Kecskeméti kisvasút

Kecskeméti kisvasút
Mk48-as mozdony két kocsival Kecskemét KK állomáson
Általános adatok
Ország	Magyarország
Vármegye	Bács-Kiskun vármegye
Vonalszám	148, 149
Hossz	26 km
Üzemeltető	MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Történelmi adatok
Építés	1917, 1927–1928
Átadás	1917
Leállítás	2009. december 13.
Műszaki adatok
Nyomtávolság	760 mm
Maximális sebesség	40 km/h
A hálózat térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskeméti kisvasút témájú médiaállományokat.

Jakabszállás–Kiskunmajsa-vasútvonal
Jelmagyarázat Megszűnt vonalszakasz Kecskemét KK felé 0 Jakabszállás 1 Jakabszállás, Kisvasút köz 3 Kocsistanya 5 Jakabszállási tanyák 8 Bugacpuszta 12 Bugac 15 Bugac felső 16 Móricgát 18 Hittanya 20 Nagybugac 23 Szanki tanyák 26 Soltvadkerti út 29 Szank 36 Kiskunmajsa KK

A kecskeméti kisvasút egy keskeny nyomközű vasúti hálózat a Kiskunságban, mely a 149-es számú Jakabszállás–Kiskunmajsa vonalat jelenti.

A teljes hálózaton a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.^[1] Az utolsó vonatok Kiskőrös felé december 11-én, Kiskunmajsa felé december 12-én közlekedtek. A korábbi Kiskőrösre vezető vonalat, valamint a megmaradt vonal Kecskemét KK és Jakabszállás közti szakaszát hivatalosan 2024. január 1-jével törölték a vasútvonalak közül.^[2] A kisvasúti napja^[3] augusztus második szombatja.

Története

A kecskeméti kisvasút is, mint a legtöbb kisvasút faanyag és egyéb más termékek szállítására jött létre. A Kecskemét Város Erdőhivatalánál dolgozó Bakkay József vetette fel először,^[4] hogy a Bugac melletti erdőkből a tüzelőnek használt faanyagot kisvasúton szállítsák az Alsómonostori téglaégetőbe, és Kecskemétvárosába. A 15 km-es gazdasági vasutat 1920 December-ben adták át. A vasút 600;mm-es nyomtávval épült. 1928- ban átépítették 760mm-re, majd 1930-ban megszünt a forgalom csökkenése miatt.

A vasútüzem kibővítése 1927 őszén kezdődött. A Kecskemét–Kiskunmajsa közötti 51 km-es fővonalat építettek, amely Kecskemét alsó MÁV állomásnál szintben keresztezte a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalat és a Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonalat. Az új vasútvonalat 1928. szeptember 12-én adták át. Ezzel együtt megépült Kecskeméten a Rávágy téri új végállomás és az átrakodó a nagyvasúthoz. A környékbeli tanyákon élőknek nagy fejlődést jelentett a kisvonat, mert ez volt az egyetlen közlekedési eszközük. A személyszállítás mellett a megtermelt árukat is gyorsan el tudták szállíttatni a városba, illetve az átrakodó állomásnak köszönhetően bárhova az országon belül. Ezen a vonalon már kezdetektől napi három vonat pár közlekedett, reggel, délben és este. Kezdetben négy gőzmozdony látta el a szolgálatot, Jónás, Jakab, Lajos, és Ilonkának nevezték el.Majd 1935-ben két motorosmozdony-t,M1 - M2 ,Dmot 951 - 952 vásároltak a GANZ-tól , és 1940-ben a Ganz-M3Dmot953-at, és a használt Feri nevű gőzmozdonyt.

