mellett terül el, a patak pedig kettészeli a helységet. A település határának nagyobbik része dombvidék. Határát északnyugatról a Kormos-Lángos pataka, nyugatról az Olt szegélyzi.^[6]

Közlekedési infrastruktúra

• Közúton Sepsiszentgyörgy, illetve Csíkszereda felől Mikóújfalunál a 122-es számú megyei útra térve, valamint Brassó, illetve Székelyudvarhely felől a 131-es számú megyei úton érhető el.
• A városon nem halad át vasútvonal; a legközelebbi vasúti megálló a Brassó–Tövis-vonalon(wd) található, a 4 kilométerre lévő ágostonfalvi vasútállomás.^[7]
• A városhoz legközelebb a Brassó-Vidombáki Nemzetközi Repülőtér esik, amely a várostól 55 kilométerre található.^[8]

Nevének eredete

A település nevével kapcsolatosan több elmélet létezik, valószínű, hogy az ónémet Barold férfinévből származik.

Barót nevének eredetével már Orbán Balázs is foglalkozott:

Baróth nevét igen sokféleképen származtatják. Benkő szent Bartholdtól; a hagyomány azonban regényes eredetről beszé. A mongolduláskor, midőn e haza népe üldözött vadként bolygott az erdők rengetegében, egy együtt bujdákoló szerelmes pár megpillantván e szép kies völgyet, felkiáltának: bár ott lenne nyugalmunk helye! Oda is települtek, s számos magzatokkal áldatván meg, alapitóji lettek e falunak, melyet első meglepetésök kicsalta felkiáltásukról neveztek Bárottnak, miből később idomitással lett Barot, s igy irva találjuk Baróth nevét régi okmányokban is, a h csak későbbi hozzátoldás. De legvalószinübb Horváth István névszármaztatása, ki a honfoglaláskor Erdélybe települhetett Barot nemzetségtől származtatja.^[9]

Története

II. András király egy 1224-es kiváltságlevélben szabályozta a szász telepesek jogi helyzetét, és kijelölte a nekük adott terület határait. Az Andreanum néven ismert kiváltságlevél a szászoknak adományozott területek egyik határpontjaként hivatkozik egy Boralt nevű helyre:^[10][11][12]

[...] ita tamen quod universus populus incipiens a Varas usque in Boralt cum terra Siculorum terre Sebus et terra Daraus unus sit populus et sub uno iudice censeantur omnibus comitatibus preter Cibiniensem cessantibus radicitus.^[12] – részlet az Andreanumból

Hogy az Andreanumban szereplő Boralt a mai Barótot jelöli-e, ezzel kapcsolatban nincs teljes megegyezés a szakértők között. Ezen szakmai vita alapvonalairól már Orbán Balázs is említést tesz, valamint ő maga is a Boralt Baróttal való azonosítása ellen hoz fel érveket.^[15] Orbán Balázs után Binder Pál mélyrehatóbban is foglalkozik a vitás névazonosítás kérdéskörével, és ő is arra a következtetésre jut, hogy az 1224-ben említett Boralt nem Barótra utal.^[16]

Vannak viszont források és szerzők, akik úgy vélik, hogy a kiváltságlevélben szereplő Boralt nevű hely Barót települést jelzi.^[17] Az azonosság mellett foglal állást sokak mellett Benkő József, August Ludwig Schlözer, Otto Mittelstrass, de P. Szabó Béla is Baróttal azonosítja Boraltot 2022-es szakmunkájában.^[16][18]

Az Andreanum után több, mint száz évvel, 1332-ben, 1333-ban és 1334-ben említik Barótot a pápai tizedjegyékben Borouch, Baroch,^[19] és Barchuch név alatt.^[20][15][21]

Item Damyanus sacerdos de Borouch solvit XV. banales antiquos.^[22] – Barót a pápai dézsmák regestrumának egyik szakaszában

1334-ben egy peres kérdésben is említik Barótot, "midőn Baróti Lőrincz, Miklóssal, Gyula fiával perel egy „Salamon” nevü hely felett."^[21][15]

Barót írásos említései mellett, a 13–14. századtól, a határpontként többször megjelölt Vécerről is vannak feljegyzések. 1252-ben például így hivatkoznak Vécerre: "Prima meta incipit ab oriente super quodam monte nomine Vecul et venit ad flumen Olth [...]"^[23]. Majd 1349-ben eképpen: "prima enim meta incipit in tine montis Vechul iuxta fluuium Olth, deinde per Kuzepberch [...]"^[24]

