Nyírvidéki Kisvasút

Nyírvidéki Kisvasút
Általános adatok
Ország	Magyarország
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Hossz	39,51 km
Üzemeltető	MÁV Magyar Államvasutak Zrt. Electric and Transport Undertakings Co. Ltd.
Történelmi adatok
Építés	1905, 1911
Átadás	1905
Leállítás	2009. december 13.
Műszaki adatok
Nyomtávolság	760 mm
Maximális sebesség	40 km/h
A hálózat térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírvidéki Kisvasút témájú médiaállományokat.

A Nyírvidéki Regionális Kisvasút, közismertebb nevén a Nyírvidéki Kisvasút egy 760 mm nyomtávolságú, egyvágányú, nem villamosított keskenynyomtávú vasúti hálózat, amelynek két vonala a Rétköz térségéből mintegy húsz települést és tanyát köt össze Nyíregyházával. Jelenlegi üzemeltetője a MÁV-START Zrt. és a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület Kisvasúti napja: szeptember második szombatja. Menetrendi száma: 118 és 119.

1905-ben épült meg a Nyíregyháza–Dombrád közötti vonal, amely 1911-ben balsai szárnyvonallal bővült. 1930-ban a Balsai Tisza-híd átadásával kapcsolatba került a Bodrogközi Gazdasági Vasúttal, a Hegyközi Vasúttal és a Pálházi Erdei Vasúttal, így Nyíregyháza kapcsolatba került Sárospatakkal és Sátoraljaújhellyel is kisvasúton. A kapcsolat a híd 1944-es felrobbantásáig tartott, amely azóta sem épült újjá.

2009. szeptember 17-én megszűnt a forgalom Herminatanya és Dombrád, illetve Herminatanya és Balsa között, 2009. december 13-án, a 2009/2010. évi menetrendváltáskor viszont a teljes hálózaton leállt a forgalom, beleértve a Nyíregyháza–Herminatanya közötti vonatokat, és a korábban leállított részeken közlekedő vonatpótló buszjáratokat.^[1] 2021 Januárja óta a kisvasút egyes részeit önkéntesek tartják karban és üzemeltetik.

A Kisvasút jelenlegi főbb járművei:

- 2db PVG: P-385, P-524

- 2db sínbicikli

- 1db C50 mozony (Dongó)

- 1db Épgép vontató

Ezek a járművek a vonalon viszonylag gyakran közlekednek ezért a vasút önkéntesei és a MÁV Zrt dolgozói mindenkit kérnek hogy az útátjárókat fokozott óvatosságal és figyelemmel közelítsék meg hogy egy esetleges jármű érkezése esetén időben meg tudjanak állni. Fontos ezeknek a járműveknek ugyan úgy elsőbségük van a közúttal szemben mint nagyobb társaiknak!

Története

A kezdetek

A Nyírvidéki Kisvasút különlegessége, hogy a többi keskenynyomközű vasúttal ellentétben nem csak teherszállítás céljából épült, már korán nagy hangsúlyt kapott a személyszállítás is. A Nyíregyházavidéki Kisvasutak Részvénytársaság által épített kisvasút 760 mm nyomtávolságú, 56 km-es fővonalát Nyíregyháza és Dombrád között 1905. december 20-án adták át.^[2] A személyforgalom igen korán, 1906. március 24-én indult meg ezen a vonalon.
A Buj község Herminatanya állomásától Balsáig tartó 15 km-es szárnyvonalat 1911. augusztus 5-én nyitották meg. Ezen már az átadás napján jártak személyvonatok. A felépítményt 12 kg/fm tömegű sínekből építették, a pályára 5,5 tonna tengelyterhelést engedélyeztek.

A Nyíregyháza belterületén haladó, Sóstóig tartó nyolc kilométeres szakaszt 1911-ben villamosították, így a helyi közlekedést villamos motorkocsikkal oldották meg.

Bővebben: Nyíregyháza villamosvonal-hálózata

Az egyesítés

Nyírvidéki Kisvasút

Jelmagyarázat Nyíregyháza NyK–Dombrád Nyíregyháza NyK–Balsa (119-es számú vasútvonal) (118-as számú vasútvonal) Nyíregyháza-Átrakó Nyíregyháza-Átrakó Nyíregyháza NyK. mh. Nyíregyháza NyK. mh. Nyíregyháza-Vásártér Nyíregyháza-Vásártér Sóstógyógyfürdő mrh. Sóstógyógyfürdő mrh. Nyírszőlős mh. Nyírszőlős mh. Fakapu mh. Fakapu mh. Kótaj mrh. Kótaj mrh. Újkótaj mh. Újkótaj mh. Nagytanya mh. Nagytanya mh. Buj mrh. Buj mrh. Buj község mh. Buj község mh. Herminatanya áll. Herminatanya áll. Ibrányi temető mh. Gilányi mh. Ibrány mrh. Paszab mh. Nagyhalászi Kendergyár Tiszabercel mrh. Nagyhalász mrh. Tiszabercel-Vásártér mh. Érhát mh. Gávavencsellő felső mh. Kétérköz mh. Gávavencsellő mrh. Tiszatelek mrh. Gávavencsellő alsó mh. Újdombrád mh. Balsa mrh. Dombrád mrh. Balsa-Tiszapart mh. felrobbantott Balsai Tisza-híd Bodrogközi Gazdasági Vasút