Az 1929–1933 közötti gazdasági válság miatt a vasút léte veszélybe került. Kecskemét város vezetői nem nyugodtak bele, hogy a nemrégiben épített vasútjukat a bezárás fenyegeti. A jövőt a turizmusban látták. Létrehozták a Kecskeméti Idegenforgalmi Irodát, mely Bugacpusztán programokat, kirándulásokat kezdett szervezni. Óriási kampánnyal hívták fel az emberek figyelmét a kisvasútra és Bugacpusztára. Több neves hazai és külföldi személyiség is megfordult itt, például Móricz Zsigmond, Gusztáv Adolf a későbbi svéd király és Rabindranáth Tagore Nobel-díjas költő, író. A gőzmozdonyokat ekkor cserélték le dízelmeghajtású motorkocsikra, közülük a Dmot 953 ma Nagycenken található kiállítva.^[5]

Az 1930-as évek folyamán több terv is született a vasútüzem bővítésére új vonalakkal. Felmerült a kiskunmajsai vonal meghosszabbítása a Szegedi Kisvasút felé – összekapcsolva a két hálózatot, valamint új vonalak építése Kiskőrös, Kiskunhalas, Cegléd, a Kecskeméti nagyállomás, és Tiszaug irányába. Végül a kiskőrösi vonal megépítésébe kezdtek bele az 1940-es években, a második világháború azonban több évig hátráltatta a munkát, csak az alépítmény építése kezdődött meg. A háború után azonban folytatódott a munka. 1947-ben Törökfáitól Páhig, majd 1948-ban Kiskőrösig megépítették a vágányokat. Így a vasútüzem elérte a 100 km-es vágányhosszt.

1949 év elején Kecskemét város tulajdonából a MÁV tulajdonába került a vasútüzem. 1961-ben területrendezés miatt felszedték a Rávágy tér és az átrakodó közti mintegy 1 km-es szakaszt. 1961 Júliusában kezdték meg az Mk49-es mozdonyok próbaüzemét,de a tapasztalatok alapján nem váltak be, ezért később Mk48-asokra cseréltek, amelyek próbáját is itt végezték. A sikeres próbák után a kisvasút bezárásáig folyamatosan üzemeltek a vonalakon az Mk48 -asok.

1981-ben a Halasi úti felüljáró építése miatt átépítették Kecskemét KK állomást, és megszüntették a Kecskemét-alsó pályaudvarhoz kapcsolódó pályaszakaszt is.1984-ben Kecskemétre került a 490-053-as gőzmozdony, a Bugaci Kispöfögő amellyel különvonatokat továbbítottak 2008-ig. A 90-es évekre megszűnt a teherszállítás a hálózaton, a megmaradt teherkocsikat a vonalak különböző állomásain tárolták. A csökkenő utasszám miatt az ezredfordulóra általánossá váltak a mindössze egykocsis szerelvények. A kisvasúton 2009 decemberében megszűnt a személyszállítás. Az utolsó vonatok december 12-én közlekedtek Kecskemét és Kiskunmajsa között. Bár a kiskőrösi vonalrész is ezen a napon szűnt volna meg, december 11-én Kispáhi közelében kisiklott a 31715 számú személyvonat. A MÁV úgy döntött, nem állítja helyre a pályát, így utolsó nap pótlóbuszok jártak ezen a viszonylaton.

A bezárás után

A pálya, a létesítmények és a járművek további sorsa bizonytalan, aggodalomra ad okot, hogy máris megkezdődtek a rongálások.

A brüsszeli székhelyű Európai Múzeum- és Turistavasutak Szövetsége éves konferenciájának 2010-ben Magyarország adott otthont. Az utolsó napon (2010. április 28.) a külföldi vendégek tiszteletére a kisvasút tett egy külön menetet Kecskemét KK és Bugac felső között. Ezen esemény után az is szóba került, hogy a kecskeméti kisvasút egy része működhetne majd turisztikai vasútként.

Az idők során négy Mk48-as mozdony (2008, 2013, 2022, 2036) és 2 BDa-w kocsi került Kecskemétről a Balatonfenyvesi Gazdasági Kisvasútra.

