Conlegner Károly

Conlegner Károly
Született1812. október 18.[1]
Érsekújvár
Elhunyt1892. december 21. (80 évesen)[1]
Néver
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaegyetemi oktató
Sablon • Wikidata • Segítség
Sírja Néveren

Conlegner Károly (Érsekújvár, 1812. október 18.Néver, 1892. december 21.[2]) számtan- és könyvviteltanár, a műegyetem rektora, közgazdász, gazdasági író, királyi tanácsos.

Élete

Apja Conlegner Nándor kereskedő és később városi tanácsos volt. A gimnáziumot Nagyszombatban végezte 1826-ban, felsőfokú tanulmányait a bécsi műegyetem kereskedelmi tanfolyamán végezte. Ezután egy bécsi nagykereskedésben nyert alkalmazást; később hazatért és apja üzletét vezette.

1846. november 1-jétől a József Ipartanoda számtan- és könyvviteltanára lett.[3]

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban a bankjegynyomda főbiztosa volt. Megfogalmazta a magyar pénzjegy többnyelvű tiltószövegét és vezette a Pénzleltárt. A nyomdát evakuálása után Debrecenbe is követte és 1849 februárjától annak igazgatójaként dolgozott. Az ő parancsára Lugoson a Temes folyóba sülyesztették a sajtót a lemezekkel együtt.[4] A világosi fegyverletétel után menekülnie kellett. A megtorlás időszakában gróf Nádasdy bújtatta birtokán mint nevelőt. Ő teremtette elő a Nádasdy alapítvány pénzforrásait a Magyar Tudományos Akadémián. Később a József-ipariskolánál tanított német nyelvet, földrajzt és történelmet.

1857. május 25-től a királyi József Műegyetemen a német ügyirály és számviteltan nyilvános rendes tanára, az 1872/73-as tanévben az egyetem második rektorává választották. A megnyitás ünnepélyén, november 6-án a humanizmus és realizmus fejlődésének vázolásával foglalta el rektori székét.

1864-ben báró Eötvös Józseffel megalapította az Első Magyar Iparbankot, melynek elnöke Eötvös ő pedig alelnöke lett. Eötvös József lemondása után mint elnök 1871-ig működött. 1877. július 9-én nyugdíjba ment és visszavonult néveri jószágára.

Tanítványa Szily Kálmán a Műegyetem évkönyvében emlékezett meg róla: Conlegner minden nehézség ellenére az ipar és az ifjúság felemelkedését szolgálta egész életében.

Emlékezete

Művei

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Weninger Vince Számtanát (Pest, 1857. és 58.) előszóval látta el; a Vasárnapi Ujságba pedig (1879. 12. sz.) Érsekujvár történetéből közölt adalékot.

Jegyzetek

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC02469/02523.htm, Conlegner Károly, 2017. október 9.
  2. opac.pim.hu; Más adatok szerint a Rákoskeresztúri köztemetőben nyugszik ([1] Archiválva 2016. szeptember 16-i dátummal a Wayback Machine-ben).
  3. bme.hu
  4. F.K. 1897: Egy érdemes művész pályafutása. Grafikai Szemle 7/11, 183-184.
  5. erembiennale.hu

Források

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  
  • tudósnaptár
  • nol.hu
Sablon:Műegyetemi rektorok
  • m
  • v
  • sz
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és elődintézményeinek rektorai
Királyi József Műegyetem
Stoczek József (1871–1872)  •  Conlegner Károly (1872–1873)  •  Nendtvich Károly (1873–1874)  •  Vész János Ármin (1874–1875)  •  Stoczek József (1875–1879)  •  id. Szily Kálmán (1879–1884)  •  Kriesch János (1884–1886)  •  Lipthay Sándor (1886–1889)  •  Klimm Mihály (1889–1891)  •  Kőnig Gyula (1891–1894)  •  id. Entz Géza (1894–1896)  •  Wartha Vince (1896–1898)  •  Lipthay Sándor (1898–1900)  •  Ilosvay Lajos (1900–1903)  •  Hauszmann Alajos (1903–1905)  •  K. Jónás Ödön (1905–1907)  •  Wartha Vince (1907–1910)  •  K. Jónás Ödön (1910–1911)  •  Rados Gusztáv (1911–1914)  •  Kovács S. Aladár (1914–1916)  •  Kürschák József (1916–1918)  •  Czakó Adolf (1918–1920)  •  Rejtő Sándor (1920–1921)  •  Zelovich Kornél (1921–1923)  •  Schimanek Emil (1923–1925)  •  Szarvasy Imre (1925–1927)  •  ifj. Szily Kálmán (1927–1930)  •  Hültl Dezső (1930–1932)  •  Söpkéz Sándor (1932–1933)  •  Herrmann Miksa (1933–1934)
Magyar Királyi József Nádor
Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Rohringer Sándor (1934–1935)  •  Czettler Jenő (1935–1936)  •  Szabó Gusztáv (1936–1937)  •  Teleki Pál (1937–1938)  •  Wälder Gyula (1938–1939)  •  Zimmermann Ágoston (1939–1940)  •  Vendl Aladár (1940–1941)  •  Imre Sándor (1941–1942)  •  Mihailich Győző (1942–1943)  •  Doby Géza (1943–1944)  •  Misángyi Vilmos (1944–1945)  •  Verebélÿ László (1945)  •  Heller Farkas (1945–1946)  •  Csűrös Zoltán (1946–1949)
Budapesti Műszaki Egyetem
Mihailich Győző (1949–1950)  •  Vörös Imre (1950–1954)  •  Gillemot László (1954–1957)  •  Benedikt Ottó (1957–1958)  •  Csűrös Zoltán (1958–1961)  •  Gruber József (1961–1964)  •  Csáki Frigyes (1964–1969)  •  Perényi Imre (1969–1975)  •  Meisel János (1975–1981)  •  Polinszky Károly (1981–1987)  •  Fodor Lajos (1987–1990)  •  Michelberger Pál (1990–1994)  •  Biró Péter (1994–1997)  •  Detrekői Ákos (1997–2000)
Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem
(a műegyetem önállósodott építőmérnöki kara)
Kardos György (1952–1953)  •  Rados Kornél (1953–1954)  •  Cholnoky Tibor (1954–1957)  •  Rados Kornél (1957–1960)  •  Perényi Imre (1960–1964)  •  Hazay István (1964–1967)
Budapesti Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem
Detrekői Ákos (2000–2004)  •  Molnár Károly (2004–2008)  •  Péceli Gábor (2008–2015)  •  Józsa János (2015–2021)  •  Czigány Tibor (2021–)