Luxemburgi Zsigmond 1396-os törökellenes hadjáratában egy Cserei Balázs nevű baróti vitéz is részt vett. A nikápolyi csatában ő mentette meg Zsigmond királyt a rá támadó török harcostól, és a menekülés alatt búzaszemekkel táplálta a királyt. A hazatérés után, hűséges katonai szolgálatáért a király Cserei Balázst birtokadományokkal és olyan címerrel jutalmazta, amely alátámasztja hőstettét.^{[25][26][27][28][29][15]} A király Balázsfalvát és a környékén lévő tizenhárom jobbágyfalut adta a baróti vitéznek.^[30] Nem mellékes, hogy Balázsfalva nevének eredete Cserei Balázsra mutat.^[31][27][32]

A baróti várat, amely valószínűleg a település határában állott római castrum maradványa lehetett, a középkorban Venczel várának hívták. A vár lábánál feküdt egykor Alsó- vagy Kisbarót. Felső- vagy Nagybarót pedig a Nagyerdő alatt feküdt.

A római katolikus templom a 16. században épült. A reformáció idején Erdővidék települései túlnyomó többségben protestáns hitre tértek. Barót azonban megőrizte katolikus többségét Nagy Baróti Kata erélyes fellépésének következtében. A nagy tekintéllyel bíró, Baróti családhoz tartozó nő összehívta a többi asszonyt, dorongokkal és nyársakkal elállták a templom kapuját a nemkatolikus biztosok és hitszónokok előtt, így Barót megőrizte katolikus többségét egészen az 1900-as évek derekáig.^{[33][34][11][35][36]} Ma a római katolikus nőszövetség a Nagy Kata nevet viseli.^[37]

A települést 1658-ban tatárok dúlták fel, 1709-ben labancok kirabolták.

1802-ben földrengés pusztított, melyben a templom is súlyosan megrongálódott, és 1817-ben újjá kellett építeni.

Az 1848-49-es szabadságharc eseményei Barót környékén is erőteljes lenyomatot hagytak. 1848. december 9-én csata fejlődött ki a háromszéki magyar és az osztrák csapatok közt Felsőrákos és Köpec határában, amely – a háromszékiek hősies ellenállása dacára – osztrák győzelemmel zárult. Azonban az osztrák csapatokat vezető August von Heydte dragonyos őrnagy nem elégedett meg a katonai győzelemmel. Az ágostonfalviakkal kiegészült osztrákok felgyújtották Köpecet, a menekülőket pedig lemészárolták. December 9-én ötvenen haltak meg ilyen körülmények közt. Egyes elbeszélések szerint a pusztítás egy kétórai szabadrablás ideje alatt történt, amely különös kegyetlenkedésekbe torkollt. Innen eredeztethető a mondás: „Baj van Köpecen.”^[38][39]

Az események hírére a háromszéki magyar csapatok erőteljes mozgolódásba kezdtek, és 1848. december 13-án Barót és Köpec irányából támadást indítottak August von Heydte őrnagy osztrák egységei ellen. A rikai csatában a háromszékiek Gál Sándor és Horváth Ignác parancsnoksága alatt harcoltak, a tüzérséget pedig maga Gábor Áron vezényelte. A magyar seregtestek a Köpec és Barót mellett fejlődtek hadrendbe. Gábor Áron ágyúinak megszólalása egyértelműen demoralizálóan hatott az osztrákoka. Alsórákos és a Rika irányába nyomták vissza a háromszéki magyar csapatok az osztrákokat. A rikai csatában az osztrákok seregtestek órák alatt felbomlottak és menekülésbe kezdtek. 297-re teszik a halottak számát, a magyarok pedig tekintélyes zsákmányra tettek szert. Az ütközetben helytállásával kitüntette magát Gábor Áron, aki mellett a csatában végig ott volt élettársa, Velcsuj Jusztina. Egy Demeter Sándor nevű szemtanú írta, hogy a csata után, a fonókban így énekeltek: „Híres Heydte kapitány / Általugrott a Rikán. / Három alma meg egy fél, / Úgy fut Heydte, mint a szél”.^[38][40][41]

1876-tól járási székhely. 1910-ben 2531 lakosa volt, 30 kivételével mind magyarok. Trianonig Háromszék vármegye Mikósvári járásához tartozott.

