Krizba

Rákospatak - Krizba (Crizbav)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Brassó
Község	Krizba
Rang	községközpont
Községközpont	Krizba község
Irányítószám	507081
Körzethívószám	+40 x68[1]
SIRUTA-kód	41051
Népesség
Népesség	1908 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	380 (2011)[2]
Népsűrűség	10,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	569 m
Terület	179,37 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 48′ 55″, k. h. 25° 28′ 02″45.815149, 25.46717845.815149°N 25.467178°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 55″, k. h. 25° 28′ 02″45.815149, 25.46717845.815149°N 25.467178°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Krizba (románul Crizbav, németül Krebsbach) falu Romániában (Erdély, Brassó megye). Községközpont, Kutastelep tartozik hozzá.

Fekvése

Brassótól 25 km-re északnyugatra fekszik.

Története

1235-ben említik először Cormosbach néven. Krizbát és Barcaföldvárat összekötő út mentén Seres András jelentős neolitkori település nyomaira bukkant. A falu feletti 1104 m magas Vár-hegyen láthatók Rákospatak (Krizba) várának maradványai. A 13. században építtette Nemes Mihály székely főúr. A vár szerepet játszott az 1324 és 1332 közötti szász felkelésben. Utoljára 1477-ben említik, jelentőségét elvesztve pusztul. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy a falu eredetileg a Komlós nevű határrészen volt, és onnan a tatárjárás után települtek át a jelenlegi helyre. Előkerült egy díszes 17. századi fazék, melyben állítólag kincs volt, erről már közelebbit nem lehet tudni. A településnek 1910-ben 1897, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Brassó vármegye Alvidéki járásához tartozott.

Határában a Ceaușescu-korban létesített urándúsító üzem működik. A Nyugati-Kárpátokban bányászott uránércet dolgozzák fel itt, hogy majd ebből a csernavodai atomerőmű fűtőanyaga lehessen.

A 2002-es népszámláláskor 1407 lakosa közül 938 fő (66,67%) román, 405 (28,78%) magyar, 59 (4,19%) cigány és 5 (0,35%) német volt.^[3]

Híres emberek

• Innen származik a falu nevét előtagként is viselő Dezső család, amely a 18-19. században több kiváló lelkészt, írót, közéleti személyiséget adott a magyar művelődéstörténetnek (Krizbai Dezső Alexius, Krizbai Deső János dálnoki lelkész, Krizbai Deső Mihály tiszadobi és nagyajtai lelkész, Krizbai Deső István, Krizbai Deső Elek kolozsvári lelkész, Krizbay Deső Miklós, aki 1848-ban az Erdélyi Híradó munkatársa volt, majd a magyar kormány közvádlónak nevezte ki, az osztrák hatóságok pedig a bukás után 19 évi várfogságra ítélték). A családról kapta nevét a kolozsvári Krizbai utca.
• Itt született 1931-ben Mózes Árpád erdélyi evangélikus lelkész, püspök.
• Itt született és ide van temetve Seres András néprajzkutató.

Jegyzetek