2022 nyarától a szegedi Vasúttörténeti Alapítvány szervezésében a 149-es vonal Bugac környéki részein előre meghirdetett napokon menetrendszerinti motoros hajtányozás-ra van lehetőség. A hajtányozásra alkalmas vonalszakasz a Kiskunsági hajtánypálya nevet kapta.^[6] 2024. január 1-jével a Kiskőrösre vezető vonalat, valamint a Kecskemét KK-Jakabszállás szakaszt hivatalosan is törölték a MÁV vasútvonalak közül.^[7]

Pálya

A vasúti pálya végig egyvágányú, jellemzően a homokba fektetett fa- és betonaljas felépítmény került beépítésre „i” és „c” sínekkel. Kecskeméten egy tároló és három fordító-indító vágánnyal, míg Törökfái, Orgovány és Bugac felső állomásokon három vágány található, a többi állomás kétvágányos. Kecskemét és Bugac között 30–35 km/h az engedélyezett sebesség, de a többi szakaszon a rossz állapotok miatt nem voltak ritkák a 15 km/h-s korlátozások sem. Az utolsó előtti üzemnapon pályahiba miatt siklott ki egy vonat Páhi közelében.^[8]

Kecskemét KK

A kisvasút kezdőponti állomása Kecskemét déli részén helyezkedik el. A felvételi épület leromlott állapotú, sok apró részlet még az eredeti állapotokat tükrözi. A keleti homlokzat középrizalitján Kecskemét város címere, a tetőn pedig kovácsoltvas keretben a KGV (Kecskeméti Gazdasági Vasút) felirat található. Az állomás végén elhelyezkedő fűtőház mellett szénszerelő darut találunk. Gázolajszereléshez kialakítottak a dízelmozdonyok számára egy csonkavágányt is.^[9]

Járműállomány

• 490,053 pályaszámú gőzmozdony, a Bugaci Kispöfögő, 1942-ben készült a MÁVAG gyárában, 1983-ban a Szobi Gazdasági Vasútról szállították át.
• Mk48 sorozatú dízelmozdonyok (2 db, pályaszámaik: 2030, 2036)^[10]
• Ba-w személykocsik a menetrendszerű forgalomhoz (6 db: 25-01 441-9, 447-6, 448-4, 451-8, 452-6, 453-4)
• Ba-w személykocsik a nosztalgia járatokhoz (3 db: 25-01 454-2, 455-9 és 456-7)
• BDa-w személykocsik (3 db: 25-01 610-9, 613-3, 616-6)

A budapesti MÁV Széchenyi-hegyi Gyermekvasútra átköltözött Mk48 2030-as mozdony adatai:^[11]

Pályaszám	Gyártási év	Kecskemétre érkezett	Korábbi állomáshelyek
Mk48 2030	1961	1972. után	Békéscsaba, Szeged

Korábban a 2036-os már volt Kecskeméten, a ceglédi és a balatonfenyvesi szolgálat között. Megfordultak itt továbbá az alábbi pályaszámú mozdonyok: 1004, 1006, 1007, 1009, 1011, 2001, 2003, 2004, 2008, 2013, 2015, 2021, 2022, 2030, 2031, 2036, 2038, 2039^[12]

Keskeny Nyomközű Vasúti Járműskanzen

1996. április 26-án, a magyar vasútközlekedés 150. évében adták át a kisvasút végállomásánál a szegedi Vasúttörténet Alapítvány, a MÁV, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a helyi dolgozók segítségével létrejött keskeny nyomközű járművek szabadtéri kiállítását. A kecskeméti mellett más kisvasutak állományából is láthatunk itt járműveket, sajnos egyre rosszabb állapotban.

