Magyar kultúra
 | Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! |
Magyar kultúra minden olyan kultúra, mely bármely módon a magyar néphez köthető. Nagyfokú vándorlás miatt ez nem csak a Magyarország területén gyakorolt kulturális univerzálékat jelenti, hanem az egész világon megtalálható. A magyar kultúra a kereszténységben gyökerezik, amelyet erős családi értékei, történelmi hagyományai és jól megőrzött népi gyakorlatai hangsúlyoznak. A magyar néphagyományok közé tartozik a tánc, a zene, a hímzés, a díszített fazekasság, a mesék és a mitológia. A magyar népzene szerves része a magyarországi zenei kultúrának. A hagyományos népi hangszerek közé tartozik a citera, cimbalom, doromb, duda, kanászkürt, koboz, mandolin, tambura, tekerő, töröksip és ütőgardon.
Játék
A magyar játék formái kapcsolódnak a természethez, az életmódhoz. Ez főleg kisgyermekek játékszereinél figyelhető meg.
A kisgyermekek hagyományos magyar játékszerei elsősorban Magyarországon őshonos növényekből készülnek, különösen népszerűek a több kemény héjú termésből, magból – mint például bab, csonthéjasok – készült zenélő játékok, amelyek a társas játékoknak is eszközei. „Erre csörög a dió, arra meg a mogyoró”. A felnőttek közt egyértelműen legnépszerűbbek a kártyajátékok, mint például a főleg Magyarországon gyártott, Schiller Tell Vilmos drámájának szereplőit ábrázoló Tell-kártyával (magyar kártya) játszott alsós kaláber, és talonmáriás, amit a Jókai-tarokkból is ismert egyik legnépszerűbb bemondásáról ultimónak, de általában csak ultinak neveznek, a kártyajátékokat sokan versenyszinten űzik.
Művészet
A magyar kultúra gyökereit a népművészetre vezetjük vissza. Legősibbek a magyar népzene, népmese, néptánc és népköltészet emlékeink.
Zeneművészet
 | Bővebben: Magyar népzene |
| Bővebben: Magyar klasszikus zene |
| Bővebben: Magyar könnyűzene |
A magyar zeneművészet legrégebbi emlékei a régi típusú magyar népdalok és gyermekdalok. Ezek a kvintkör kis részét használják, általában legfeljebb pentaton hangsorúak, a versszakok, a mondatokhoz hasonlóan többnyire ereszkedő szerkezetűek, zenetudományi kutatások utalnak arra, hogy ez az utóbbi tulajdonság a népvándorlás során fokozódott, a szerelem gyakori témája ezeknek a daloknak.
Híres zeneszerzőink sora Bakfark Bálint és Tinódi Lantos Sebestyén nevével kezdődik, majd a Sáry László Tyukodi pajtásáig ható Rákóczi-dallamkör (további példák: Ó, mely sok hal; Zöld erdőben) és az Esterházy-család munkája - Harmonia Caelestis - és támogatása gazdagította a magyar zeneművészetet.
Liszt Ferenc: 2. magyar rapszódia
Probléma esetén lásd:Médiafájlok kezelése.
A XIX. századtól, Liszt Ferenc munkássága olyan csúcsra repítette a magyar zeneművészetet, ami az egyetemes kultúrában a mai napig a leghíresebben képviseli Magyarország, a magyarok egész művészeti életét.
A XX. és XXI. században Bartók Béla és Ligeti György folytatták a világhírű sort.[1]
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és intézményei
| Bővebben: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem |
A magyar zeneművészeti felsőoktatás világviszonylatban is rendkívül jelentős, mintegy másfél évszázados múlttal rendelkezik. Létesítését először 1875-ben mondta ki a törvény. A mai egyetem elődje ekkor Liszt Ferenc lakásán jött létre, majd előbb, mint Zene- és Színművészeti akadémia a ma Régi Zeneakadémiának nevezett épületben, 1907-től pedig szintén Budapest klasszikus kulturális centrumában, a ma világhírű Liszt Ferenc-téri épületben nyerte el központját.
Első gyűjtőútja után már az új épületben lett zongoratanár Bartók Béla, aki A csodálatos mandarin után a 20-as évektől kezdett nemzetközileg is ismert lenni. A hangszeres tanszakok nagyon széles körűvé váltak, többek között ennek köszönhetők olyan csodák, hogy a francia zeneművészet csúcsáról a világhírű Rácz Aladár a vészkorszak ellenére hazaköltözött tanítani.