1930. október 23-án adták át Kenézlő és Balsa közötti vonalat a Balsai Tisza-híddal együtt.^[3] Ezzel a Nyírvidéki Kisvasút közvetlen összeköttetésbe került Bodrogközi Gazdasági Vasúttal, a Hegyközi Vasúttal és azokon keresztül a Károlyi-uradalom tulajdonában lévő pálházi erdei vasúttal. Az összekapcsolt pályák együttes hossza meghaladta a 187 kilométert.

A személyszállító vonatokat kezdetben benzin-elektromos, majd dízelüzemű mozdonyok vontatták. A teherforgalomban gőzmozdonyokat alkalmaztak. 1937-től Nyíregyháza és Sátoraljaújhely között gyorsmotorvonatok közlekedtek. A Szabolcs és Zemplén nevű könnyű szóló, majd 1940-től a pótkocsis Tisza motorkocsikkal – melyeket az utasok sinbusznak neveztek, nem alaptalanul, mert remek rugózással voltak ellátva – közlekedtetett menetrend szerinti járatokkal elért 60 km/h-s sebesség ma is rekord a keskenynyomközű vasúti közlekedés hazai történetében. A Felvidék 1938-as visszacsatolása idején a magyar közigazgatás kialakítására a Nyíregyházáról kirendelt tisztviselők e kisvasúton három és fél órás menetidővel (!) utaztak Kassára és vissza. (Nem ide tartozik, de nagyon nagy hiba volt a visszacsatolt területek közigazgatásának ilyen módon történt megszervezése, mert az így "megsegítettek" emiatt másodrendűnek érezték magukat, sokan ezt szinte megszállásnak tekintették). A vasúton mind a személy-, mind a teherforgalom jelentősen fellendült, aminek a második világháború vetett véget. 1944 októberében a visszavonuló német csapatok felrobbantották a katonailag fontos Balsai Tisza-hidat, mely soha nem épült újjá, így megszűnt a bodrogközi kisvasúttal az összeköttetés, ezáltal a hálózat végleg két részre szakadt, bár egy ideig a hidat kompokkal pótolták. Ezután az utasok komppal szállhattak át egyik vonatról a másikra. A Bodrogköz-Hegyközi Vasutat 1980-ban számolták fel.

Az államosítás után

A második világháború után 1948-ban ezt a vasutat is államosították, ekkor a MÁV Debreceni Vasútigazgatóságához került. 1949-ben összevonták a Bodrogközi Gazdasági Vasúttal Nyírbodrogi Kisvasút néven. Az államosítás után megkezdődött a vasút korszerűsítése. A modern járművek beszerzése megkövetelte a pálya átépítését is. A kopott, 12 kg/fm tömegű síneket 23 kg/fm-esre cserélték, a vágányt több helyen vasbetonaljakkal erősítették meg.

Az 1960-as évek elején leselejtezték a már csak tehervonatok továbbítására használt gőzmozdonyokat. A villamosközlekedés 1969. május 30-án, menetrendváltáskor szűnt meg,^[4] a belvárosi vasúti pálya felszámolásával egy időben. A belvárosi nyomvonal helyett egy várost elkerülő szakasz épült a 100b vasútvonallal párhuzamosan, mely a sóstói felüljáró után Sóstógyógyfürdő állomáson csatlakozik a vonalhoz. A vasútüzem teljes felszámolása is napirenden volt, de ezt a vonatok viszonylag nagy kihasználtsága miatt elvetették.

A kisvasút napjainkban

Kezdeti veszteségek

Az 1990-es évek elején újra felmerült a kisvasút megszüntetése, azonban az utazóközönség továbbra is igényt tartott a vasútra, így elálltak a tervtől. 1944-ben felrobbantották a Balsai Tisza-hidat, mely soha nem épült újjá, így megszűnt a Bodrogközi kisvasúttal az összeköttetés, bár egy ideig a hidat kompokkal tudták pótolni. 1980-ban megszűnt a Bodrogközi kisvasút, de a Balsai Tisza-partra ezután is jártak személyvonatok. Ez a szakasz minden áradásnál víz alá került.

