Gond Ignác

Gond Ignác
SzületettOpatril Ignác
1841. július 31.
Bellus vagy Lednicróna
Elhunyt1910. március 14. (68 évesen)
Stomfa
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaplébános,
szentszéki ülnök,
régész,
műgyűjtő
Sablon • Wikidata • Segítség

Gond Ignác (születési neve Opatril Ignác, Bellus vagy Lednicróna[1], 1841. július 31. – Stomfa, 1910. március 14.) római katolikus plébános, 1885-1910 között Stomfa plébánosa, esztergomi szentszéki ülnök, amatőr régész, műgyűjtő és a stomfai római kori állomás első feltárója.

Élete

Elemi iskoláit Nový Jičínben (Morvaország) végezte, ahol megtanult németül. Nagyszombatban járt gimnáziumba, majd 1865-ben felvételt nyert a nyitrai egyházmegyei papok közé. A teológiát, mint a pesti Központi Papnevelő Intézet növendéke, a Pesti Egyetemen hallgatta. 1869-ben szentelték föl, majd segédlelkész volt két évig. 1871-ben a nyitrai papnevelő tanulmányi felügyelője, 1873-ban pedig nyitrai piarista főgimnázium oktató tanára lett. Ekkor másfél évig a Nyitrai Közlöny szerkesztését is vezette. Az eredeti nevét 1874-ben megváltoztatta.

1881-ben gróf Károlyi Alajos, a londoni nagykövet fia nevelőjéül kérte fel, a felkérést elfogadta, és a tekintélyes érem-, fegyver-, agyagedény- és földrajzi gyűjteményét az iskolának,[2] sok régi magyar nyomtatványát pedig az egyházmegyei könyvtárnak ajándékozta. Nevelői állásában négy évet töltött Londonban.

1885-ben az Esztergomi Főegyházmegye papjai közé vették föl és gr. Károlyi közbenjárására a stomfai plébániát kapta. Szívelégtelenség végzett vele, a stomfai temetőben nyugszik.

A Zsibrica hegyén is kutatott.

Művei

  • Az érmekről
  • 1874 Etwas über Alterthümer-Sammlungen, Neutra-Trenschiner Zeitungban
  • 1875 A nyitrai főgymnasium nyitramegyei régiséggyűjteménye, Nyitrai Közlöny
  • 1876 Adatok Nyitramegye régészeti fontosságához, Nyitrai Közlöny
  • 1876 Roskoványi Ágoston nyitrai püspök élete, Nyitrai Közlöny
  • 1878 Az új papnövelde Nyitrán, Magyar Állam 121.
  • 1879 Nyitravármegyének földrajzi és természetrajzi leírása, A nyitrai főgymn. Értesítője
  • 1882 Cliveden, kép Angliából, Képek Londonból, Magyar Állam 182.
  • 1883 A londoni 1883. évi akadémiai képkiállítás, Magyar Korona 173.
  • 1884 Stonyhurst College, Szerény szó a trónörökös könyve ügyéhez, Magyar Korona
  • 1883 A kath. családi és népies irodalom tekintettel az angolországi népies irodalomra, Tájékozó
  • 1884 Képek az angolországi hitéletből, Tájékozó
  • 1884 Károlyi Alajos negyvenévi diplomaciai működése, Nemzet (febr.)
  • 1885 Oxford és az angolországi felsőbb oktatás-nevelés, Tájékozó
  • 1891 A gyermeknevelésről Angolországban, Nyugat-Magyarországi Hiradó 30.
  • 1891 A vidéki kiállítások helyiségeiről, Nyugat-Magyarországi Hiradó 31.

Jegyzetek

  1. Egyik helység anyakönyvében sem szerepel az adott időpontban.
  2. Edita Ölvecká 2008: Maďarský jazyk a literatúra v študijnom programe Piaristického gymnázia v Nitre na prelome XIX. a XX. storočia. Bakalárska práca, FiF UK Bratislava, Katedra maďarského jazyka a literatúry, 13.

Források

  • Nevizánszky Gábor - Prohászka Péter 2019: Adalékok Gond Ignác régészeti működéséhez. Honismeret 2019/1, 60-66.
  • Milan Greguš 2007: Kláštorná katolícka dievčenská škola v Stupave, Stupava 3, 39-44.
  • Milan Greguš 2005: Ignác Gond - Stupavský farár, Stupava 2005, 5-8.
  • Milan Greguš 2004: Ignác Gond-Opatril, Múzeum 50/3, 16-19.
  • Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Pozsony vármegye. 1904, 112, 425.
  • Némethy, L. 1894: Series Parochiarum et Parochorum Archi-Dioecesis Strigoniensis. Strigonii, 596.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.   4. kötet, 1278.
  • Magyar Sion 1890. 298.
  • Zelliger, Egyházi Irók Csarnoka 150.
  • Regionálne osobnosti z databázy Malokarpatskej knižnice v Pezinku
  • knihydominikani.sk[halott link]