A zeneszerzés szakon Ligeti György, a zongora szakon Cziffra György (zongoraművész) vagy Fischer Annie karrierje is innen indult. Az egyetem épületeinek többsége a budapesti Nagykörút közelében van, a legújabb épület a Wesselényi utca 52-ben ("W52") Ligeti György zeneszerzőről kapta a nevét.
Táncművészet
A magyar táncművészet hagyománya a vidékenként változatos néptánc. A körtáncok közül leginkább ismert a karikázó, melyet nők adnak elő, a páros táncok közül a csárdás, a szólótáncok között pedig a legényes, a legnagyobb hagyományok Erdélyben, a népviseletéről is híres Kalotaszeg, Torockó környékén vannak.
Az államalapítás után kialakult nemzetközi kapcsolatok is több elemmel gazdagították a magyar táncéletet, de főleg a reneszánsztól új táncművészeti műfajok is létrejöttek, mint például az ungaresca vagy a hajdútánc.
A XIX.-XX. század fordulóján számos kezdeményezés indult a kortárs magyar táncművészet elindítására, ennek legelső nagy eredménye Bartók Béla két balettje A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin. Ezek a XXI. században is nagy hatásúak, az utóbbi alapján készült, 2015. december 31-éig csak némán, Mandarin címen játszott kortárstánc-darab, a Közép-Európa Táncszínház egyik leghíresebb előadása, a Harangozó Gyula-díjas Horváth Csaba rendezésében. E mellett ma a kortárs táncok szintén számos esetben megjelennek nyílt tereken, akár utcákon is.
Színpadi és utcai performansz művészek
| Bővebben: Performansz |
A táncművészet irányából érkező magyar alkotók gyakran mutatnak be különleges, szokatlan mozdulatokat is tartalmazó performanszokat. Ez megvalósulhat színpadi, akár táncszínház szerű körülmények között vagy akár közterületen.
Magyarországon több közösségi hely teret ad kortárstánc irányából érkező alkotók speciális mozdulat-, mozgáselemeket tartalmazó színpadi performanszainak, ilyen például Budapesten a MüSzi. Olyan előadók, mint például Buday Enikő vagy Vass Imre többször élő zenei elemeket is felhasználva lépnek fel ezeken a helyeken, míg egyes művészek az utcán sétálóperformanszokat is adnak.
Szépirodalom
A magyar szépirodalom alapjai a népmesék és más népköltészeti műfajok, például az Egyszer egy királyfi népballada, melyet Arany László és Gyulai Pál gyűjtöttek össze a Kisfaludy Károly alapította Kisfaludy Társaság megbízásából.[2] A magyar népmesék sokszor szólnak a vándorlásról. Aprócska mag méretű kisfiúk, kislányok, legkisebb szegénylegények, vagy annak látszó álruhás királyfik, tündérek, öreganyák, öregapók, indák, erdők, griffek, sárkányok, táltosparipák és más lények népesítik be. A verses népköltészetben leginkább egyes mondókák maradtak meg kivételesen dallam nélkül, a többi automatikusan a zeneművészeti alkotásokhoz kapcsolódik. A népköltészetből ma is rengeteg alkotás alapja, ez is szájhagyomány útján terjed szabadon: "Száll a madár ágról ágra, száll az ének szájról szájra".
A szűkebb értelemben vett magyar irodalomtörténet legelső emlékei a Halotti beszéd és könyörgés és a magyar verstörténet kezdete az Ómagyar Mária-siralom.
A középkor nagy hatású (ám szórványosan megtalált) művei után az anyanyelvű magyar szépirodalom első igazán nagy korszaka a reneszánszban Balassi Bálint, majd Bornemisza Péter költészetével és Heltai Gáspár prózájával kezdődik.
A török után, a XVIII. század magyar irodalma lassan talált magára, ezután viszont a Kazinczy Ferenc vezette nyelvújítás adta meg a máig tartó lendületet. A lírai költészet mellett felemelkedett a színházi műfajok közül a dráma, valamint az eposz és regény, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János és Madách Imre nemzetközileg is ismertté váltak.
Modern magyar irodalom
| Bővebben: Magyar irodalomtörténet#Modern_magyar_irodalom |
Vajda János és Ady Endre törekvései nagy hatással voltak arra, hogy a XX. század elején Osvát Ernő megalapította az 1941-ig, Babits Mihály haláláig létező Nyugat folyóiratot, ami a legnagyobb hatású volt a korszak magyar szépirodalmának történetében, többek közt az első jelentős írónő, Kaffka Margit is itt lett ismert, de teret kapott József Attila és Radnóti Miklós költészete, Szerb Antal munkássága és a korszak szinte minden jelentős szépírójának művei is.
