Déli Korona csillagkép

Déli Korona csillagkép
Adatok
Latin név	Corona Australis
Latin birtokos eset	Coronae Australis
Rövidítés	CrA
Rektaszcenzió	17h 58m – 19h 19m
Deklináció	-36°45´ – -45°30´
Területe	128 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés	80
Teljesen látható	északi 44°-tól déli 90°-ig
Legfényesebb csillag	α Coronae Australis
fényessége	4,1m
Szomszédos csillagképek	Nyilas Skorpió Oltár Távcső

A Déli Korona (latin: Corona Australis) egy csillagkép.

Története, mitológia

A csillagképet Klaudiosz Ptolemaiosz görög természettudós vezette be az 1. században. Az ókori görögök a Nyilas csillagkép (Sagittarius) koronájával azonosították, de a Nyilas lába előtti koszorúnak is vélték. Az ausztrál őslakók mitológiája szerint egy égi kosár, amiből a földre esett egy gyerek, így hozva létre a Tnorala nevű szent hegyet (Gosses Bluff-kráter).

A csillagkép lényegében az Északi korona párja, s déli megfelelője, területén a Tejút közelsége miatt számos érdekes objektum bújik meg. Magyarországról esti órában legjobban szeptemberben figyelhető meg; fényszennyezéstől mentes környezetben, a horizont fölött meglepően határozottan látszik.

Látnivalók

Csillagok

• α Coronae Australis: 4,1 magnitúdójú, 130 fényév távolságra lévő, kékesfehér színű csillag.

Kettőscsillagok

• ß CrA: 4,1^m-s, sárgásfehér, mintegy 510 fényévnyire lévő óriáscsillag.
• γ CrA: szoros pár, melynek mindkét tagja sárga színű, ötödrendű csillag. A megfigyeléséhez erős nagyítás mellett 100 milliméternél nagyobb nyílású távcső szükséges.
• δ CrA: 175 fényév távolságra lévő, narancssárga színű, 4,6 fényrendű csillag.
• ε CrA: fedési változó, 14 órás periódusban 4,7 - 5,0^m között változtatja a fényességét. A távolsága körülbelül 100 fényév.
• κ CrA: kis távcsővel észlelhető, kékesfehér, hatodrendű pár.
• λ CrA: fehér, ötödrendű csillag, a kísérője kilencedrendű. A megfigyeléshez kis távcső is elegendő.

Mélyégobjektumok

• NGC 6729 - Valójában ezen a területen több külön katalogizált diffúz ködösséget is felfedeztek, ám ezek mégis egy hatalmas felhőt alkotnak. Az NGC 6729 ennek a felhőnek az egyik legfényesebb része, egy emissziós/reflexiós ködösség; tehát részben a körülötte lévő csillagok fényét veri vissza, részben pedig saját fényléssel is rendelkezik. 25'×20'-es objektum, melyhez csatlakozik pár ívperccel délre az Ic 4812.
• IC 4812: Ez egy 20'-es fényes reflexiós köd, melyet a HD 176269 jelű 7,0^m-s csillag és párja világít meg.
• SL 40: Egy óriási méretű 110'×28'-es sötét köd, melynek legsűrűbb régiójában találhatóak a fentebb tárgyalt fényes, diffúz ködök.
• Be 157: 55'×18' méretű sötét köd.

A fentebb említett objektumok együttesen alkotják a csillagkép híres alakzatát, a Hangyász ködöt, a hosszú expozíciós felvételeken remekül kirajzolódik a kis állat, s a Sagittariusban lévő NGC 6723 jelű gömbhalmaz alkotja a hangyák fészkét.

• Mamajek 6: A csillagkép területére átnyúlik ennek a hatalmas 5 fok méretű közeli csillaghalmaznak kis része.
• Ic 1297: Planetáris köd a csillagkép keleti határánál. Fényessége 10,7^m, mérete csupán 8"×6", így szinte csillagszerű megjelenésű.
• NGC 6541 - Egy III osztályú fényes gömbhalmaz a csillagkép délnyugati szegletében. Mérete 13', fényessége igen magas, 6,1^m. Ez a csillagkép egyik leglátványosabb objektuma.

Irodalom

• Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
• Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
• Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft., Budapest, 1999 ISBN 963-9090-28-X
• Csillagászati kislexikon, szerkesztő: Kisbán Gyula; Fiesta Kft., 2000, ISBN 963-8133-74-0, ISBN 963-9084-24-7^[1]
• Storm Dunlop – Wil Tirion: Csillagközi kalauz, Magyar Könyvklub Rt., Budapest, 2004, ISBN 963-549-070-4
• Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006, ISBN 963 9491 675
• Szabó Sándor: Égabrosz csillagatlasz ISBN 963060103-6
• Messier45.com: Deep-Sky Database

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Corona Australis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

A Wikimédia Commons tartalmaz Déli Korona csillagkép témájú médiaállományokat.