Neobizánci építészet

A neobizánci építészet^[1] egy stílus volt a historizmusban, ami a bizánci építészeten alapult. A 19. században és 20. század elején volt jellemző.

A stílus egy építészeti megújulás mozgalma volt, amelyet leggyakrabban vallási, részben pedig intézményi és nyilvános épületeknél alkalmaztak. Oroszországban és a Balkánon érte el legmagasabb fejlődését, mivel nemzeti státuszú volt, és az ortodox népek (pánszlávizmus eszméi) politikai, vallási és kulturális egységét szimbolizálta.^[2] Az 1840-es években jelent meg Nyugat-Európában, és a 19. század utolsó negyedében tetőzött az Orosz Birodalomban, majd később Bulgáriában és Jugoszláviában jelentkezett.

A stílus jellemzői az árkádok, a boltozat, a kupolák, a stukkó, a dekoráció. A belső teret több színű márvány és színes mozaikok díszítik. Nyugat-Európa országaiban a stílus román-bizánci változata terjedt el, amelyben a bizánci formákat a román stílus elemeivel kombinálták.^[2]

Orosz Birodalom

A Szophia székesegyház (1782–1788) szentpétervári Puskinban volt a legkorábbi kísérlet e stílusra. Az 1830-as években I. Miklós orosz támogatta a Konsztantin Thon (1794–1881) által tervezett, ún. orosz-bizánci stílusú templomokat.

Az igazi bizánci művészetet, amelyet Grigorij Gagarin (1810–1893) művész és David Grimm (1823–1898) építész népszerűsített, II. Sándor cár (ur.: 1855–1881) tette meg az ortodox egyház de facto hivatalos stílusaként.^[2] A bizánci építészet az ortodox terjeszkedés eszközévé vált a Birodalom határain kívül (Kongresszusi Lengyelország, Krím, Kaukázus). Sándor uralkodása alatt azonban anyagi problémák miatt kevés épület készült el.

A neobizánci katedrálisok a nyugati tartományokban (Lengyelország, Litvánia), a hadsereg kaukázusi és közép-ázsiai támaszpontjai, a kozák seregek és az uráli Perm régió városai körül összpontosultak. David Grimm és Vaszilij Koszjakov (1862–1921) építészek egy egyedülálló, nemzeti típusú, egykupolás bizánci katedrálist dolgoztak ki.

II. Miklós uralkodása (1894–1917) arra volt figyelemre méltó, hogy az építészek ettől a mintától visszafordultak a Hagia Szophia hagyatékhoz, amely csúcspontja a kronstadti Nyikolszkij-székesegyház és a Poti székesegyháza lett. Vasbetont alkalmaztak, ami nagyon gyors építkezést tett lehetővé; a belső tereik egyértelműen a kortárs szecesszióba tartoznak, a külsejük azonban az egykori bizánci stílus követése.

A 19. század végén és a 20. század elején orosz bizánci stílusban hatalmas katedrálisok épültek, amelyek az Orosz Birodalom hatalmát jelképezték. A stílusnak az 1917-es forradalom vetett véget, de az emigráns építészek folytatták azt Jugoszláviában és Harbinban.^[2]

Balkán

Szerbia

A két világháború közötti időszakban a neobizánci építészeti mozgalom a jugoszláv főváros, Belgrád reprezentatív épületeiben jelentkezett, I. Sándor király támogatásával.^[3]

Főbb építmények a Szent Száva-templom és a Szent Márk-templom.

Nagyítás

a belgrádi Szent Száva-templom (balról) összevetve a kora középkori Hagia Szophiával (jobbról)

Bulgária

Bulgáriában a szófiai Alekszandr Nyevszkij-székesegyház vált a stílus legfontosabb építményévé. Az orosz neobizánci áramlatok hatására épült, hosszú ideig a Balkán-félsziget legnagyobb ortodox temploma volt.

Példák

Példák a neobizánci stílusra:

ortodox templomok

• Az orosz egyházi misszió Szentháromság-székesegyháza Jeruzsálemben
• Szent András-székesegyház, Pátra
• Haditengerészeti Nyikolszkij-székesegyház Kronstadtban
• Szent Vlagyimir székesegyház Kherszonészoszban
• Szent Száva székesegyház Belgrádban
• Szent Márk templom Belgrádban
• Új Athosz kolostor Abháziában
• Alekszandr Nyevszkij-székesegyház Szófiában
• Alekszandr Nyevszkij-székesegyház Novoszibirszkben
• Rigában a Születés székesegyháza
• Vlagyimir-székesegyház Szevasztopolban
• Szt. Vlagyimir katedrális Kijevben
• Asztrahán Szent Vlagyimir székesegyháza

katolikus templomok

• Westminsteri katedrális (Westminster Cathedral) Londonban
• A párizsi Sacre Coeur-bazilika
• Szent Ágoston-templom Párizsban
• A Marseille-i Notre Dame de la Garde-bazilika
• Szeplőtelen Fogantatás Bazilika Washington DC-ben

Galéria

• 
  A kazanyi templom, a Novogyevicsi temető, Szentpétervár
• 
  Alekszandr Nyevszkij-székesegyház, Novoszibirszk
• 
  Novocserkaszkj székesegyház
• 
  Szent Miklós kolostor, Verhoturje
• 
  Angyali üdvözlet katedrális, Harkov
• 
  Szent Vlagyimir székesegyház, Szevasztopol
• 
  Új Athosz kolostor
• 
  Szent Vologyimir-székesegyház, Kijev
• 
  Születés székesegyháza, Riga
• 
  Szent Mihály arkangyal templom, Kaunas
• 
  Ortodox templom Białowieżában
• 
  Poti székesegyháza

Hivatkozások

Források

• Nagy orosz enciklopédia: НЕОВИЗАНТИ́ЙСКИЙ СТИЛЬ Archiválva 2022. január 23-i dátummal a Wayback Machine-ben

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Неовизантийский стиль című orosz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső linkek

• Orosz neobizánci építészet