1945 után
A náci majd szovjet megszállás után a magyar szépirodalom jórészt az anyaországon kívül élők munkái és kapcsolatai által minden korábbinál nemzetközibbé vált, a legismertebb költő Pilinszky János, prózában pedig Kertész Imre a Nobel-díj és hazai elismerései által egyaránt.
Az 1970-es évektől az erősen állampárt-felügyelt írószövetségen belül működött először Fiatal Írók József Attila Köre - FIJAK -, majd 1981-1982-től máig már szélesebben József Attila Kör néven kiemelten fiatal írókat is tömörítő szervezet. Bár ma már több hasonló nívós társaság létezik, a JAK a JAK-füzetek és ma már más önálló egyesületi tevékenységei révén még mindig a fiatal magyar költészet és próza egyik legfontosabb közvetítője, ajánlásai alapján több szerző is József Attila-díjas elismerésben részesült.
 | Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Fotó- és filmművészet
XX. századi úttörők
1906-tól a Magyar Fényképezők Országos Szövetsége célul tűzi ki, majd meg is valósítja az első szakiskolai szervezett fotóstanfolyamokat. Az oktatás egyik vezetője Mai Manó, aki haláláig (1917) vezette a Fény című lapot a fényképészetet, mint szakmát ismertette el.
A fotó- és filmszakmát művészi szinten elismertető úttörők idősebb és ifjabb Uher Ödön voltak. Idősebb Uher Ödön (1859-1931) már 1912-től készített némafilmeket, amiket Garas Márton (1881-1930) munkái követtek. (Jelenleg nem áll rendelkezésünkre olyan magyar filmművészeti alkotás, amelyből a magyar hatóságok által igazoltan jogszerűen akár csak egy rövid mozgókép részlet is megjeleníthető a Wikimédia Commonson)
| Bővebben: Magyar filmművészet |
Analóg technológiával
A fotó- és filmművészet mint önálló magasművészeti ágak kifejlődéséhez meg kell érteni, hogy a fényképek és filmek kezdetben drága nyersanyagra készültek. Jóllehet, főleg a fotózásnál, már az 1920-as években a Kassák-kör körül, Hevesy Iván és Kálmán Kata fotóinál már elindultak az iparművészeti törekvések, elsősorban a szociofotó területén, témaválasztásában egészen az 1970-es évekig ez volt Magyarországon a fotóművészet egyik legfőbb területe. A film területén az 1930-as évektől Székely István komolyabb, főleg klasszikus irodalmi filmjei, majd új, például Balázs Béla által írt forgatókönyvekkel elsőként többek között Szőts István, Radványi Géza, Fábri Zoltán juttatták a magyar filmet a nemzetközileg is elismert legmagasabb művészi szintre.
A magyar fotó- és filmművészet fejlődése szempontjából jót tett egyrészt az 1963 utáni (legalábbis az '56-hoz képest mérhető) csekély politikai enyhülés, másrészt a technológia is kissé olcsóbb vált. Több művész, például Dárday István, Szalai Györgyi, Jancsó Miklós, Ország Lili, a fotó- és filmművészetben egyaránt jelentőset alkottak, az absztrakció fontos jellemzője volt ennek a korszaknak és általában meggyökeresedett egy szabadabb stiláris gondolkozás.
1970 után üstökösként robbant be és a korszak egyik legjelentősebb alkotója lett a FIPRESCI életműdíjjal is kitüntetett Bódy Gábor, aki kultuszfilmekké vált kísérleti filmeket rendezett, az egyik legismertebb ilyen például a Weöres Sándor-alapján többek között Pilinszky János szerepeltetésével készült Nárcisz és Psyché.
A film 1980-ban közpénzből készült (finanszírozás aránya: 100%), ennek ellenére 2015-ig nem volt egyetlenegy más, közpénzt felhasználó mozgóképi művészeti alkotásból a közösségnek visszaadott egyetlen képkocka sem.
