Kisprázsmár

Kisprázsmár (Toarcla, Tarteln)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Brassó
Község	Nagysink
Rang	falu
Irányítószám	507046
SIRUTA-kód	40848
Népesség
Népesség	308 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	3 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 53′ 55″, k. h. 24° 44′ 30″45.898515, 24.74169545.898515°N 24.741695°EKoordináták: é. sz. 45° 53′ 55″, k. h. 24° 44′ 30″45.898515, 24.74169545.898515°N 24.741695°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Kisprázsmár (románul: Toarcla, németül: Tarteln) falu Romániában, Brassó megye nyugati határán. Közigazgatásilag Nagysink községhez tartozik. Erdélyi szászok telepítették a középkorban, a 19–20. századok folyamán vegyes román–német lakossága volt, azonban a falu elszigeteltsége miatt az emberek nagy része a 20. század végéig elvándorolt. Látványossága a központban álló, impozáns tornyú kisprázsmári erődtemplom.

Fekvése

Brassó megye nyugati határán fekszik. A községközponttól, Nagysinktől légvonalban 5, úton 9 kilométerre nyugatra fekszik, Brassó megyeszékhelytől pedig 75 (úton 100) kilométerre északnyugatra.^[2] Brulyával, Mártonheggyel és Gerdállyal együtt alkotja az úgynevezett Kampestwänkelnek (káposztasarok) nevezett területet, amely ismert volt zöldségterméséről.^[3]

A Hortobágy-hegység területén, a Brulya-patak (Valea Bruiului) mentén helyezkedik el. Éghajlata átmenetet képez a zordabb Olt-környéki és az enyhébb küküllőmenti klíma között. Az uralkodó légáramlatok északnyugati irányból érkeznek. Az éves átlaghőmérséklet 8,8 °C, az átlagos éves csapadékmennyiség 600–650 mm.^[4]

Története

Központjában kétezer éves géta sírokat tártak fel, vagyis a környék az i. sz. 1. század körül már lakott volt.^[5] A falu a 12–13. század során települt, templomának építése a stílusjegyek alapján a 13. század elejére tehető. Első okleveles említése 1329-ből származik (Tartlaw), mikor Benherus kisprázsmári geréb, Nagysinkszék királybírója más gerébekkel együtt malomvásárlást hitelesít Prépostfalván. A pápai tizedjegyzékben Nycolaus de Tharcla plébánosát említik.^[2][6]

1494-ben a falu leég. 1500 körül Kisprázsmár nagysinkszéki szabadfalu, 46 gazda, öt pásztor és két szegényember lakta. A faluban iskola működött, és két üres házat is felírtak. 1509-ben a nagyszebeni tanács képviselői és a vajda egy nemesember meggyilkolásáról tárgyaltak, amelyet Kisprázsmár lakói követtek el. 1532-ben 46 háztartást jegyeztek fel. 1549-ben és 1552–1554 között a falu adókedvezményt kapott tűzvészek utáni újjáépítéshez. 1719-ben 36 ember halt meg pestisben.^[2]

A trianoni békeszerződés előtt Nagy-Küküllő vármegye Nagysinki járásához tartozott, a román hatalomátvétel után Fogaras megye majd Sztálin régió, 1968 óta Brassó megye része.^[6] Lakossága a 19. század végétől a 20. század közepéig 800-900 körül mozgott, román többséggel; ezután hanyatlani kezdett. A 21. század elején a népesség 300-350 volt, a szászok kivándoroltak.^[1]

Leírása

A 21. század elejére lakosságának nagy részét elveszítette; az erődtemplom és a legtöbb ház elhanyagolt állapotba került.^[7][8] A faluba vezető országutat 2020-ban aszfaltozták le első alkalommal.^[9]

A falu központjában, a főutca nyugati során áll a román stílusú, háromhajós kisprázsmári erődtemplom. A 13. században emelték a szászok, a 16. században erődítették és sokszögletű, két védőtornyos várfalat építettek köréje, melyet azonban mára lebontottak. Erődített, masszív harangtornya a nyugati oldalon van, bélletes kapuja hat kapuzatos. Az egyik védőtorony alapjára építették fel a falu iskoláját.^[2][7] Miután a falu elveszítette szász lakosságát, a templom is elhagyatottan, zárva áll.^[8] A szász erődtemplomon kívül két román ortodox templom is van a faluban.^[4]

Jegyzetek

Források

• ↑ Fabini: Fabini, Hermann, Klima, Hellmut. Atlas der siebenbürgischen Kirchenburgen und Dorfkirchen, 5. Auflage, Band 1 (német nyelven), Nagyszeben: Monumenta (2022). ISBN 9789737969224 
• ↑ Roth: Roth, Anselm. Über Siebenbürgen – Kirchenburgen im Schenker Stuhl und Fogarascher Land, Band 4 (német nyelven). Bonn: Schiller Verlag (2017). ISBN 9783946954040 

További információk

• Satul Toarcla, într-un documentar inedit la TVR1. Bună ziua Făgăraș, 2018. április 21. (Hozzáférés: 2023. november 30.)
• Tarteln. kirchenburgen.org. (Hozzáférés: 2023. november 30.)