Barót története a Székely Hadosztály megalakulásával is szoros kapcsolatban van. 1918 novemberének második felében, a román hadsereg Erdélybe törésének hírére, Kolozsváron szervezkedés indult az ott tartózkodó, fiatal, tartalékos, székely tisztek között. Céljuk az volt, hogy egy ütőképes alakulatot toborozzanak, amely képes lehet megállítani a román hadsereg előretörését. Ennek érdekében a toborzás legelső helyszínének Barótot jelölték ki, ahová a szervezkedők 1918. november 28-án érkeztek meg. Figyelemre méltó, hogy ameddig a románok az 1918. december 1-i gyulafehérvári naggyűlésre mentek, addig november 30-án éjszaka barótiak és bibarcfalviak indultak az ágostonfalvi vasútállomáshoz, azzal a szándékkal hogy majd feltartóztassák a román hadsereg előrenyomulását. Ezután Erdővidék többi falvaiból is útnak indultak az önkéntesek. Hogy miért épp Barót lett a toborzás központja, arról Zágoni István, az önkénteseket verbuváló egyik székely tiszt a következőket írta:^{[42][43][44][45]}

„Nemcsak azért, mert mi, a szervezés elindítói idevalók voltunk, hanem több más okból. Jól ismertük Erdővidék kultúrában magasan fejlett és nemzeti önérzetében kemény, áldozatkészségben elszánt népét, ezért bizton számítottunk rá, hogy a felhasználható igen rövid idő alatt feltétlenül eredményt tudunk elérni."^[44]

A Székely Hadosztály megalakulására emlékezve, 2008. május 24-én, a Bardoc-Miklósvárszék Egyesület plakettet avatott a mai református parókia oldalán.^[43][46]

1940-ben, a második bécsi döntés értelmében, Észak-Erdély részeként újra Magyarországhoz került. A magyar csapatok 1940. szeptember 12-én vonultak be Barótra.^[47]

1944. augusztus 23. után román és szovjet csapatok szállták meg.

1947 februárjában a párizsi békeszerződésekben hivatalosan ismét Romániának ítélték.

Városi rangra 1968-ban emelkedett.^[48]

A 2021-es népszámlálás adatai alapján 7730 lakosából 6736 magyar, 218 román, 73 roma és 3 német volt (698 személyről nem volt elérhető információ).^[5]

Gazdasága

Orbán Balázs így írt az 1800-as évek derekának Barótjáról:

„Baróth vásáros hely, s arra hivatott, hogy e vidék központi városává nője ki magát. Naponta csinosodik, s gyarapodik ugy, hogy már is városias küllemmel bir. Téres piaczán (melynek képét mellékelem) több bolt, és kőépület, a községben számos iparos és gyár van, minek következtében élénk kereskedelmi mozgalom uralkodik. Itten van Miklósvárszék székháza, Erdővidék kaszinója, posta és távsürgöny állomás, szóval mind azon elemek, melyek jogot nyujtanak a várossá lételre.”^[9]

1873-tól üzemel lignitbányája. A Baróthoz kapcsolt települések (Bibarcfalva, Bodos, Felsőrákos, Köpec, Miklósvár) határában 1832-től a 2010-es évek közepéig kül- és mélyműveléssel lignitet fejtettek ki.^[49]

Szénsavban gazdag ásványvíztartalékai vannak.^[48]

Látnivalók

• Római katolikus templomát 1564-ben építették, majd 1690-ben barokk stílusban átépítették, szentélyét 1760 és 1767 között építették újjá. 1817-ben a földrengés következtében megrongálódott és ismét újjá kellett építeni. Erődített körfal övezi, tornya a déli oldalon nyíló bejárat felett áll.
• A várostól nyugatra levő Kisasszony-kápolna 1755-ben épült.
• A református templom 1996-ban épült, elődje 1782 és 1833 között épült fel.
• Ortodox temploma 1950 és 1991 között épült.
• Unitárius temploma 1991 és 1995 között épült.
• Az Ágoston-tagon is vannak romok. Orbán Balázs egy, a vár védelme alatt állt 1–2. századi római települést tételezett fel itt.