Fokozatos leépülés

2000 körül elkezdődött a kisvasút fokozatos leépülése. Ez a járműparkban és az egyre rosszabb állapotú pályán mutatkozott meg. Gyakoriak voltak az autóbusszal történő pótlások, melyekre azért volt szükség, mert a műszaki állapotok miatt nem tudtak vonatok indulni. A kisvasút ekkoriban egyik napról a másikra élt. Pénzhiány miatt csak kisebb, tűzoltás jellegű karbantartásokat tudtak végezni, nagyobb felújításokra nem volt lehetőség. A teherszállítás megszűnésével pedig csak az utasszállítás maradt az egyetlen kiszolgált terület, ám a kisvasút sem az utazási idő, sem a kényelem tekintetében nem vehette fel a versenyt az autóbuszokkal. A közelmúltban^{[pontosabban?]} a vonatok kihasználtsága változó volt, az utasok többsége Nyíregyháza-Vásártér, valamint Kótaj megállókig utazott. Az avuló, koros pálya és az elmaradó fejlesztések, valamint az utasigényeket nem megfelelően kiszolgáló menetrend miatt az utasok elpártoltak, ami később a vasút végét is jelentette.

Megszüntetés

A kisvasúton 2009. december 12-én megszűnt a forgalom a pálya és a járművek rendkívül rossz állapota és a rendkívül alacsony kihasználtság miatt. A kisvasút fenntartása már nem volt gazdaságos, felújítása rengeteg pénzbe került volna, ezért az olcsóbb megoldást, a megszüntetést választották. A menetidő a 39 km hosszú Balsai-Tiszapart ↔ Nyíregyháza közötti szakaszon a 2008-as menetrend szerint 2 óra volt. Ezt a tekintélyes késések még tovább növelték. A nagy menetidő nem az emelkedés és nem is a sokáig tartó utascsere miatt volt, hanem a rengeteg lassújel miatt.

Bővebben: 2009-es magyarországi vasútbezárások

Jelen

A pályán jelenleg semmilyen üzemszerű közlekedés nem zajlik. Néha a C-50 típusú mozdonnyal pályabejárásokat tartanak. Két Mk48 típusú mozdonyt és néhány kocsit átvett a 2016. május 1. óta Felcsúton működő Vál-völgyi Kisvasút, a nyitott személykocsi a Balatonfenyvesi Gazdasági Vasútra került. A Dombrád környéki vonalszakaszon a Kisvasutak Baráti Köre nyírvidéki szakcsoportjának közreműködésével előre meghirdetett napokon motoros hajtányozásra van lehetőség.

Jövő

Mint a legtöbb leállított forgalmú kisvasúton, itt is felmerült az újraindítás gondolata. Egy civil egyesület azért dolgozik, hogy újraindítsák a kisvasutat. Az üzemeltetést magáncégként képzelik el. Egyelőre pénzhiány miatt nem indították újra a vasútüzemet. Sem a pályának, sem a járműveknek nem lenne elég egy kisebb mértékű felújítás. A másik szintén súlyos probléma az, hogy a turisták semmilyen alternatívát nem kapnak a kisvasúttól a buszokkal szemben. A környék nevezetességei közúton is elérhetőek. A vasút ezen úti célok eléréséhez csak nagyobb menetidőt kínál, és mivel a puszta közepén halad, nem nyújt nagy élményt az utazás egy átlagos embernek egy erdei vasúttal szemben.

Más elképzelések szerint egy elővárosi villamos járhatna a kisvasút helyén, ám ehhez szinte teljesen újjá kellene építeni a vonalat.

A harmadik elképzelés, hogy felszedik a síneket és a jelenleg kihasználatlan pálya helyén más hasznos dolgot, például bicikliutat építenek.

A kisvasút jövője egyelőre bizonytalan, és az idők múltával csak egyre rosszabb állapotba kerül.

A tulajdonos MÁV Zrt. 2020. áprilisában nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett a kisvasút Nyíregyháza állomás és Sóstógyógyfürdő közötti felújításának megtervezésére. A felújítás több nyomvonalváltozattal valósulhat meg (új kisvasúti állomás a nagyvasúti állomással szemben, vagy a kisvasút vágányának fonódása az állomás első vágányával, illetve a meglévő járműtelep felújítása vagy új járműtelep építése).^[5] A felújítás utáni üzemet nehezíti, hogy a kisvasút már nem rendelkezik üzemképes Mk48 sorozatú dízelmozdonnyal.

2021-ben a Kisvasutak Baráti Köre Nyírvidéki szakcsoportja önkéntesekkel együtt megkezdte a vonal tisztítását. Először a Sóstógyógyfürdő-Kótaj szakaszon, majd Dombrád és Tiszatelek között. Hajtánypálya projekt keretein belül előre meghirdetett napokon lehetőség van hajtányozásra a kisvasút Dombrád környéki vonalszakaszán.

