Kissink

Kissink (Cincșor)
Erődtemplom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Brassó
Község	Voila
Rang	falu
Községközpont	Voila
Irányítószám	507261
SIRUTA-kód	42325
Népesség
Népesség	663 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	4 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	420 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 50′ 11″, k. h. 24° 49′ 59″45.836335, 24.83293445.836335°N 24.832934°EKoordináták: é. sz. 45° 50′ 11″, k. h. 24° 49′ 59″45.836335, 24.83293445.836335°N 24.832934°E
Kissink weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kissink témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kissink (románul: Cincșor, korábban Cincu Mic, németül: Kleinschenk) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében. Közigazgatásilag Voila községhez tartozik.

Fekvése

Fogarastól 14 km-re nyugatra, az Olttól egy km-re északra fekszik.

Nevének eredete

A német Schenk szó 'kocsmá'-t, 'csapszék'-et jelent, de első írásos említésekor (1337) latinul de Parvo Promontorio, a promontorium jelentése pedig 'hegyfok'. További történeti névalakjai: Kyssenk (1434), Clingenschen (1500), kleyn Schenk (1532).

Története

Határában római castrumot tártak föl.

Nagysinkszéki szász falu volt. Egy alkalommal, 1434-ben mezővárosnak nevezték. 1532-ben 27 család lakta. 1599-ben kozákok, 1603-ban vallon zsoldosok gyújtották föl, 1659-ben pedig Barcsai Ákos beszállásolt katonái tettek benne kárt. 1689-ben a falu 300 aranyat kapott kölcsön Rétyi Zsigmond fogarasi nemestől, 1698-ban pedig 250 aranyat Șerban Boertől.

A 18. században hosszú határvitát folytatott Voilával. A két falu között eredetileg ugyanis az Olt képezte a határt, de időközben az Olt egy szakaszon új medret talált magának.

1785-ből való az első adat román lakóiról, akik fogarasföldi pásztorok voltak és ekkor még csak a nyarakat töltötték itt. Később kialakult egy új, román lakosságú falurész, a korábbi falumagtól északra és északkeletre. Ez a térbeli elkülönülés jórészt a 20. század végéig fennmaradt.

A falu északnyugati peremére a 19. század elején román anyanyelvű cigányok települtek, akik a szászok napszámosaiként dolgoztak. Idővel szász mintára kőházakat építettek maguknak.

1825-ben éves (országos) és hetivásár tartására kapott kiváltságot.^[2] 1876-ban Nagyküküllő vármegyéhez csatolták.

A 19. század végén 4865 holdas határának 29%-a volt szántóföld, 24%-a legelő és 21%-a erdő.

A szászok kivándorlása 1978-ban kezdődött. 1985 után vízerőmű létesült az Olton.

Lakossága

1850-ben 782 lakosából 576 volt német, 143 román és 56 cigány nemzetiségű; 576 evangélikus és 198 ortodox vallású.

1900-ban 925 lakosából 580 volt német, 325 román és 20 magyar anyanyelvű; 578 evangélikus, 324 ortodox és 18 római katolikus vallású. 59%-uk tudott írni–olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 3%-a beszélt magyarul.

2002-ben 651 fő lakta, közülük 597 volt román, 31 német, 13 magyar és 10 cigány nemzetiségű; 577 ortodox, 32 evangélikus és 23 adventista vallású.

Látnivalók

• Az evangélikus erődtemplom. Az első templom a 13. században román stílusban épült, ezt 1421-ben gótikus stílusban átépítették. Még a 15. században kettős védőfallal vették körül, amibe beépítették a római castrum köveit is. Négy toronnyal erősítették meg. Egyik harangját 1489-ben öntötték.^[3] A templomot gondnoka magyar nyelven is bemutatja.^[4]
• Az óvoda, az egykori iskola épülete a 20. század elején, Friedrich Balthes tervei szerint épült, huszártoronnyal.^[5]

Híres emberek

• Itt született 1911-ben Andreas Birkner német író.

Források

• Gerhardt Binder: Kleinschenk in Siebenbürgen. Ein Heimatbuch. München, 1997

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• A Heimatortgemeinschaft honlapja (németül)
• Képek az erődtemplomról (magyarul)