Nyitrai Piarista Gimnázium

A nyitrai piarista gimnázium (Szent László Király Gimnázium) 1698-tól 1919-ig működött. Fenntartója a piarista rend volt, de a fenntartáshoz a nyitrai püspökség, a Tanulmányi Alap és Nyitra városa is hozzájárult. 1992-től a piarista rend szlovákiai rendtartományának fenntartásában ismét egyházi gimnáziumként működik.

Története

Nyitrán a 17. század végén már a káptalani iskola valószínűleg nem működött, csak a városi vagy plébániai.^[1]

A piaristák Nyitrán 1698-ban kezdték meg a tanítást az esztergomi káptalan ottani házában. Eleinte csak alamizsnából éltek, majd 1699-ben Lehoczy Márton kapitánytól telket, Bottyán János ezredestől pedig misealapítványt szereztek. Végül 1701-ben Mattyasovszky László püspök tett számukra nagyobb alapítványt, így ettől az évtől sorban megnyílhattak a felsőbb osztályok is, 1701-től a grammatica és syntaxis, 1702-től az arithmetica, 1706-tól a poetica és 1707-től a rhetorica. 1721-ben iskolai színházterem épült. A változó állami tanrendi előírásoknak megfelelően 1777-től öt, 1806-tól hat osztályos, 1850-től nyolc osztályos gimnázium lett. 1844-ben a tanítási nyelv továbbra is a latin maradt, a magyar és a szlovák segédnyelv lett. 1853-ban volt az első érettségi vizsga. 1861-től az oktatás nyelve a magyar és a szlovák, 1868-tól magyar a tannyelv, a szlovák segédnyelv lett.

1864-ig csak piarista tanárai voltak, akkortól hét piarista tanár mellett hat nyitrai egyházmegyés pap is tanított, de az iskola piarista vezetése egészen 1919-ig megmaradt.

A tanulók létszáma 1741-ben 753, 1774-ben 1000 körül, 1862-ben 383, 1880-ban 395 (19), 1900-ban 492 (25), 1910-ben 460 (38). A mélypont a tanulók számát illetően az 1704-es év, az 1780-as évek vége, illetve 1851-1853 voltak amikor csak 200 körüli tanulószám volt.^[2] 1899-ben a gimnázium új épületbe költözött, majd fölvette a Szent László Király Gimnázium nevet.^[3] Az 1918/1919-es tanévben az intézményben 484 tanulót oktattak, és 21 személyes konviktusa volt.

Nyitrát 1918. december 6-án szállták meg a csehszlovák csapatok, és a tanítást szénhiány miatt szüneteltették. 1919 elejétől a gimnáziumban rendes tárgyként tanították a szlovák nyelvet, de a tanévet április 30-án vizsgák nélkül kellett befejezni. Májusban volt az utolsó magyar nyelvű szóbeli érettségi. 1919. szeptember 12-én az intézményt csehszlovák reálgimnáziumnak nyilvánították, és a piarista rendházat is kisajátították. A felvidéki születésű atyákat Podolinba küldték, a többieket kiutasították. A kollégiumot szeptember 15-én lefoglalták.

A gimnáziumnak több más mellett gazdag könyvtára, érem-, régiségtani^[4] és természettudományos gyűjteménye is volt. Nyitra vármegye 1896-ban hozatta létre a Nyitra Vármegyei Múzeumot, amely párhuzamosan a gimnázium gyűjteményeivel a gimnázium épületében kapott helyet.

1992-ben a szlovák piaristák visszakapták az államtól a rendház és az iskola épületét, és utóbbiban szlovák nyelvű gimnáziumot indítottak.