2023-ban a kisvasúti üzem újra indulásának nincs valós realitása. A Nyíregyházi nagykörút négysávosítása miatt a kisvasúti átrakó végében lévő kocsijavítót elbontották, a kisvasút utolsó, 2023-as számú mozdonyát a Szolnoki járműjavítóba szállították, hogy felújítás után a Balatonfenyvesi gazdasági vasúton kezdhessen új életet.

Járműállomány

1980-ban Mk45 típusú mozdonyok érkeztek a kisvasútra a Bodrogközi-Hegyközi Gazdasági Vasútról. Nagy teljesítményük minden feladatra alkalmassá tette őket, de nagy tengelyterhelésük miatt túlzottan igénybe vették a pályát, ezért 1994-ben a az Mk45 2007, 2008 és 2010 pályaszámú mozdonyokat selejtezték, a 2009-es mozdonyt a Gyermekvasútra szállították, majd kiállították Füzérkomlóson.

Járműállomány 2024-ben:

• 9 db Mk48 sorozatú dízelmozdony, személyvonatok vontatására:
  • Mk48 2012 (Üzemel, Vál-völgyi kisvasút)
  • Mk48 2016 (Üzemel, Vál-völgyi kisvasút)
  • Mk48 2020 (Kiállítva Dombrádon)
  • Mk48 2023 (Felújítás alatt, Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút)
  • Mk48 2024 (Üzemel, Széchenyi-hegyi gyermekvasút)
  • Mk48 2025 (nincs róla információ)
  • Mk48 2026 (Kiállítva Nagyhalászban)
  • Mk48 2028 (Kiállítva Cigándon)
  • Mk48 2029 (Kiállítva Tiszajenőn,Tiszajenői kisvasúti emlékhely)
• 4 db Mk45 sorozatú dízelmozdony, személyvonatok vontatására:
  • Mk45 2007 (Elbontva)
  • Mk45 2008 (Elbontva)
  • Mk45 2009 (Kiállítva, Füzérkomlóson)
  • Mk45 2010 (Elbontva, homlokfala a Gyermekvasutas Otthon falába lett beépítve)

• 3 db PVG (pályavágánygépkocsi) mind a 3 Dombrád_MRH. -n található 2Db üzemképes (P-385 ; P-524) egy kiállított
• 1 db C–50 sorozatú dízelmozdony, (KVVG 4512) pályafenntartási munkákra
• Ba–w (korábban Bax) sorozatú személykocsik, eltérő kivitelben és állapotban (egy részük felújítva Vál-völgyre szállítva)
• különféle üzemi célú (például pályafenntartási) teherkocsik, amelyeket az utóbbi időkben már nem használtak
• két darab nyitott kocsi Nyíregyháza város címerével az oldalán
• Négy Xp-w sorozatú Jah-ból átalakított pőrekocsi
• 2 db motoros vontató
• 3 db nyitott MaSzolaj kocsi (Dombrád-MRH. honosak)

Nevezetességek és látnivalók a kisvasút mentén

Nyíregyháza

• Sóstógyógyfürdő
• Sóstó Múzeumfalu – XIX. századbeli falu
• Nyíregyházi Állatpark – Sóstó mellett

Paszab

• Szövőház
• Szivattyúház

Tiszabercel

• Bessenyei György szülőháza

Dombrád

• Vasúttörténeti Kiállítás a kisvasút állomásán

Jegyzetek

Források

• Tusnádi Csaba Károly – Knausz Valéria: Magyarországi kisvasutak, Budapest, Pallas Stúdió, 2004. ISBN 963920790X

Megközelítése

Nyíregyháza „nagyvasúti” pályaudvaráról.

További információk

• Nyírvidéki kisvasútról röviden^{[halott link]}
• A Nyírvidéki Regionális Kisvasút menetrendje^{[halott link]}
• A Nyírvidéki Regionális Kisvasút a kisvasut.hu Képtárában
• Hajós Bence: Van még jövő?
• A Nyírvidéki Regionális Kisvasút geocaching ládája
• Cikk a forgalomkorlátozásról a Máv-figyelőn
• Orosz Károly: A nyírvidéki-rétközi kisvasút: A nyírvidéki kisvasút története és lehetőségei az EU-ba tagolódó magyar vasúthálózaton és a hazai idegenforgalomban. Nyíregyháza: Krampács. 2003. ISBN 963-204-033-3  
• Szemerey Ádám: Kisvonattal Nyíregyházától Dombrádig: A nyíregyházavidéki keskenynyomközű vasút története és mai helyzete pályás szemmel/megjelent a kisvasúti pálya építésének 100. évfordulójára. Nyíregyháza: Krampács. 2004. ISBN 963-218-619-2  
• Fekete Titusz Zoltán: Fejezetek a Nyíregyháza-vidéki Kisvasút történetéből. Nyíregyháza: Krampács. 2008. ISBN 9789630656689