Halványfoltú küllő

Halványfoltú küllő
A hal a balatonfüredi Bodorka Balatoni Vízivilág Látogatóközpontban
A hal a balatonfüredi Bodorka Balatoni Vízivilág Látogatóközpontban
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Gobioninae
Nem: Romanogobio
Bănărescu, 1961
Faj: R. albipinnatus
Tudományos név
Romanogobio albipinnatus
(Lukasch, 1933)
Szinonimák
  • Gobio albipinnatus Lukasch, 1933
  • Gobio belingi (non Slastenenko, 1934)
  • Gobio vladykovi (non Fang, 1943)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Halványfoltú küllő témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Halványfoltú küllő témájú kategóriát.

A halványfoltú küllő (Romanogobio albipinnatus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó védett faj.[1]

Magyarországon elsősorban a ragadozó halak étrendjének bővítése miatt jelentős. Védettségét elsősorban a szűk elterjedési terület indokolja, mert élőhelyein gyakori és szaporodóban lévő hala vizeinknek.

Előfordulása

Közép- és Kelet-Európában, jobbára a Fekete- és a Kaszpi-tengerbe ömlő folyók vízrendszerében él. Magyarországi vizekben őshonos és gyakori a kavicsos medrű hegyi patakokban, a nagyobb folyók felső szakaszán a forrásvidékig fordul elő.[2][3]

Hasonló fajok

Legkönnyebben a fenékjáró küllővel, a felpillantó küllővel és a homoki küllővel téveszthető össze. A fenékjáró küllőtől az erősen pettyezett hát- és farokúszója, valamint a hasúszók tövétől távolabb eső végbélnyílása különbözteti meg. A felpillantó küllő végbélnyílása távolabb van a hasúszók tövétől, és a faroknyele hengeres. A homoki küllő teste nyújtottabb, háta alacsony, faroknyele hengeres, és hátúszójában 8 osztott sugár van. Más fajok közül a rózsás márna vagy a petényi-márna hasonlít rá a legjobban, de itt egyértelmű különbséget jelent, hogy a márnák 2 pár bajuszt viselnek a szájuk körül, a hátúszójukból hiányzik a tövis, nagyobbak a pikkelyeik és minden oldalon két sorban 3 vagy 2 és 5 számú, kampós garatfogaik vannak.[3]

Megjelenése

Rajz a halról

A hal testhossza 8-10 centiméter, legfeljebb 15 centiméter. 39-43 nagy pikkelye van az oldalvonala mentén. A feje kúpos, orra lekerekített, a szemei nagyok és fölfelé tekintenek. Alsó állású szája szögletében 1-1 hosszabb bajuszszál található. Végbélnyílása közelebb esik a hasúszók tövéhez, mint a farkalatti úszó kezdetéhez. Az oldalvonal és a hasúszók tövi része között 4 pikkelysor található. A felső állkapocs hátulsó peremén mindkét oldalon egy-egy bajuszszál van.[2][3]

Életmódja

Rajban élő fenékhal. Nagyobb folyókban a paduczónától a torkolatig egyaránt megtalálható és megél az állóvizekben is. Legnépesebb állományai a dévérzónában alakulnak ki, ennek a jellemző hala. Hegy- és dombvidéki patakjainkban alkalmanként megtalálható, a kisebb folyóinkban elsősorban a sügérzónában lelhető fel. Tápláléka fenéklakó állatok és algák, de növényi anyagot és szerves törmeléket is fogyaszt.[3]

Szaporodása

Csoportosan május-júniusban ívik, ikráját a homokos mederfenékre rakja. Ivarérettségét 2-3 éves korban éri el. Az ikraszám általában 500 és 2000 körül mozog és a szemek átmérője körülbelül 1,5 milliméter.[3]

Jegyzetek

  1. Romanogobio albipinnatus (Lukasch, 1933). ITIS report. (Hozzáférés: 2010. június 5.)
  2. a b Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  
  3. a b c d e Halványfoltú küllő – Gobio albipinnatus Lukash, 1933. Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. (Hozzáférés: 2010. június 5.)

További információk

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 8.)
  • White-finned Gudgeon Romanogobio albipinnatus (Lukasch, 1933) (angol nyelven). BioLib.cz. (Hozzáférés: 2010. június 5.)
  • Halványfoltú küllő - Gobio albipinnatus. greenfo.hu. (Hozzáférés: 2010. június 5.)[halott link]
  • Romanogobio albipinnatus (Lukasch, 1933) (angol nyelven). FishBase. (Hozzáférés: 2010. június 5.)
  • Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.
Sablon:Védett halak
  • m
  • v
  • sz
Védett és fokozottan védett halak
Halfaj neve Latin név Természetvédelmi érték (Ft)
Fokozottan védett halak
Dunai ingola Eudontomyzon mariae 100 000
Dunai galóca Hucho hucho 100 000
Lápi póc Umbra krameri 100 000
Magyar bucó Zingel zingel 100 000
Német bucó Zingel streber 100 000
Petényi-márna, magyar márna Barbus peloponnesius 100 000
Tiszai ingola Eudontomyzon danford 250 000
Védett halak
Állas küsz Chalcalburnus chalcoides 10 000
Botos kölönte Cottus gobio 10 000
Cifra kölönte Cottus poecilopus 10 000
Dunai hering Caspialosa kessleri 2000
Felpillantó küllő Gobio uranoscopus 50 000
Fenékjáró küllő Gobio gibio 2000
Fürge cselle Phoxinus phoxinus 2000
Gyöngyös koncér Rutilus frisii 2000
Halványfoltú küllő Gobio albipinnatus 10 000
Homoki küllő Gobio kessleri 10 000
Kövi csík Noemacheilus barbatulus 2000
Kurta baing Leucaspius delineatus 2000
Leánykoncér Rutilis pigus 10 000
Pénzes pér Thymallus thymallus 10 000
Réti csík Misgurnus fossilis 2000
Selymes durbincs Gymnocephalus schraetze 10 000
Sima tok Acipenser nudiventris 10 000
Sőregtok Acipenser stellatus 10 000
Sujtásos küsz Albunoides bipunctatus 2000
Széles durbincs Gymnocephalus balon 2000
Szivárványos ökle Rhodeus sericeus 2000
Tarka géb Proterorhinus semilunaris 2000
Kőfúró csík, törpecsík Sabanajewia aurata 2000
Vágó csík Cobitis teania 2000
Vágótok Acipenser gueldenstaedti 10 000
Vaskos csabak Leuciscus souffia 10 000
Viza Huso huso 10 000
Taxonazonosítók
  • Halak A halak portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap