Habsburg–Lotaringiai Mária Jozefa főhercegnő

Mária Jozefa Gabriella főhercegnő
Született	1751. március 19.[1][2] Bécs
Elhunyt	1767. október 15. (16 évesen)[1][2] Bécs
Állampolgársága	Habsburg Birodalom
Szülei	Mária Terézia magyar királynő I. Ferenc német-római császár
Foglalkozása	arisztokrata
Kitüntetései	Csillagkeresztes Rend
Halál oka	feketehimlő
Sírhelye	császári kripta
A Wikimédia Commons tartalmaz Mária Jozefa Gabriella főhercegnő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

További Mária Jozefa nevű személyeket lásd itt.

Habsburg–Lotaringiai Mária Jozefa Gabriella főhercegnő, (teljes német nevén Erzherzögin Maria Josepha Gabriele Johanna Antónia Anna von Österreich), (Bécs, 1751. március 19. – Bécs, 1767. október 15.), Mária Terézia császárné leánya, osztrák főhercegnő, német-római császári hercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő.

Élete

Származása, testvérei

Mária Jozefa főhercegnő édesapja I. (Lotaringiai) Ferenc német-római császár (1708–1765) volt, édesanyja Mária Terézia császárné, osztrák uralkodó főhercegnő, magyar és cseh királynő (1717–1780) volt.

A császári pár 16 gyermekének sorában Mária Jozefa született tizenkettedikként. Felnőttkort megérő testvérei:

• Mária Anna Jozefa főhercegnő (1738–1789), betegsége miatt egy Klagenfurti kolostorba vonult vissza.
• József Benedek Ágost főherceg (1741–1790), később II. József néven német-római császár, magyar és cseh király (1764–1790).
• Mária Krisztina főhercegnő (1742–1798), aki 1766-ban Albert Kázmér szász–tescheni herceghez (1738–1822) ment feleségül.
• Mária Erzsébet főhercegnő (1743–1808), akit XV. Lajos francia király feleségéül szántak, de betegsége miatt egy innsbrucki kolostorba kényszerült vonulni.
• Károly József Emánuel főherceg (1745–1761), fiatalon meghalt.
• Mária Amália főhercegnő (1746–1804), aki 1769-ben I. Ferdinánd parmai herceghez (1751–1802) ment feleségül.
• Péter Lipót József főherceg (1747–1792), I. Lipót néven toszkánai nagyherceg, 1790–92 között II. Lipót néven német-római császár, magyar és cseh király.
• Mária Johanna Gabriella főhercegnő (1750–1762), akit IV. Ferdinánd nápolyi királlyal jegyeztek el, de meghalt az esküvő előtt.
• Mária Jozefa főhercegnő (1751–1767), akit szintén IV. Ferdinánddal jegyeztek el, de ő is meghalt az esküvő előtt.
• Mária Karolina Lujza főhercegnő (1752–1814), aki elhalt nővérei helyett 1768-ban feleségül ment IV. Ferdinánd nápolyi királyhoz (1751–1825), a későbbi I. Ferdinánd nápoly–szicíliai királyhoz, így Nápoly és Szicília királynéja lett.
• Ferdinánd Károly Antal főherceg (1754–1806), Lombardia főkormányzója, aki 1771-ben Estei Mária Beatrix modenai hercegnőt (1750–1829), és megalapította a Habsburg-ház Este-Modenai ágát.
• Mária Antónia főhercegnő (1755–1793), aki 1770-ben XVI. Lajos francia király felesége lett. Lajos Károly francia trónörökös herceg édesanyja. A francia forradalom során férjével együtt kivégezték. Fia 1795-ben fogságban halt meg.
• Miksa Ferenc főherceg (1756–1801) püspök, kölni választófejedelem, a Német Lovagrend nagymestere.

Rövid ifjúsága

Mária Jozefa főhercegnő együtt nevelkedett egy évvel idősebb nővérével, Mária Johanna Gabriellával. Egy gyerekszobában laktak, dajkájuk is ugyanaz a személy volt. Mária Johannát már 12 évesen eljegyezték IV. Ferdinánd nápolyi királlyal, de a kislány röviddel az esküvő előtt meghalt himlőben. Húga keservesen gyászolta elveszített nővérét. 1765-ben, 15 évesen elveszítette apját, Lotaringiai Ferenc császárt is.

Nővérének halála után Mária Jozefát jegyezték el IV. Ferdinánd nápolyi királlyal, bár a királynak nem volt túl jó híre. Mária Terézia azonban mindenképpen erősíteni akarta Habsburgok és a Bourbonok dinasztikus kapcsolatát. Leánya nevelőnőjének ezt írta: „Szegény Jozefát a politika áldozatának tekintem. Ám ha legalább teljesíti majd kötelességét Istennel és a férjével szemben, és gondoskodik a lelki üdvéről, úgy elégedett lennék még akkor is, ha boldogtalannak kellene látnom őt.”^[3]

1767-ben a kancelláriák megállapodtak a házassági szerződésben, a főhercegnő 200 000 gulden értékű kelengyéje elkészült és kiállították a bécsi Belvedere kastélyban. A hozományról nagynénje, Sarolta lotaringiai hercegnő gondoskodott. Október elején Mária Jozefa megkapta jövendőbelijének gyémántokkal ékesített portréját. Amikor a főhercegnő meglátta vőlegényének arcvonásait, taszítónak találta, és nem akart hozzámenni. Még az a ragyogó kilátás sem tudta megvigasztalni, hogy egyszer majd a Nápoly és Szicília kettős királyság királynéja lehet. Végül október 15-ére kitűzték a hivatalos esküvőt, amelyet képviselők útján (per prokuram) kellett volna megtartani a bécsi ágostonrendiek templomában (Augustinerkirche).

Mária Jozefa azonban 1767. október 4-én szintén megkapta a himlőt, miután illendő módon látogatást tett családtagjainak sírboltjában, a Habsburg-család kriptájában, a bécsi kapucinusok templomában, ahová nem sokkal korábban helyezték le a himlőben meghalt Mária Jozefa Antónia bajor hercegnőnek, II. József császár második feleségének nem megfelelően bebalzsamozott holttestét. A 16 éves főhercegnőben nem volt meg anyjának ellenálló képessége. Halálos ágyán még vigasztalta elkeseredett édesanyját. Október 15-én, esküvőjének kitűzött napján meghalt. Ő is a Kapuzinerkirche Császár-kriptájába (Kaisergruft) került, ősei és leánytestvérei mellé.

Mária Johanna Gabriella és Mária Jozefa halála után 1768-ban végül a tizenharmadik testvér, Mária Karolina Lujza főhercegnő lett IV. Ferdinánd nápolyi király felesége. Férjéből később I. Ferdinánd néven nápoly–szicíliai király lett.

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• Mária Jozefa főhercegnő életrajzi adatai.

Irodalom

• Niederhauser Emil: Mária Terézia, Pannonica, Budapest, 2000, ISBN 963-9252-14-X
• Thea Leitner: Habsburgs vergessene Kinder (A Habsburgok elfeledett gyermekei), Piper, 1996, ISBN 3-492-21865-2
• Friedrich Weissensteiner: Die Töchter Maria Theresias (Mária Terézia leányai), Kremayer & Scheriau, Bécs, 1991.
• Hugh Montgomery-Massingberd (kiadó): Burke's Royal Families of the World, 1. kötet: Európa & Latin-Amerika, Burke's Peerage Ltd, London, 1977.