Így az 1980-as évek elejére elérkezik egy olyan korszak, mely a magyarországi összművészetben (v. ö. pl.: '180-as Csoport), így a fotó- és filmművészetben, elhoz egy elég nagyfokú autonómiát, a filmművészetben sok más jelentős művész mellett például Jeles András és Tarr Béla indítanak az analóg korszak végéig mélyreható változásokat, de a digitális korszak művészetére is van hatásuk, mely nagyjából 2010-re Magyarországon is a fotó- és filmművészetben egyazon mód elfogadott technológiává válik.
| Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Digitális korszak
2006 után a digitális filmtechnika elérte a filmművészeti elfogadottság szintjét, ezt az is mutatja, hogy az Európai Unió elkezdte támogatni a digitális vetítéseket. Ez a technika a kultúra természetéhez hasonlóan jó lehetőséget ad a remixelésre is, amint azt megmutatja például Pálfi György: Final cut című filmje is.
A digitális film- és fotóművészetnek számos szabad kulturális tere nyílt, a legismertebb ezek közül talán a Wikimédia Commons. Ezek a terek nagyon jól kereshetők is, így egyre digitális fotóművész jelenik meg rajtuk, mint például Kémenes Bernadette, Györfi Rita, Dankaházi Lóránt, Fekete Attila és mások.
| Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Háború utáni jelentősebb európai játékfilm díjak
- Jancsó Miklós: Szegénylegények, Locarno - FIPRESCI
- Jancsó Miklós: Még kér a nép, Cannes - legjobb rendezés
- Szabó István: Mephisto, Cannes - FIPRESCI (Oscar-díj Rofusz Ferenc: A légy című rajzfilmje után)
- Mundruczó Kornél: Delta, Cannes - FIPRESCI
- Szász János: A nagy füzet, Karlovy Vary - a legjobb filmért a fesztivál Fődíja
- Nemes Jeles László: Saul fia, Cannes - FIPRESCI és Nagydíj (2016-ban Oscar-díjat is kapott)
- Enyedi Ildikó: Testről és lélekről - Arany Medve - Berlin
| Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Szabadművészet
A XXI. században a magyar kultúrában is elindult a szabad kulturális forradalom, és ezen belül a magyar művészetben is.
A magyar szabad művészek közül már több zenész, költő, képzőművész, színész tette közzé szabadon 1-1 művét vagy arról készült felvételt, egyszerű reprodukciót a Wikimédia Commonson vagy más helyeken valamely Creative Commons vagy más, néhány jogot visszaadó licenc alatt, így a szabadművészet a művészeti mozgalmak között fontossá vált Magyarországon is.
Művészeti közösségek
A magyar művészeknek szerte a világon több közössége van. A nemzetközi kapcsolatot tartók általában valamilyen erős autoritás alatt állnak, kivéve az olyan, hálózati alapon szerveződőket, mint például a Magyar szabad művészek.
Ugyanakkor helyi csoportok is vannak, melyek a művészeti tevékenység fenntartását más, önfenntartó módokon egészítik ki, ilyen például Budapest 8. kerületében, az Auróra, Gólya vagy Müszi.
Építészet
- Városi
- Budapest (1990 után)
- Népi
- Történelmi
- Reneszánsz
- Barokk
- Klasszicista
- Romantikus
- Historizáló
- Szecessziós
- 20. század első fele
- Népies stílus
Tudomány
Orvostudomány
A magyar orvostudomány több világhírű orvost adott a világnak.
Semmelweis Ignác az anyák megmentője az aszepszis módszerének feltalálója. Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos izolálta a 30-as évek elején a C vitamint. Pető András mozgásterepeuta, a világhírű nemzetközi Pető Intézet alapítója.
Matematika
A magyar tudomány leghíresebb területei közé tartozik a matematika is.
Bolyai János világhírű matematikusunk a modern fizika számára nélkülözhetetlen nem-euklédeszi geometriát alkotta meg. Neumann János példát mutatott a világnak azzal, hogy a szellemi monopóliumokat elutasítva leginkább a Shannon-féle elvek kibontakoztatásával és továbbfejlesztésével megalapozta az információs társadalmat létrehozó kultúrtörténeti fordulatot a világ számára.