Jeles tanárai és diákjai

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

• Bulla Ede
• Cetto Benedek
• Holló Imre
• Iványi István
• Orlits Dániel
• Papánek János
• Zimányi Lajos (1748-1805)
• 1706-1714 Tagányi Béla
• 1733 Cörver Elek
• 1735 Horváth Mihály
• 1735 Orosz Zsigmond (1717-1782) a kegyesrend tartományi főnöke.
• 1738 Deményi László
• 1741 Nemcsényi Adolf
• 1742 Ledai Lénárt kegyes tanítórendi áldozópap és tanár.
• 1749 Conradi Norbert
• 1750, 1754-1759 Lihán Paulin áldozópap és tanár.
• 1757 Pállya István
• 1775 Hannulik János Krizosztom
• 1776 Keszthelyi László áldozópap és gimnáziumi igazgató.
• 1776-1782 Bielek László
• 1797-1798 Horváth József áldozópap és tanár.
• 1800-1817 Kelle Lipót
• 1810 Diénes Antal
• 1851 Valentini Ker. János
• 1852-1853 Csaplár Benedek
• 1852-1863 Kapronczay Ede házfőnök és gimnáziumi igazgató-tanár.
• 1853 Erdősi Imre
• 1860 Chorényi József
• 1862-1864 Stech Alajos magyar festő, házfőnök, pedagógus, gimnáziumi igazgató.
• 1862-1863 és 1865–1867 Varsányi Pongrác
• 1865–1886 között itt oktatott Csősz Mihály Imre
• 1861-ben és 1879-ben itt oktatott Vágner József^[5]
• 1864-1873 között itt oktatott Biringer Ádám
• 1869 Gisser Gyula testnevelő tanár, uszodatulajdonos, "a nyitrai sport atyja"
• 1869-1870, 1886-? Horvát Sándor kegyes tanítórendi áldozópap és tanár
• 1873 Gond Ignác
• 1883-1887 Cserhalmy József
• 1886-1887 Takáts Sándor
• 1887 Ferenczi József
• 1899-1903 Szűcs István
• 1900-1910 Sarmaságh Géza
• 1905-1906 Karsay János
• 1909-1915 Frank István
• Cserép Sándor
• Stark Samu

Itt tanultak többek között:^[6]

Irodalom

• Csősz Imre 1876: A nyitrai kegyes-tanitó-rendi gymnasium alapitásának hetedik negyedszázados évfordulójára emlékül. Nyitra.
• Csősz Imre 1879: A kegyes-tanitó-rendiek Nyitrán. Nyitra.
• Csősz Imre 1886: A nyitrai gymnasiumi igazgatók. Nyitra.
• Acsay Antal 1887: A magyarországi kegyes tanítórend befolyása a XVIII. századi tanügyünk fejlődésére. 1750-1800. Bölcsészettudori értekezés. Vác.
• Wutz Albert 1887 (szerk.): A magyarországi fő- és középiskolák névkönyve. Budapest, 109.
• Horvát Sándor 1896: Okmánytár a piaristák Sz. László királyról czímzett nyitrai kollégiumának történetéhez. Nyitra.
• Prónai Antal 1899: A piarista iskolák kezdete. Budapest.
• Vajda Emil 1900: Középiskolai tanári névkönyv az 1899/1900. tanévről. Győr, 165.
• Kalmár Elek 1910 (szerk.): Középiskolai tanári névkönyv XI. Lőcse, 164.
• Nyitrai A Szent László királyról címzett róm. kat. főgimnázium értesítője 1910-1918. Szerk.: Frank István; 1915/16. Jankovich Ferenc; 1916/17. Mátrai János. Nyitra.
• Pallmann Péter 1914: A magyar piaristák II. József uralkodása alatt. Kolozsvár.
• 1918 Magyar Tiszti Címtár. Budapest.
• Gerencsér István 1943: A magyar felvilágosodás és a kegyes iskolák. Budapest.
• Magyar piarista rendtartomány története 1943, 265.
• Balanyi György 1943: A magyar piarista rendtartomány története. Budapest, 39, 231, 237, 279.
• Mészáros István 1988: Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája 996-1948. Budapest, 234.
• Kilián István 1992: A piarista diákszínpad és a nyitrai színjáték. Magyar Könyvszemle 108
• Pavol Kollár (ed.) 2001: 300 rokov piaristov v Nitre (1701 - 2001) - Zborník prejavov z odborného historického sympózia k 300. výročiu založenia piaristického kolégia a gymnázia v Nitre. Nitra.
• Kollár, Pavol 2002: Piaristi v Nitre. In: Marsina R. (zost.) 2002: Nitra v slovenských dejinách. 267-270.
• Popély Gyula 2004: III. A magyar tanügy kálváriájának kezdetei Szlovákiában az impériumváltás után (1918-1920). Irodalmi Szemle 2004/3, 80-81.
• Edita Ölvecká 2008: Maďarský jazyk a literatúra v študijnom programe Piaristického gymnázia v Nitre na prelome XIX. a XX. storočia. Bakalárska práca, FiF UK Bratislava, Katedra maďarského jazyka a literatúry..
• Magyar katolikus lexikon

Jegyzetek

Források

• Az iskola története
• Štátny archív Nitra, A Nyitrai Gimnázium iratai 1893–1953
• csemadok.sk
• Neves piarista diákok^{[halott link]}
• Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye. A Nyitrai gimnázium.

További információk

• Nyitra látnivalóinak listája