Nagysink község

Nagysink község (Comuna Cincu)
Nagysink község címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Brassó
Rang	község
Községközpont	Nagysink
Beosztott falvak	Kisprázsmár
Polgármester	Sorin-Aurel Suciu (2012–)
SIRUTA-kód	40820
Népesség
Népesség	1681 fő (2021. dec. 1.)[1]
Magyar lakosság	37 (2%, 2021)[2]
Népsűrűség	14,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	117,19 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 54′ 51″, k. h. 24° 48′ 17″45.914166666667, 24.80472222222245.914167°N 24.804722°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 51″, k. h. 24° 48′ 17″45.914166666667, 24.80472222222245.914167°N 24.804722°E
Nagysink község weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagysink község témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagysink község (románul: Comuna Cincu) község Romániában, Brassó megye nyugati határán. 1968-ban hozták létre;^[3] központja Nagysink, beosztott falva Kisprázsmár.

Fekvése

Brassó megye nyugati határán helyezkedik el, dombos vidéken. Szomszédai nyugatra és északra Szeben megye, keletre Sáros község, délre Voila község. A községközpont távolsága a megyeszékhely Brassótól 88 (légvonalban 68) kilométer.

Területe 11 701 hektár, tengerszint fölötti magassága 400–650 méter. Az Olt és a Hortobágy vízgyűjtő területén fekszik, több patak szeli át. Éghajlata mérsékelt szárazföldi, átmenetet képez a zordabb Olt-környéki és az enyhébb küküllőmenti klíma között. Az éves átlaghőmérséklet 8,8 ºC, a csapadék 600-650 mm, uralkodó szélirány az északnyugati. Talaja savas, növényzete és faunája változatos.^[4]

Népessége

1850-től a községet alkotó falvak népessége az alábbiak szerint alakult:^[5]

A 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 1587 fő volt, melyből 1256 vallotta magát románnak, 172 cigánynak, 54 magyarnak, 53 németnek. Vallási hovatartozás szempontjából 1400 ortodox, 73 evangélikus, 23 katolikus, 13 adventista, 11 református.^[5] A 21. század elején a községet az elöregedés jellemzi.^[4]

Története

Nagysinket Rajna-vidéki németek alapították a 12. században, és az úgynevezett Altland (régi ország) része volt. Később Nagysinkszéknek, az erdélyi szászok egyik legrégebbi közigazgatási egységének székhelye lett. Első okleveles említése 1329-ből származik.^[6] Erődtemploma a 13. században épült román stílusban. A középkortól a 19. századig fallal körülvett, vásártartó város volt, és Nagysinkszék központja.^[7]

Kisprázsmár az úgynevezett Kampestwänkel (káposztasarok) vidéken van, amely híres volt zöldségterméséről.^[8] A 12–13. század során települt, templomának építése a stílusjegyek alapján a 13. század elejére tehető.^[9]

Szász telepítésű falvak, a németek a 20. század elejéig többségben voltak, majd fokozatosan kivándoroltak.^[5] A 20. században a község északi részén lőteret hoztak létre (Poligonul Cincu), 2007-ben pedig harckiképző központtá nyilvánították, ahol hazai és külföldi erők gyakorlatoznak.^[10]

Nevezetességei

• A nagysinki erődtemplom a 13. század elején épült a falu központjában álló magaslaton, 65 méter magas harangtornyával uralva a település látképét. Eredetileg román stílusú, háromhajós, kéttornyos bazilika volt, de a későbbi átépítések megváltoztatták szerkezetét; mai kinézetét a 19. század elején nyerte el. Kettős várfalából csak néhány alacsony szakasz maradt fenn, őrtornyai, bástyái elpusztultak (a régi városházává átalakított bástya kivételével). A templomépületet a 21. században felújították.^[7][11]
• A kisprázsmári erődtemplom szintén a 13. század elején épült, kerítőfalát és védőtornyait szintén elvesztette. A 21. század elején elhanyagolt állapotban van.^[9][12]
• Nagysinki falumúzeum.^[4]

Jegyzetek

Források

• ↑ Fabini: Fabini, Hermann, Klima, Hellmut. Atlas der siebenbürgischen Kirchenburgen und Dorfkirchen, 5. Auflage, Band 1 (német nyelven), Nagyszeben: Monumenta (2022). ISBN 9789737969224 
• ↑ Roth: Roth, Anselm. Über Siebenbürgen – Kirchenburgen im Schenker Stuhl und Fogarascher Land, Band 4 (német nyelven). Bonn: Schiller Verlag (2017). ISBN 9783946954040