Kiállított tárgyak:^[13][14]

• C–50 mozdony (GV 3719, illetve GV 319 pályaszámmal) Balatonfenyvesről (2010-ben elszállítva)
• L–60 mozdony (D 04-601) Szilvásváradról (elszállítva 2007-ben, ma a szobi kisvasút mozdonya)
• Ba-w (50 55 25-01 443-5) személykocsi (Korábban Bax sorozat, 2000-ben kiégett)
• BDa-w (50 55 25-01 614-1) poggyászteres személykocsi (Korábban Bax sorozat)
• K03-211 ÁEV büfékocsi
• Fa-w (82 55 600 4081-8) magas oldalfalú, nyitott teherkocsi fékbódéval (Korábban Jah 2046)
• Fa-w (82 55 600 4127-9) pőrekocsi fékállással (Korábban Jah 3723, illetve KGV 302)
• Fa-w (82 55 600 4126-1) pőrekocsi (Korábban Jah 3699, illetve KGV 313)
• Uba (51029) billenthető szekrényű kőszállító kocsi (a szobi kőbányából)
• Ha-w (82 55 200 4043-7) fedett teherkocsi (Korábban Gah 1720)
• NA 37/18 (80 55 536 1150-2) zsámolyozókocsi (Magyarországon egyedi példány)
• XAT (50 55 706 2010-3) tartálykocsi
• Rönkszállító forgózsámolyok
• 490,053 gőzmozdony kazánja
• Nem biztosított alak főjelző

Érdemes megemlíteni az állomáson tárolt ritkaságnak számító Wanderer sínautót,^[15] a MÁÉV S. 05-207 típusú Skoda motoros sínbuszt ("Ezüst Nyíl"), valamint a motoros és kézi hajtányokat is (pl. "Kék hintó").^[16]

Nevezetességek és látnivalók a vasút környékén

• Kecskemét
• Bugaci puszta
• Bugacpusztai csárda
• Kiskunmajsai gyógyfürdő
• Petőfi Sándor szülőháza Kiskőrösön
• Kiskunsági Nemzeti Park

További információk

Szakirodalom

• Dr. Horváth Ferenc: 75 éves a bugaci kisvasút (Tiberias Bt., 2003)
• Tusnádi Csaba Károly: Magyarországi kisvasutak (Pallas Stúdió, Budapest, 2000)
• Horváth Ferenc: Ötven éves a kecskeméti kisvasút kiskőrösi vonala, 1952–2002; MÁV Rt. Vezérigazgatóság, Budapest, 2002 (Vasúthistória könyvek)

Az interneten

• Fényképek kisvasut.hu-n
• Története
• A 2004-es kisvasúti nap
• A 2007-es kisvasúti nap^{[halott link]}
• A 2008-as kisvasúti nap
• A 2009-es kisvasúti nap^{[halott link]}
• A kispöfögőről
• Képek a kisvasútról^{[halott link]}
• Beszámoló a Kecskemét-Kiskőrös vonalról (részben)
• A kiskőrösi vonal állomásai^{[halott link]}
• A kiskunmajsai vonal állomásai^{[halott link]}
• Magyarország kisvasútjai – A bugaci vasút (1971) Rácz Gábor és Rockenbauer Pál filmje (részlet)
• A kisvasút oldala

A bezárásról

• A kisvasút.hu a megszüntetésről
• Az indóház.hu a megszüntetésről Archiválva 2015. április 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A baon.hu a megszüntetésről I. Archiválva 2009. december 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A baon.hu a megszüntetésről II. Archiválva 2009. december 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Kecskemét MJV honlapja a bezárásról
• Képek a bezárás utáni állapotokról^{[halott link]}

Videók

• A 2009-es kispöfögés
• Vonat érkezik Kecskemétre
• Érkezés Törökfái állomásra
• Törökfái állomáson
• Hittanya megállóhely felé
• Jó minőségű videó a kisvasútról
• A 2009-es kisvasúti napon
• Könnyes búcsú a bugaci kisvasúttól (index.hu)
• Búcsúztató videó
• Emlékvideó
• Kecskeméti kisvasút 1928-2009

Jegyzetek