Nobel-díjasok
| Év | Személy | Terület | Megjegyzések | |
|---|---|---|---|---|
| 1905 | Lénárd Fülöp | fizikai | ||
| 1914 | Bárány Róbert | orvosi | magyar származású osztrák Nobel-díjas | |
| 1925 | Zsigmondy Richárd | kémiai | magyar származású osztrák Nobel-díjas | |
| 1937 | Szent-Györgyi Albert | orvosi | ||
| 1943 | Hevesy György | kémiai | ||
| 1961 | Békésy György | orvosi | ||
| 1963 | Wigner Jenő | fizikai (megosztva) | ||
| 1971 | Gábor Dénes | fizikai | ||
| 1976 | Daniel Carleton Gajdusek | matematikai | szlovák-magyar származású amerikai Nobel-díjas | |
| 1976 | Milton Friedman | közgazdasági | magyar származású amerikai Nobel-díjas | |
| 1986 | Elie Wiesel | béke | Romániában született, magyar zsidó származású, amerikai Nobel-díjas. Saját bevallása szerint nem tartja magát magyarnak, de gyerekkorában a jiddis anyanyelve mellett, amely a család elsőrendű társalgási nyelve volt, a helyzet követelményei szerint természetszerűen használták a német, magyar és román nyelveket is, és gyerekként rajongott a magyar kultúráért. | |
| 1986 | Polányi János | kémiai (megosztva) | Németországban született magyar származású kanadai Nobel-díjas | |
| 1994 | Harsányi János | közgazdasági (megosztva) | ||
| 1994 | Oláh György | kémiai | ||
| 2002 | Kertész Imre | irodalmi | ||
| 2004 | Herskó Ferenc | kémiai (megosztva) |
| Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Szórakoztatóipar
A magyar szórakoztatóipar leginkább a vigalmi – részben varieté – műfajokból fejlődött ki. Ide tartoznak például:
- a kocsmai vagy sok esetben általánosabban vendéglátós, mulatós zene, a magyar nótától és sanzonoktól a slágerdalokig. A XXI. században a magyar zeneipar nemzetközi szinten nem jelentős. A XX. században egy-két operetten kívül egyedül a Szomorú vasárnap sláger ért el nemzetközi ismertséget;
- konferanszié és egyéb dumák, bohózatok. Utóbbiak közt Rejtő Jenő is alkotott, Molnár Ferenc egy-két könnyed vígjátéka pedig eljutott az USA-ba is;
- látványos táncelemekkel tarkított revüszerű produkciók, ilyenek állandóan is megtekinthetők az olyan helyeken, mint például a Budapesten a Moulin Rouge előadásai, heti egyszer-kétszer, mint például az Orfeumclubban, vagy többnyire alkalmanként egyes művelődési befogadó központokban, mint például a MüSzi;
- alternatív helyek, romkocsmák, hajók stb. ide tartozott/tartozik pl. a Tilos az Á, az A38 Hajó, a Kobuci, az Old Man's Music Pub, a New Orleans Music Club; stb.
Galéria
Művészet
-
Halmos Béla - népzenész, Zagyi Lajos fényképe -
Liszt koncertteremben - Theodor Hosemann 1842-ben készült rajza -
József Attila szobra A Dunánál című versének ihletésére a Parlament mellett, Marton László alkotása -
Bartók Béla szobra -
-
Rácz Aladár a Franciaországban nősült, de a vészkorszakban hazájába visszatelepült világhírű cimbalomművész -
Ligeti György világhírű zeneszerző 1984-ben -
Dankaházi Lóránt Busó portré című fotóalkotása -
SAPP csoport, a magyar utcai táncművészet legismertebb előadócsoportja -
Jelenet a magyar cirkuszszínház világából, a Hottentotta című előadásból -
Bódy Gábor: Nárcisz és Psyché -
Fiatal költőnők dedikálnak a Liszt Ferenc téren a 2015-ös könyvhéten
Videók
Tánc és performansz
- Az SAPP társulat BDPST in Move című előadásából
- Egy videó Buday Enikő és Ingrid Schmoliner Jazzaj extra esti performanszából
- Részlet Fenyves Márk egy orkesztika előadásából 2015 májusában
- Részlet Czap Gábor Shoji című színpadi performanszából
- A Persona című kortárs táncművészeti előadás próbája az Auróra kultúrközösségi térben
Színház
- Lövés jelenet Cserje Zsuzsa Asszonysorsok című előadásából
- Részlet Szenteczki Zita Közöny című előadásából
Költészet
- Rögtönzés József Attila Eszmélet című versére a Szabadság téren
- Oravecz Péter saját saját versének egy részletét szavalja
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
Források
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar kultúra témájú médiaállományokat.
- magyarzenetortenet.hu
- Amikor betiltják Szerb Antalt Archiválva 2014. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
- a magyar művészettörténetet átfogó linkgyűjtemény a lap.hu oldalon
- A Magyar Tudományos Akadémia hivatalos honlapja
Sablon:Európai országok kultúrája
Európa kultúrája | ||
|---|---|---|
|  | |