Intézmények

A városban az alábbi kulturális intézmények működnek:^[48]

• Erdővidék Múzeuma
• Városi Művelődési Ház
• Gyulai Líviusz Városi Könyvtár

Barót oktatási intézményei a következők:

• Cimbora Napköziotthon
• Gaál Mózes Általános Iskola
• Baróti Szabó Dávid Technológiai Líceum

Politika

• 2020-tól a várost Benedek János, független polgármester vezeti. 2023. márciusától az RMDSZ színeiben irányítja Barótot.^[50]
• A 2020-ban megválasztott képviselők megoszlása az alábbi:

Híres emberek

Itt született:

• 1739-ben Baróti Szabó Dávid költő, nyelvújító, műfordító, jezsuita
• 1791-ben id. Beke József nemzetőr őrnagy^[51]
• 1801-ben Keserű Mózes csillagász, püspök és kanonok
• 1812-ben ifj. Beke József honvédezredes^[52]
• 1817-ben Simonffy Sámuel,^[53] Bem József tábornok orvosa
• 1826-ban Beke Gyula honvéd őrnagy^[54]
• 1838-ban Beke Antal történetíró, kanonok^[55]
• 1840-ben alsózaturcsai Zathureczky Gyula birtokos, országgyűlési képviselő. Megjegyzés: Ma a református egyházközség kórusa, az egykori karnagy, Zathureczky Gyula nevét viseli.^[56][57]
• 1853-ban Takó János róm. katolikus esperes, író^[58]
• 1863-ban Gaál Mózes főgimnáziumi tanár, tankerületi főigazgató, ifjúsági író
• 1896-ban Kászoni Gáspár órásmester, múzeumalapító, gyűjtő^[59]
• 1900-ban Zathureczkyné Zelch Manci háztartástani író, újságíró, aki verseket, novellákat is írt
• 1909-ben Bodosi Mihály atléta, sebész^[60]
• 1911-ben Zárug Lukács magyar–örmény építész
• 1913-ban Bodosi Dániel festőművész
• 1914-ben Baróti Lajos magyar labdarúgó, edző, szövetségi kapitány, a Magyar Örökség díj birtokosa, az UEFA életműdíjasa. Megjegyzés: Baróti Lajos 117 alkalommal ült a magyar nemzeti csapat kispadján, nála többször senki sem irányította a válogatottat.^[61][62]
• 1916-ban Bodosi Antal ferences rendi szerzetes
• 1920-ban Szabó Hajnal, magyar nyelv- és irodalomtankönyvek írója, szerkesztője
• 1923-ban Kádár Zsombor erdőmérnök
• 1928-ban Kászoni Zoltán halbiológus; Incze László történész és muzeológus
• 1934-ben Derzsi Ede röplabdázó
• 1937-ben Gyulai Líviusz Kossuth-díjas grafikusművész, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja^[63]
• 1940-ben Nagyné Bede Rozália pedagógus, pedagógiai szakíró, helytörténész
• 1941-ben Sikó László magyar állatorvos, állattenyésztési szakíró
• 1944-ben Tulit Ilona, a magyar nyelv és irodalom tanára, tanfelügyelő, tankönyvíró és szerkesztő
• 1964-ben Nagy Zsuzsanna kutatóorvos
• 1969-ben Benedek József földrajztudós
• 1969-ben Márkos Tünde képzőművész
• 1973-ban Nagy Nándor^[64] egyetemi tanár, őssejtkutató, anatómus
• 1975-ben Incze Mózes festőművész

Testvértelepülések^[65]

• Budafok-Tétény (Budapest XXII. kerülete),  Magyarország
• Dabas,  Magyarország
• Érmihályfalva,  Románia
• Párkány,  Szlovákia (2005)
• Sarkad,  Magyarország
• Szarvas,  Magyarország
• Zalaegerszeg,  Magyarország^[66]
• Zirc,  Magyarország

Képgaléria

• 
  Barót központja a római katolikus templommal
• 
  Katolikus templom
• 
  Barót látképe északról
• 
  Református templom
• 
  Barót bejárata Brassó irányából
• 
  Bányászszobor
• 
  Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc véceri honvéd emlékműve
• 
  A baróti római katolikus templom és a diákdombi iskolaépület

Jegyzetek

További információk

• Veszely Károly: A baróti plébánia. Brassó, 1868 Online
• Adalékok Barót történetéhez. Szerk. Demeter László. Barót, 1999