Sárga-tenger
| Sárga-tenger (黄海, 黃海 vagy 西海) | |
 | |
| Országok |  Dél-Korea Észak-Korea Kína |
| Hely | Csendes-óceán |
| Hosszúság | 960 km |
| Szélesség | 700 km |
| Felszíni terület | 380 000 km2 |
| Átlagos mélység | 44 m |
| Legnagyobb mélység | 152 m |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 35°, k. h. 123°35, 12335.000000°N 123.000000°EKoordináták: é. sz. 35°, k. h. 123°35, 12335.000000°N 123.000000°E | |
 | |
| A Sárga-tenger elhelyezkedése | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sárga-tenger témájú médiaállományokat. | |
A Sárga-tenger (kínaiul 黄海, pinjin átírással Huáng Hǎi, koreaiul 黃海 vagy 西海) a Csendes-óceán egyik másodrendű peremtengere a Koreai-félsziget és Kína között.
Neve
A Sárga-folyó iszapos hordaléka miatt kapta a Sárga-tenger nevet. A folyó a Pohaj-öbölbe ömlik.
Természeti földrajza
A Csendes-óceán nyugati partvidékén helyezkedik el a Japán-tenger és a Dél-kínai-tenger között. Nyugaton Kína határolja, keleten a Koreai-félsziget. Déli határát a Jangce torkolata és a Csedzsu-szoros között húzzák meg. A „másodrendű peremtenger” besorolást azért kapta, mert keletnek, a Kelet-kínai-tenger felé nyílt, ezért az önmagában is a Kelet-kínai-tenger peremtengerének számít. Kettejük határát többé-kevésbé önkényesen vonják meg, ezért területéről a különböző források más-más adatokat közölnek — a Magyar Nagylexikon szerint ez 420 000 km².
Nagy északnyugati öble a Pohaj-tenger, amelyet északkeletről a Liaotung-félsziget, délről a Santung-félsziget határol. Keleti partján, a Koreában alakult ki a világ második legnagyobb árapálysíksága. Partvonala Koreától a Santung-félszigetig erősen tagolt; ettől délre, a Kínai-alfölddel érintkező szakasz tagolatlan, lapos. A lapos partok előtt nagy homokzátonyok húzódnak.
Mélysége sehol sem haladja meg a 100 m-t. Ennek megfelelően nagy a vízhőmérséklet éves hőingása:
- nyáron + 20°C körül;
- télen a déli részen + 10°C körül, a Pohaj-tenger északi partvidékén a fagyponthoz közeli.
Az árapály erős; szintkülönbsége több mint 4 méter. A víz sótartalma 33 ezrelék alatti.
Éghajlata mérsékelt övi monszun jellegű. AZ uralkodó szélirány nyáron délkeleti, télen északnyugati. Időnként trópusi viharok söpörnek végig rajta.
Gazdasági földrajza
Gazdasági jelentősége igen nagy. A sűrűn lakott partvidéken több nagyvárosi agglomeráció sorakozik (a kínai oldalon Tiencsin és Talien, Koreában Phenjan és Szöul). Mindkét parton jelentős kikötők, közlekedési csomópontok épültek.
A tengervízből sót párolnak le.
Magyar vonatkozású érdekesség
Az első világháború idején az Osztrák–Magyar Monarchia Kaiserin Elisabeth cirkálója 1914 nyarán a Távol-Keleten, a Sárga-tengeren tartózkodott, majd behajózott a Németország által bérelt Csingtao kikötőjébe. Japán 1914. augusztus 16-i ultimátumában Németországot a bérelt terület elhagyására szólította fel. Mivel az ultimátum megválaszolatlan maradt, Japán 1914. szeptember 28-án megkezdte Csingtao ostromát.[1]
Jegyzetek
- ↑ Veperdi András: A KAISERIN ELISABETH cirkáló története és szerepe Csingtao védelmében.Hajózástörténeti Közlemények. [2017. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 2.)
Források
- Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 801–802. o. ISBN 963-9257-14-1
Földrajzportál
Korea-portál
Kína-portál
