Gruber József

Gruber József

Mellszobra a Budapesti Műszaki Egyetemen
Született	1915. november 5. Korompa
Elhunyt	1972. november 26. (57 évesen) Budapest
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	gépészmérnök, egyetemi tanár
Iskolái	Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Kitüntetései	Akadémiai Díj (1962)^[1] Akadémiai Díj (1977)^[1]
Sírhelye	Farkasréti temető (27-3-31)^[2]^[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Gruber József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gruber József (Korompa, 1915. november 5. – Budapest, 1972. november 26.) gépészmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora (1964); a Budapesti Műszaki Egyetem rektora, az Áramlástan Tanszék vezetője, a Gépészmérnöki Kar dékánja.

Életpályája

Gépészmérnöki oklevelét a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte. A Ganz-gyár Diesel- és benzinmotor-próbaállomásán kezdte pályáját, majd a Műszaki Egyetem Aerodinamikai Intézetének adjunktusa lett 1947-ig. Műszaki doktorátust szerzett 1944-ben, majd 1947-től a Zuglói Gépgyár tervezőmérnöke lett. 1950-ben intézeti tanár a Műszaki Egyetem aerodinamikai tanszékén, 1951-től haláláig pedig az átszervezett Áramlástan Tanszék vezetője volt. Ezzel párhuzamosan betöltötte a gépészmérnöki kar dékáni (1953–1955), majd az egyetem rektori tisztét (1961–1964) is.

Munkássága

Az MTA áramlás-technikai tanszéki munkaközösségének vezetője volt annak megszervezésétől kezdve. Rendszeres kutatómunkát indított meg a radiális átömlésű járókerekek elméletének létrehozásának céljából. Az álló és forgó lapátrácsok közötti áramlás korszerű matematikai eszközökkel történő leírása az ő nevéhez fűződik, ezen elméletét kiterjesztette az összenyomható közegekre is. Vizsgálatsorozata, melyet az efféle járókerekek lapátjain kialakuló határréteg megismerésének érdekében indított, nemzetközi érdeklődést és elismerést váltott ki. Tagja volt 1960-tól a Gesellschaft für Angewandte Mathematik und Mechanik nemzetközi társaságnak, valamint az International Union of Theoretical and Applied Mechanics Magyar Nemzeti Bizottságának.

Emlékezete

Nevét viseli a Fővárosi Vízművek gellérthegyi víztárolója.

Főbb művei

A szárnylapátos szellőző méretezése és üzeme (disszertáció, Bp., 1943)
Szárnylapátos vízgépek (Pattantyús Á. Gézával, Bp., 1949)
Szellőzők és gázsűrítők (Bp., 1952)
Folyadékok mechanikája (Blahó Miklóssal, Bp., 1952)
Gázdinamika (Szentmártony Tiborral, Bp., 1952)
Centrifugális ventillátorok korszerű szerkesztési irányelvei (Bp., 1958)
Radiális átömlésű, végtelen vékony, hátrahajló lapátozású forgó lapátkörrácsok számítása (akadémiai doktori értekezés, Bp., 1963)
Ventilátorok (tankönyv), Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1966, 1968, 1974, 1981.)

Jegyzetek

↑ ^a ^b Petőfi Irodalmi Múzeum
↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html

Források

Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
A BME Áramlástan Tanszék honlapja

Ajánlott irodalom

Korényi Zoltán – Tolnai Béla (szerk.). Az áramlástan és hőtan úttörői. Életrajzi gyűjtemény. Budapest: BME Gépészmérnöki kar (1978)

Sablon:Műegyetemi rektorok m v sz A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és elődintézményeinek rektorai
Királyi József Műegyetem	Stoczek József (1871–1872) • Conlegner Károly (1872–1873) • Nendtvich Károly (1873–1874) • Vész János Ármin (1874–1875) • Stoczek József (1875–1879) • id. Szily Kálmán (1879–1884) • Kriesch János (1884–1886) • Lipthay Sándor (1886–1889) • Klimm Mihály (1889–1891) • Kőnig Gyula (1891–1894) • id. Entz Géza (1894–1896) • Wartha Vince (1896–1898) • Lipthay Sándor (1898–1900) • Ilosvay Lajos (1900–1903) • Hauszmann Alajos (1903–1905) • K. Jónás Ödön (1905–1907) • Wartha Vince (1907–1910) • K. Jónás Ödön (1910–1911) • Rados Gusztáv (1911–1914) • Kovács S. Aladár (1914–1916) • Kürschák József (1916–1918) • Czakó Adolf (1918–1920) • Rejtő Sándor (1920–1921) • Zelovich Kornél (1921–1923) • Schimanek Emil (1923–1925) • Szarvasy Imre (1925–1927) • ifj. Szily Kálmán (1927–1930) • Hültl Dezső (1930–1932) • Söpkéz Sándor (1932–1933) • Herrmann Miksa (1933–1934)
Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	Rohringer Sándor (1934–1935) • Czettler Jenő (1935–1936) • Szabó Gusztáv (1936–1937) • Teleki Pál (1937–1938) • Wälder Gyula (1938–1939) • Zimmermann Ágoston (1939–1940) • Vendl Aladár (1940–1941) • Imre Sándor (1941–1942) • Mihailich Győző (1942–1943) • Doby Géza (1943–1944) • Misángyi Vilmos (1944–1945) • Verebélÿ László (1945) • Heller Farkas (1945–1946) • Csűrös Zoltán (1946–1949)
Budapesti Műszaki Egyetem	Mihailich Győző (1949–1950) • Vörös Imre (1950–1954) • Gillemot László (1954–1957) • Benedikt Ottó (1957–1958) • Csűrös Zoltán (1958–1961) • Gruber József (1961–1964) • Csáki Frigyes (1964–1969) • Perényi Imre (1969–1975) • Meisel János (1975–1981) • Polinszky Károly (1981–1987) • Fodor Lajos (1987–1990) • Michelberger Pál (1990–1994) • Biró Péter (1994–1997) • Detrekői Ákos (1997–2000)
Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (a műegyetem önállósodott építőmérnöki kara)	Kardos György (1952–1953) • Rados Kornél (1953–1954) • Cholnoky Tibor (1954–1957) • Rados Kornél (1957–1960) • Perényi Imre (1960–1964) • Hazay István (1964–1967)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	Detrekői Ákos (2000–2004) • Molnár Károly (2004–2008) • Péceli Gábor (2008–2015) • Józsa János (2015–2021) • Czigány Tibor (2021–)