Hajógerinc csillagkép

Hajógerinc csillagkép
Adatok
Latin név	Carina
Latin birtokos eset	Carinae
Rövidítés	Car
Rektaszcenzió	6h 2m – 11h 20m
Deklináció	-50° 45´ – -75° 40´
Területe	494 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés	34
Teljesen látható	északi 14°-tól déli 90°-ig
Legfényesebb csillag	α Carinae (Canopus (csillag))
fényessége	-0,62m
Szomszédos csillagképek	Vitorla Hajófara Festő Repülőhal Kaméleon Légy Kentaur

A Hajógerinc (latin: Carina) egy csillagkép.

Története, mitológia

A csillagkép az egykori, feldarabolt Argo Navis egyik része. Nicolas-Louis de Lacaille apát, francia csillagász vezette be a 18. században.

Látnivalók

Csillagok

• α Carinae - Canopus (kormánylapát) -0,6^m fényrendjével az égbolt második legfényesebb csillaga, az űrhajósok is tájékozódási pontnak használják. (Kanoposz városa a Nílus deltájában feküdt az ókori Egyiptomban).
• β Carinae - Miaplacidus (a hajó gerince), kékesfehér, 1,7 magnitúdós csillag.
• ε Carinae - Avior: 1,9 fényrendű, sárga színű óriás.
• η Carinae: hatalmas tömegű, nóvaszerű, a Földtől 3500 fényév távolságra lévő változócsillag, az NGC 3372, más néven az Éta Carinae-köd veszi körül. Jelenleg hatodrendű, de 1843-ban -1^m-ra lobbant fel.
• υ Carinae: egy harmad- és egy hatodrendű komponensből álló kettőscsillag, a megfigyeléséhez már kis távcső is elegendő.
• V382 Carinae: egy igen nagyméretű csillag.
• HD 93129A: A Tejútrendszer egyik legfényesebb csillaga.

Mélyég-objektumok

• NGC 2516 - nyílthalmaz
• IC 2602 ("Déli Pleiadok") nyílthalmaz
• NGC 2808 gömbhalmaz
• NGC 3114 nyílthalmaz
• Éta Carinae-köd ((Eta Carinae Nebula) vagy NGC 3372) planetáris köd
• NGC 3532

Az Eta Carinidák meteorraj minden évben január 14-27-e között látható, 21-én tetőzik. A meteorrajt 1961-ben Ausztráliában figyelték meg először.

Források

• Carina^{[halott link]}

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Carina (constellation) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

• Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
• Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
• Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft., Budapest, 1999 ISBN 963-9090-28-X
• Csillagászati kislexikon, szerkesztő: Kisbán Gyula; Fiesta Kft., 2000, ISBN 963-8133-74-0, ISBN 963-9084-24-7^[1]
• Storm Dunlop – Wil Tirion: Csillagközi kalauz, Magyar Könyvklub Rt., Budapest, 2004, ISBN 963-549-070-4
• Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006, ISBN 963 9491 675

Jegyzetek

A Wikimédia Commons tartalmaz Hajógerinc csillagkép témájú médiaállományokat.